Most megpróbálom úgy írni a szakdolgozatomat, hogy közben arra gondolok, hogy D majd úgyis segít benne kijavítani a hülyeségeket.

Azt a perfekcionista mindenemet. :/

( this should be interesting )

(click to play)

A Life Savers fantázianevű gumicukrot eredetileg az elmnyelv-tanszéknek hoztam Amerikából, de most sajnos az én életemet kell megmenteni. Majd kapnak helyette haribót.

És most kezdődik elölről, sőt. És most már tényleg csak a szenvedés jön, december végéig nincs mire várni. Csak egyre több tennivaló van, és úgy érzem, hogy ha időm lesz is mindenre, energiám biztosan nem.

Csak fekszem az ágyamban a meleg paplan alatt, sírva fakadok, összeszorul a torkom, és nem tudom, hogy sikerülhetne nekem bármi is.

Kedves New York City,

Most megyek, és jól megtaposlak. Két hétig, folyamatosan.

Puszi,

B

Ps.: Ha a franciák is úgy akarják, persze.

Sírok a buszon, sírok az utcán, sírok a paplanom alatt. Egy családtagom sem veszi észre, hogy valami baj van velem, és emiatt lettem rosszul tegnap vásárlás közben is.

Ezek a napok a kedvenceim, amikor rosszul vagyok, de még csak azt sem tudom igazán, hogy mitől. :/

De legalább ma 10/10/10 van, úgyhogy boldog Ten-napot mindenkinek!

Click to view

I don't need a parachute, baby, if I've got you, baby, if I've got you I don't need a parachute.

I need a parachute.

Különböző napjaim vannak. Vannak a dühös napjaim, a magányos napjaim, a bizakodó napjaim... meg ezek kombinációi.

Ma éppen dühös napom volt leginkább, de nem baj, már csak tizenötöt kell aludni, és akkor végre jól megölelhetem. Aztán lecseszhetem. Nem telefonon meg szkájpon keresztül, hanem bele a szemébe ööö... személyesen. ♡