< RyoJunno fic > Tévedések vígjátéka I.része
Cím: Tévedések vígjátéka
Író: rheasilvia ( eredetit itt olvashatjátok )
Páros: RyoJunno
Korhatár: +18
Tartalom: Ryo egy félreértett mondata miatt a Kanjani8 azt hiszi, hogy ő és Junno lefeküdtek. Ryo nem tudja elviselni a szekálásukat, így Junnohoz fordul segítségért...
Fordítói megjegyzés: Huh, jó sokáig nyamnyogtam rajta, de végül is kész lett! Remélem mindenkinek tetszeni fog, noha a jelen idő miatt kissé zavaró lesz olvasni.^^" Ajánlom Marcsinak, mert a kedvenceink szerepelnek benne, és már angolul is tetszett neki a fic. xD A bétázást köszönöm csaca -nak. :D
A történet sajnos nem fért be egy post-ba, így a második részét egy másik bejegyzésben olvashatjátok. Link lent. ;)
Tévedések vígjátéka
Avagy: Nishikido Ryo élete olyan, mint egy koreai sorozat. Szereposztásban még egy csapat gyakorlatias mókamester, alias az Eito, akik betegesen érdeklődnek mások szerelmi élete iránt, és megrögzött ölelgetősök.
by Sylvia
Minden Pi hibája... Pi és az ő hülye viccei. Mert Ryo táskája és ágya helyett a 8-as szoba tele van egy csorda hangos és részeg KinKi Kids-cel és Arashi tagokkal A srácok közül senki sincs olyan állapotban, hogy kérdéseket lehessen neki feltenni, habár a leghangosabb és a legrészegebb megpróbálta befogni a fejét a hónalja és a keze közé és/vagy sakéval kínálni.
7-es szoba - fúj! Hogy tudott ez az idióta becsempészni ide egy lányt - és amúgy is mennyire hülye ez? A vén öreg nem szereti, ha nem veszed elég komolyan a multicége dolgait, plusz Johnny új csoportegység versenye miatt egyik ajtó sincs bezárva. Ki akar ilyen körülmények között baszni?
Senki sincs a recepción, és semmi jel sem utal arra, hogy valaki odajönne hozzá, csak mert a csengettyűt nyomja. És oké, tényleg késő van, és egy család vezeti a hotelt, és a falunak nincs semmilyen nyüzsgő éjjeli élete, de akkor is...
Ryo olyan átkozottul fáradt. Ha becsukná a szemét, akkor ott helyben elaludna. Hosszú volt a nap, és mindjárt meghal, ha tovább kell talpon maradnia, és csak az ágyát szeretné megtalálni, tényleg olyan nagy kérés ez?
Ha Ryo megtalálja Pi-t, akkor megöli. Lassan. Rögtön azután, hogy aludt pár órát.
Persze nem találta meg Pi-t vagy valaki mást, aki segíthetett volna. Helyette talált egy csomó Hey Say Valami tagot és pár nem véletlenül bezárt ajtót, amik kétséget kizárólag menedzsereket vagy más fejes embereket rejtenek. Ryo elgondolkodik azon, hogy a földön alszik, de Pi betegre röhögné magát, és tudva a szerencséjét, Johnny még megbotlik benne, és eltöri a derekát.
A 15-ös szobában sötét van, az épeszű lakók már alszanak. Ryo beljebb settenkedik, és rájön, hogy egyszemélyes - de az ágy jó nagy és a takaróba burkolódzott alak nem foglalja el a kihasználható hely negyedét sem. Talán Jin az, az szuper lenne...
Az ágyban lévő megfordul, és bizonytalanul ráhunyorít. Taguchi az.
Pokolba is, mindegy. Ő is megteszi.
- Kijaz?
Ryo halkan becsukja az ajtót, majd lelöki a cipőit, és a fal mellett tapogatózik az ágyhoz.
- Nincs semmi. Aludj tovább!
- Ó, Ryo-chan. Hé...
Az ágy puha és hívogató, és már az is csodálatos, hogy rajta ül és lehúzza a farmerját utána pedig a pólóját. Az pedig egyenesen a mennyország, hogy a takaró alá csúszik és elhelyezkedik a párnán. Ezek után Ryo már soha nem lesz biztos abban, hogy lesz hol aludnia.
- Micsiná... - Taguchi nem képes rendesen kimondani a szavakat, és nem is tűnik túl ébernek, a kérdést is félbe hagyja.
Ryo megpróbál megnyugtatóan mormogni.
- Ne aggódj, még van elég helyed.
Egy pillanatig úgy tűnik, hogy ez használt... csakhogy, amikor Ryo-t már magával ragadná az álom, egy álmos motyogás visszarántja a tudatosságához.
- Nem kellene itt lenned...?
- Jól van... csak aludj.
- 'ké - mormogja Taguchi, majd az lepedő suhogását lehet hallani, és a matrac megsüllyed, és a következő pillanatban Taguchi Ryo köré fonódik, mint egy polip.
A kiszabadulás több erőt venne igénybe, mint amennyi megmaradt Ryo-ban vagy ilyesmi. Az egyenletes légzés a fülénél megnyugtató, és a következő percben Ryo már alszik is.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Melegre és kényelemre ébred fel, valamint a hólyagja kiáltozásaira. Egy percig álmosan tiltakozik a felkelés ellen, de végül elhúzódik, kicsúszik a derekán átfonódó karokból, és elbotorkál a fürdőig. Aztán visszamászik, és bebújik a takaró és a kar alá, belehempergőzik a nagyobb melegbe, odabújik és belefúrja az arcát a pamutba és a meleg bőrbe.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Taguchi kissé nevetségesen néz ki reggel. Ahogy a haja áll vagy az arcán a párna nyomai és az az összezavart nézés az arcán.
- Uh - mondja Taguchi, meglehetősen bizonytalanul. - Jó reggelt?
Ryo gyorsan elveszi a kezét a férfi mellkasáról, és visszavonul a fürdőszobába, ahol igénybe veszi a hotel által előkészített fogkefét és fogpasztát. Taguchi samponját és tusfürdőjét is kölcsön veszi, mert jobban tetszik az illata, mint annak, ami magán viseli a hotel márkáját.
- Nos - mondja, miután a tegnapi farmerjében visszamegy a szobába, de megakad, amikor Taguchi egy félig barátságos, félig nyugtalan mosollyal néz rá.
Egy hosszú percig egyikük sem szólal meg, majd mindketten egyszerre kezdenek beszélni.
- Kérlek, ne értsd félre, de valójában semmire sem emlékszem múlt éjjelről...
- Nem az én hibám, Yamapi rossz számot mondott és sehol sem volt hely, ahol aludhattam volna...
Mindketten elhallgattak, de mielőtt még egy újabb kényelmetlen csend telepedett volna rájuk, egy széles megkönnyebbült vigyor terül el Taguchi arcán.
- Ó, wow, én meg azt gondoltam... - és tehetetlen vihogásba kezd, miközben hátraesik az ágyon, a takarót a mellkasához húzva.
Oké, Ryo nem fog azon gondolkodni, hogy Taguchi mire célzott. E helyett megtalálja a ruháját a földön, ott, ahova ledobta, és kirázza őket. A farmer rendben van... de a felső...
- Rendben, jó, hogy tisztáztuk a helyzetet. Kölcsön kérhetek egy pólót?
Igen. Taguchinak van egy halom pólója különböző színekben, és egy másik rakás flanel felsője és kötött pulóverjei és egy másik adag nadrágja, és ebben még nincsenek benne a kabátok és a három táskányi tornacipő és a sok szarság, ami a hatalmas bőrönd másik felében van.
- Ugye tudod, hogy csak egy hétvégét leszünk itt és nem fél évig, igaz?
Taguchi elmosolyodik és felé dob egy egyszerű fekete pólót.
- Szeretem, ha választhatok. És szerencséd, hogy ruhamániás vagyok, különben félmeztelenül lennél ma!
Aú. Ott a pont.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Pi egy vidám "jó reggelt"-et csiripel, amint Ryo belép a reggelizős helyiségbe. Ryo csúnyán néz rá - Pi pedig felveszi a "mi, ki, én?" ártatlan nézését - és leül ahhoz az asztalhoz, ahol Yoko, Hina, Subaru és Yasu eszik.
Azon a napon a Kanjani8 (beleértve Ryot is) alaposan elveri a NEWSt az akadályversenyben. Ryonak semmi köze ahhoz, hogy Pi az utolsó körben elcsúszik és beleesik a sárba, jóllehet eléggé hangosan nevet rajta.
Azon az estén Ryo jóval a vacsora előtt a recepció felé tart, és megkérdezi a lányt a pult mögött, melyik szobában alszik. Ha a lány azt is gondolja, hogy ez egy furcsa kérdés ennyi idő után, nem mutatja ki.
Persze kiderül, hogy a 22-es szobában Ueda van.
Visszagondolva Ryo rájön, hogy a lány miért mosolygott úgy, mintha egy vicces titkon osztozna valakivel. Pi mindig is jó volt a lányoknál.
~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ryo nem játsza Pi hülye játékát; egyenesen Taguchi szobájába megy. Mivel Taguchi nincs ott, elveszi az ágyra terített yukatát, majd a mosókonyhába indul. A farmer már nem túl tiszta az akadályverseny és a többi játék után, és amúgy is, Ryo nem akar alsóneműket kölcsönözni senkitől sem.
- Üdv újra, Ryo-chan! - mondja Taguchi, amikor Ryo bemegy egy tucat frissen mosott és szárított ruhával. - Még mindig nem tudsz sehol aludni? Lefogadom, reméled, hogy nem fogadó vagyok!
Ryo felhorkan a viccen - ez olyan rossz, hogy már jó -, és aztán megpróbálkozik egy elbűvölő mosollyal, habár gyanakszik, hogy inkább félénk, mint másmilyen. Éppen elég; Taguchi nevet rajta.
- Rendben, meggyőztél. Ki tudna ellen állni egy kóbor állatnak ilyen nagy könyörgő szemekkel?
Ryo úgy véli, a kóbor állat rész nem teljesen helytelen... de nincsenek nagy könyörgő szemei. Habár elengedi a füle mellett.
A vacsora "verseny az ételért" szerű kvíz keretében folyik. Ryo utálja az ilyet, amikor éhes, de szerencsére elég hamar sok helyes választ ad, és az étel nagyon jó, és annál jobban szenvednek a vesztesek.
Ez után egy kis társaság elmegy inni az egyetlen bárba a városban; Taguchi is csatlakozik, és sokat kuncog Aibával, Ohkurával és a leghangosabb, valamint legbosszantóbb Hey Say Valami tagokkal. Karaokéznak, és Taguchi Maruval elénekel egy duettet, amiben sok "Paaaaan!" kiáltás van és másmilyen ostoba szavak. A hotelban Taguchi megmutatja Ryonak hogyan kell átmenni a Halloween szinten a Kingdom Hearts játékban, és Ryo megtudja, hogy van neki egy titkos raktára csípős arareval és sörrel, amit boldogan megoszt vele.
Ez egy jó nap.
Ryo is jól aszik aznap éjjel; Taguchi nem horkol, és Ryo kegyesen figyelmen kívül hagyja az ölelést. Elvégre a férfi hagyja, hogy Ryo az ágyában aludjon. Gorombaság lenne panaszkodni.
~~~~~~~~~~~~~~~
Pi majd' meghal, hogy megtudja, Ryo hol tölti az éjszakákat, de ő rejtélyesen mosolyog, és nem mond semmit.
~~~~~~~~~~~~~~~
Kedden Taguchi bekukkant a Kanjani8 próbájára, és addig ott marad, míg Ryo oda nem megy hozzá, hogy megnézze, mi van.
- Neked kellene fognod a táskát - mondja Taguchi, és odaad neki egy kis táskát.
A többiek odamennek hozzájuk, hogy megnézzék, mi történik. Taguchi nem marad sokáig, elmondja, hogy csak be akart köszönni és elmondani, hogy jó volt velük lenni a hétvégén, és többször is összejöhetnének.
Az ajándék táskában van egy csomag mogyorós arare és egy boríték, amiben Ryo arany földgömbös nyaklánca van.
Szuper! Ryo azt gondolta, hogy elvesztette az akadályversenyen vagy egy másik játékon azon a hétvégén. Nem hitte volna, hogy viszontlátja még valaha.
- Hol találhatta meg Taguchi a nyakláncodat? - kérdezi Yoko, miközben Ryo felrakja.
- Azt hiszem az ágyban jöhetett le - mondja Ryo. Nem is csoda azokkal az ölelésekkel, amiket Taguchi adott neki.
Amikor felnéz, mindegyik Kanjani8 tag ugyanolyan üres meglepődéssel az arcán néz rá.
Ó.
Fenébe.
~~~~~~~~~~~~~~~
- Most aztán tényleg nagy dologgal rukkoltál elő, Ryo - mondja Hina, és próbál vigyorogni, habár még mindig sokkosnak látszik. Ryo pontosan tudja, hogy érez. - Semmi félmegoldás!
Ez nem volt vicces, az előrukkolós dolog. Ryo tudja. Tudja, mert a lehetőséget sokkal rosszabb fontolgatni.
- Nem volt semmilyen dolog! Nem volt semmi - nem úgy volt. Ez csak, mi csak együtt aludtunk - csak aludtunk! A szobaszámok... Pi azt mondta, hogy a nyolcas, de ott egy csapat részeg srác volt, és én fáradt voltam, és Taguchi megengedte, hogy vele maradjak... és ez volt minden, és én nem, mi nem... és az ölelkezés, azt mind ő csinálta!
Ó, Istenem, Ryo nagyon rossz az ilyen magyarázkodásban. Ebben a pillanatban nagyon szeretne egy zsákot húzni a fejére és meghalni.
Senki sem szakítja félbe, de Ryo meg tudja mondani, hogy még csak esélye sincs csökkenteni az abszurd feltételezéseket, amelyek a fiúk csoportos piszkos fantáziájába beugranak.
- Junno aranyos - mondja Ohkura Ryo megalázó csöndjébe. Elgondolkodónak tűnik.
Ryo tényleg nagyon akar mondani valamit, de... mégis hol kezdje?
Subaru összpontosítva néz; Ryo érzi a lézeres bámulását az arcán, noha a kezével takarja magát.
- Kedves, mi? Nos, ő nagyon rugalmas.
Ryo egy elfojtott hangot ad ki, de semmi többet. Elpirul, érzi a meleget a tenyerén, és ez nem is számít, mert nincs olyan mód, amivel menőnek nézne ki ebben a helyzetben.
- Jó alkat - folytatja Subaru. - Hosszú lábak. Valószínűleg nagyon lelkes. Energikus is. Egész éjjel nem kell pihenni! Mit gondoltok srácok?
Yoko hisztériás rohamot kapott a kanapén, és úgy tűnik, nem tud megszólalni - ami már magában egy csoda -, de amikor Ryo ki mer kukucskálni, látja, hogy a kezeivel elfogadja az állítást. Maru hümmög, és óvatos bólogatással ért egyet.
- Fiúk, fejezzétek be...
De most már nem tudnak megállni. Már senki sem hallgat Ryo-ra, habár még mindannyian őt figyelik, és a tekintet a szemükben kutató és fullasztó és értékelő és... ó Istenem. Csak, komolyan. Ez nem történhet meg.
- Vidám - mondja Yasu, főleg Subarunak. - Plusz aranyos is. Habár nem gondoltam, hogy ilyen Ryo-chan típusa?
- És jól néz ki ruhában is! - kiabálja be Yoko oldalról, aki sajnos visszanyerte a beszélő készségét. - Mint egy balerina!
- Hamarabb is elmondhattad volna nekünk, te idióta - dorgálja meg Hina Ryot, és megüti a fejét, nem is olyan gyengéden.
- De nem volt semmi, amit el kellett volna mondanom... semmi sincs, amit...
- Jobban meg akar minket ismerni! - Maru fészkelődik a hirtelen izgalomtól. - Óóóó, nagyon szerethet téged, Ryo-chan! Egy pont!
- Tiszta sor, hogy meg kell kérdeznünk őt a szándékairól - jelenti ki Yoko.
- Nem! - A szó csupa rettegéssel telve jön ki Ryoból. Az Eito nem törődik vele.
- Jó gyerek - ismétli határozottan Ohkura.
Amikor Ryo kiabálni kezd felfigyelnek rá, de még az sem segít. Mikor Ryo kiviharzik, Yoko és Subaru azon tanakodnak, hogyan kérdezzék ki Taguchit.
~~~~~~~~~~~~~~~
Taguchi széles mosollyal ugrándozik, olyan sok energiát és jókedvet bocsát ki magából, hogy Ryo úgy érzi, a rossz kedve lassan elmúlik. Legalább abban biztos lehet, hogy Taguchi nem fogja félreértelmezni ezt az egészet. Egy jó viccnek fogja tartani, mintsem hogy ok legyen a támadásra.
- Hé, Taguchi - mondja Ryo. - Van egy perced? Van valami, amit...
- Nincs egy percem... csak egy fél órám van - válaszolja Taguchi, és még jobban mosolyog.
Ryo megtévesztve pislant.
- Mi? Ez egy vicc akart lenni?
- Nem, de egy ebéddel ér véget! - Taguchi nevet a saját viccén, vagy talán Ryo arckifejezésén, vagy mindkettőn. - Fél óra múlva kell visszajönnöm a stúdióba, így nincs időm beszélgetni, mert megyek rament enni. Szeretnél velem jönni?
Nincs sok választása, hacsak Ryo nem akarja az egész zavarba ejtő történetet a folyosón elbeszélni, ahol sok ember kihallgathatja. Így vele tart, de előrelátóan csak akkor kezd el beszélni, mikor Taguchi szája már nincs tele.
- A Kanjani8 fiúk azt hiszik, hogy Okinawán lefeküdtünk egymással - mondja Ryo.
A fröccsenés kevésbé drámai, mint várható lenne, de mégis elegendőnek bizonyul, hogy tovább növelje Ryo jókedvét, mivelhogy ő - nem úgy, mint Taguchi - megmenekült a leves fröccsenésétől, köszönhetően egy stratégiailag elhelyezett szalvétának.
Jó érzés tudni, hogy nem te vagy az egyedüli, aki belekeveredett valami nevetséges összevisszaságba.
- Huh - mondja Taguchi. A vigyora hirtelen és ragyogó; lelkesen szürcsöl fel egy újabb adag rament, és közben tovább vigyorog. - Ti, srácok, nagyon menőek vagytok.
Ez... nem az a reakció volt, amit Ryo várt.
- Nos, mit fogunk csinálni ez ügyben? - kérdi Ryo követelőzően.
Taguchi elgondolkodóan hümmög, és befejezi a ramenjét. Ryo azzal üti el az idejét, hogy megeszi Taguchi mellékfogását, a kirántott garnélarákot; Ryo etetése a legkevesebb, amit megtehet, mivel elsősorban az ő fékezhetetlen ölelkezése miatt kerültek bele ebbe a szerencsétlen helyzetbe.
Amikor befejezi az ebédjét, Taguchi ránéz az órájára, és megrázza a fejét. A gyors mosoly, amit Ryora villant, felgyűri a szeme körüli ráncokat.
- Add meg a számodat... majd felhívlak, rendben?
~~~~~~~~~~~~~~~
- Gondolkodtunk - mondja Yoko. - Rendesen kell végigmenned az udvarláson. Ott van a lábad az ajtóban... mondjuk így. Most ne lankadj, vagy elveszíted a fölényedet! Bátraké a szerencse!
- A vidámpark - mondja Maru. - Kezdd a gyors dolgokkal, aztán menjetek az óriáskerékre.
- Filmek - toldja meg Yasu. - De ne legyen horror vagy akciófilm vagy ezekhez hasonló. Egy szerelmi történet vagy egy romantikus vígjáték lenne a legjobb.
- Hmm - mormogja Ohkura elgondolkodva.
- Most komolyan, nem tudom elképzelni, hogy fektettetek meg ti valaha valakit - szólt Hina. - Azt tanácsolom, hogy hívd meg magadhoz vacsorára, és főzz neki valamit. És ne felejtsd el a desszertet. Valamit csokoládéval. És habbal.
- Utállak titeket - feleli Ryo. - Ez nem vicces. Egy rakás seggfej vagytok.
- Nézzük meg a bébi pandákat az állatkertben - mondja Taguchi nem sokkal később, amikor felhívja Ryot.
Ryo úgy érzi, hogy sikítania kell.
- Nem akarom látni a bébi pandákat - feleli. Még ha ez nem is teljesen igaz - csak más dolgokat kell elintéznie. - És nem akarok elmenni filmet nézni sem vagy a vidámparkba látogatni, főleg nem romantikus vacsorát főzni neked! Istenem!
- Oké - egyezik bele Taguchi teljesen vidáman. - Egy óra múlva befejezem a próbát. Akarsz találkozni?
~~~~~~~~~~~~~~~~
Vacsora alatt egy yakiniku étteremben Ryo rájön, hogy Taguchi semmit sem ért.
- Gondolod, hogy pletykákat fognak terjeszteni?
- Persze, hogy nem, megőrültél?
Kuncognak majd rajta, és zaklatni fogják a részletekért, és tanácsokat fognak osztogatni, amitől ő kikaparná az agyát, mindenféle linkeket fognak neki küldeni, hogy segítsenek rajta, és figyelmeztetik, hogy legyen óvatos, és jót szórakoznak az egész dolgon, amíg Ryo ki nem nyírja őket a sajnálatuk miatt - de nem tennének semmi olyat, ami ártana Ryonak. Legalább ebben biztos lehet.
- Nehézséget okoznak neked?
A kérdés majdnem puhatolózó, és ez az első alkalom, amikor Taguchi tulajdonképpen aggódik.
- Nem olyan értelemben. Komolyan mondom. Nem törődnek azzal a részével. A fiús résszel. Érted. - Ó, nagyszerű, Ryo megint elpirul, nem igaz?
Taguchi ismét új erőre kap, igazán megkönnyebbültnek tűnik.
- Ennek nagyon örülök! De... akkor mi olyan nagy ügy ezen?
- Az... az. Tudod! - De nyilvánvaló volt, hogy nem érti, mert akkor nem kéne lefolytatniuk ezt a hülye beszélgetést. Az egész világ megbolondult, amikor Ryo nem figyelt oda? Ennek magától értetődőnek kellene lennie! - Állandóan kacsintgatnak, és kérdezgetnek, hogy hallottam-e felőled, meg, mikor látlak újból, és átkozott randevús tanácsokkal bombáznak, és rosszabbak mint egy csapat összehozós nagymama, kivéve azt, hogy az idős asszonyoknak nem lenne olyan piszkos fantáziájuk, és nem beszélnének a biztonságos szexről, és a kárörvendő tekin...
- Ez minden? Ezt könnyű orvosolni. - Taguchi megvonja a vállát. - Csak szakítanunk kell.
Ez... csak. Mi?
Taguchi nevet rajta, megtestesíti a könnyű szívű nyugalmat, egyáltalán nem azt, amit elvárnál attól, aki kimondott egy totális bolondságot.
- Ezt tennék a koreai sorozatokban is.
- Koreai sorozat? - nyögte Ryo.
- Nem mintha ez már nem felelne meg egynek, nem igaz? Úgy értem, a szobaszám dolog, és az összes félreértés, és...
- Az életem nem egy koreai sorozat! És hogyan szakíthatnánk, ha nem is randizunk? Ennek nincs semmi értelme!
Taguchi megforgatja a szemeit.
- De igen, van. Tudod, úgy teszünk, mintha járnánk, az Eito miatt, és aztán eljátszuk, hogy szakítunk. Kicsit búslakodsz, és ennyi! Nem akarnak majd emlékeztetni a szívfájdító dologra, és nem hozzák fel többé az egészet.
Ez egy őrült terv, de...
De. Ez az egész dolog őrültség. Mostanra, Ryo már feladta a reményt, hogy meggyőzze az Eitot, hogy nem feküdt le Taguchival; túl csábító a gondolat a piszkos agyuknak, hogy csak úgy elfelejtsék. Ha legalább be tudnák fogni a szájukat erről...
Persze, ott lesz a randis szöveg, ami elvezeti Ryot és Taguchit a szakításhoz, de ez nem jelenti azt, hogy az Eito még ennél is rosszabbul fog viselkedni, igaz?
~~~~~~~~~~~~~~~~
Így elmentek megnézni a bébi pandákat, csakhogy hiteles legyen, mert Ryo pocsék a hazudozásban, és az Eito nagyon jól ismeri őt. Ryo eldöntötte, hogy nem fogja jól érezni magát, de a kis pandák bolyhosak és ennivalóan ügyetlenek voltak, hancúroztak és viaskodtak amíg ki nem dőltek, és egymásba gabalyodva aludtak el. És Taguchi nem a legrosszabb, akivel meg lehet nézni a pandákat; vesz Ryonak takoyakit, és meghallgatja, ahogy Ryo elbeszéli, hogy ez - mint a többi takoyaki is Tokióban - csak hamisítvány, mivel senki sem tudja Osakán kívül, hogyan is kell jól elkészíteni.
- Valamikor csinálhatnál nekem olyat, ami helyesen van elkészítve - javasolja Taguchi, és közel hajol, hogy elcsórja Ryo egyik takoyaki labdáját. Ryo megpróbálja a tolvaj kezet megütni a fogpiszkálójával, de Taguchi túl gyors, és egy összecsapás kezdődik fogpiszkáló vívással, ami közben Taguchinak sikerül áttörnie a védelmen, így elcsórva még egy takoyakit.
Miután Ryo egy kevés majonézt dob a fejére, és Taguchi utánoz egy fókát, amint a billiárdos kulcstartóját egyensúlyozza az orrán, Taguchi hazaviszi őt, és felkíséri a lakásához, és Ryo elfelejt levegőt venni, amikor lehajol, közelebb, mint amikor elvette az ételét.
- Jól éreztem magam, Ryo-chan - mondja, és Ryo érzi a meleg leheletét az ajkán, és aztán Ryo előrehajol, hogy eltüntesse a távolságot közöttük, és megcsókolja őt.
Csak a nagyobb hitelesség kedvéért. Hogy beszélhetne Ryo randizásról, ha még meg sem csókolta a másikat?
Junno ajkai puhák az övén, és egy pillanatig Ryo csak arra tud gondolni - egy képtelen pánik felvillanásáig -, hogy szája biztosan durva és száraz, és mi a pokolért nem gondolt arra, hogy szájbalzsammal kenje be az autóban, de akkor nem tervezte, hogy lesz csók is, csak valahogy jött...
Junno gyengéden az ajtóhoz löki, és közelebb lép, Ryo kinyitja a száját a sürgető nyelv előtt, és... francba. A fiú tud csókolni.
Ryo egy kicsit elveszti a dolgok felett az irányítást, de... ez... és Junno olyan ízű, mint a fagylalt és zöld tea, és a haja puha, majd egy ismerős édes és lélegzetelállító fájdalom kezd keletkezni Ryo gyomrában, és a szíve túl gyorsan dobog...
- Te - mondja Junno, és ő is úgy hangzik, mint aki kifulladt, és a hangjától hirtelen melegség söpör végig Ryon, elérve, hogy akarja… - Ó. Uhm, jobb lenne... wow. Viszlát később!
- Hé, várj... - nyögi Ryo, de akkorra Junno már kezd eltűnni a lépcsőn.
~~~~~~~~~~~~
- Bébi pandák - mondja Yoko. - Ez jó. Nagyon jó.
- És később? - Természetesen Subaru az, de Hina ad neki egy taslit, és visszavonul.
Ryo nem az a típus, aki csókolózik és elmondja... és amúgy is, ez csak egy színlelős randizás. Plusz, még ha Ryo a "csókolózom és elmondom" típus is lenne, ezen a csókon kívül nincs más, amit el kellene mondania, mert az egyetlen dolog, ami az éjjel történt az volt, hogy Ryo kétszer majdnem leesett az ágyról, mielőtt felkelt és hozott magának a kanapéról egy nagy párnát, hogy meggátolja magát abban, hogy álmában átkússzon az ágy másik oldalára.
Az a helyzet, hogy titokban ölelkezős. És akkor mi van. Csak rá tartozik, nem igaz?
~~~~~~~~~~~~~~~
A Tokyo DisneyLand-be mennek. Junno ragaszkodik hozzá, hogy egymás után négyszer üljenek fel a Terror Toronyra, és majdnem olyan hangosan kiáltozik, hogy Ryo dobhártyája kiszakadjon, és nevetségesen és őszintén izgatott, amikor Ryo megnyer neki egy limezöld színű delfint, ami megszólal, ha megszorítod. Legutoljára az óriáskerékre ülnek fel, és Ryo elhessegeti a zavarba ejtő érzéseit, és megfogja Junno kezét, mert ez az, amit egy randin csinálsz az óriáskeréken, és Junno nevet, és megszorítja a delfint előtte, és ez valahogy olyan abszurd és nevetséges, hogy Ryo nem tud ellenállni, és visszamosolyog.
Junno lakása előtt a fiú ugrál, és kicsit integet, megcsipogtatja a delfint, és azt mondja:
- Ez nagyon jó volt, és még soha nem nyert nekem senki delfint ezelőtt! Köszönöm, és uhmph...
Valószínűleg értelmesebbet akar mondani a "uhmph"-nél, de nem tud, mivel Ryo nyelve a szájában van.
Ryo azon tűnődik, hogy ez az egy csók vajon valamilyen mázli-e, egy azon dolgok közül, ami egyszer megtörténik, és aztán soha... amire később visszaemlékezel, és elgondolkodsz, hogy mi a fenét ihattál.
A válasz úgy tűnik "nem".
Junno felnyög, amikor Ryo a nyakát harapdálja, és megfogja Ryo csípőjét, a falhoz támasztja őt, majd lábak és karok kuszasága látható. Junno Ryora vigyorog, és Ryo kicsit felhorkan, mert vicces, és akkor Junno kiad egy majdnem delfinszerű hangot, amikor Ryo megpróbál kicsikarni egy sajátos érzést, de éppen akkor a lift megáll Junno emeletén, és elkezd kinyílni, azzal fenyegetve, hogy adnak Junno szomszédainak egy megalapozott, bulvárlapba való pletykát.
- Szeretnél bejönni? - kérdezi Junno.
- Mennem kell - mondja Ryo ugyanakkor, amikor Junno.
Ó, nos. Majd máskor.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Ez most nem egy poén volt, igaz? - Írja Ryo az aluljáróból. - Ha igen, akkor azonnal szakítanom kell veled, mert rettenetes volt.
Fogalmam sincs, miről beszélsz - írja vissza Junno, az ünnepélyesen komoly delfinek hada majdnem kiugrál Ryo képernyőjéről. - Milyen delfin lehetne egy szójáték szereplője?
Két öltönyös férfi néz furcsán Ryora, amikor nevetésben tör ki. Rájuk vigyorog, és ők félre néznek.
~~~~~~~~~~~~~~~
Legközelebb egy rettenetes koreai filmet néznek meg, ami egy lányról szól, akinek halálos betegsége van, de ennek ellenére zenét tanul, és sikerül szerelembe esnie egy férfival, mielőtt meghal. A fenébe is, Ryo nem sír, csak valami belement a szemébe vagy ilyesmi. Másfelől, Junno pedig úgy sír, mintha a szíve törne össze, a szemei vörösek és duzzadtak, amikor kijönnek a moziból.
Ez alkalommal, Junno azonnal behívja magához. És Junno rámosolyog, Ryo vissza, majd Junno szemei összeszűkülnek, és már nem is puffadtak, csak...
És akkor Ryo hirtelen és figyelmeztetés nélkül rájön, hogy Junno egy nagyon különleges srác, vicces, különös, aranyos, csodálatos, és szeretnivaló szemei vannak, és a szája, ami... és a haja egy kicsit az arcába esik és... Ryo nagyon szeretné, ha Junno kedvelné őt, és azt is szeretné, ha jobban megismerhetné, és Ryo nagyon akarja...
A szíve kihagy egy, majd két ütemet, a vére elkezd fülsiketítő iramban száguldani a fülében, és a gyomra a térdei szomszédságába esik le. Szája kiszárad a rémülettől, és Junno ránéz, ó Istenem, ó Istenem...
- Azt hiszem, több koreai sorozatot kellene nézned - mondja Junno, éppen, amikor Ryo zihálni kezdene.
- Eh? - préseli ki magából, és a válasz egyszerűségétől azonnal meg akar halni. Vajon Junno mit feltételezhet róla, hogy egy idióta vagy...
Junno elvigyorodik.
- Gyere, tudom, mit beszélek.
Kiderül, hogy Junnonak nagy gyűjteménye van koreai sorozatokból, és felszerelte magát sörrel és zöld teával és extra csípős arareval. Megnéznek egy részt egy vígjátékból, amiben a lány fizet a srácnak, hogy tegyen úgy, mintha járnának. Aztán megnéznek egy másik részt egy történelmi sorozatból, amiben a tolvaj randizni próbál a hercegnővel. Majd olyan sorozatból néznek meg pár részt, amiben sok összezavart istenség van, gonosz mágusok, és isteni nők, akik járni akarnak egymással vagy megölni a másikat, néha mindkettőt egyszerre.
Ryo, miután befejezte az első sörét, el is feledkezik az ügyetlenségéről, és elkezdi kommentálni az eseményeket, mielőtt felbontja a másodikat. Junno jobban kedveli a tolvajt, mint Ryo, és megböki az oldalát, amikor a hercegnőre azt mondja, hogy beképzelt, így Ryo lefogja Junnot, és összeborzolja a haját, de Junno kiszabadul, és felfedezi Ryo csiklandós pontját a hóna alatt.
A fegyverszünet addig tart, míg Junno el nem alszik Ryon.
Akkor sem ébred fel teljesen, amikor Ryo talpra segíti, és a hálószobába vezeti, be az ágyába. Ryo is fáradt, és rájön, hogy ezen a ponton butaság lenne a kanapén aludnia.
- Nem bánod, ha az ágyadban alszom, igaz? - kérdi Junnot.
Junno motyog valamit, ami úgy hangzik mint a "delfin herceg", amit Ryo invitálásnak vesz. És igaza van, mert Junno azonnal megfordul, és Ryo köré tekeredik, amint a fiú bemászik a takaró alá. Az orra Ryo nyakánál állapodik meg, a haja csiklandozza a fiú arcát. Ryo addig mozog, amíg kényelmes pozíciót talál - egyik lábát átveti Junnon, egyik kezével átöleli a derekát -, és azonnal elalszik.
Napok óta nem aludt olyan jól, mint most.
II. része
Író: rheasilvia ( eredetit itt olvashatjátok )
Páros: RyoJunno
Korhatár: +18
Tartalom: Ryo egy félreértett mondata miatt a Kanjani8 azt hiszi, hogy ő és Junno lefeküdtek. Ryo nem tudja elviselni a szekálásukat, így Junnohoz fordul segítségért...
Fordítói megjegyzés: Huh, jó sokáig nyamnyogtam rajta, de végül is kész lett! Remélem mindenkinek tetszeni fog, noha a jelen idő miatt kissé zavaró lesz olvasni.^^" Ajánlom Marcsinak, mert a kedvenceink szerepelnek benne, és már angolul is tetszett neki a fic. xD A bétázást köszönöm csaca -nak. :D
A történet sajnos nem fért be egy post-ba, így a második részét egy másik bejegyzésben olvashatjátok. Link lent. ;)
Tévedések vígjátéka
Avagy: Nishikido Ryo élete olyan, mint egy koreai sorozat. Szereposztásban még egy csapat gyakorlatias mókamester, alias az Eito, akik betegesen érdeklődnek mások szerelmi élete iránt, és megrögzött ölelgetősök.
by Sylvia
Minden Pi hibája... Pi és az ő hülye viccei. Mert Ryo táskája és ágya helyett a 8-as szoba tele van egy csorda hangos és részeg KinKi Kids-cel és Arashi tagokkal A srácok közül senki sincs olyan állapotban, hogy kérdéseket lehessen neki feltenni, habár a leghangosabb és a legrészegebb megpróbálta befogni a fejét a hónalja és a keze közé és/vagy sakéval kínálni.
7-es szoba - fúj! Hogy tudott ez az idióta becsempészni ide egy lányt - és amúgy is mennyire hülye ez? A vén öreg nem szereti, ha nem veszed elég komolyan a multicége dolgait, plusz Johnny új csoportegység versenye miatt egyik ajtó sincs bezárva. Ki akar ilyen körülmények között baszni?
Senki sincs a recepción, és semmi jel sem utal arra, hogy valaki odajönne hozzá, csak mert a csengettyűt nyomja. És oké, tényleg késő van, és egy család vezeti a hotelt, és a falunak nincs semmilyen nyüzsgő éjjeli élete, de akkor is...
Ryo olyan átkozottul fáradt. Ha becsukná a szemét, akkor ott helyben elaludna. Hosszú volt a nap, és mindjárt meghal, ha tovább kell talpon maradnia, és csak az ágyát szeretné megtalálni, tényleg olyan nagy kérés ez?
Ha Ryo megtalálja Pi-t, akkor megöli. Lassan. Rögtön azután, hogy aludt pár órát.
Persze nem találta meg Pi-t vagy valaki mást, aki segíthetett volna. Helyette talált egy csomó Hey Say Valami tagot és pár nem véletlenül bezárt ajtót, amik kétséget kizárólag menedzsereket vagy más fejes embereket rejtenek. Ryo elgondolkodik azon, hogy a földön alszik, de Pi betegre röhögné magát, és tudva a szerencséjét, Johnny még megbotlik benne, és eltöri a derekát.
A 15-ös szobában sötét van, az épeszű lakók már alszanak. Ryo beljebb settenkedik, és rájön, hogy egyszemélyes - de az ágy jó nagy és a takaróba burkolódzott alak nem foglalja el a kihasználható hely negyedét sem. Talán Jin az, az szuper lenne...
Az ágyban lévő megfordul, és bizonytalanul ráhunyorít. Taguchi az.
Pokolba is, mindegy. Ő is megteszi.
- Kijaz?
Ryo halkan becsukja az ajtót, majd lelöki a cipőit, és a fal mellett tapogatózik az ágyhoz.
- Nincs semmi. Aludj tovább!
- Ó, Ryo-chan. Hé...
Az ágy puha és hívogató, és már az is csodálatos, hogy rajta ül és lehúzza a farmerját utána pedig a pólóját. Az pedig egyenesen a mennyország, hogy a takaró alá csúszik és elhelyezkedik a párnán. Ezek után Ryo már soha nem lesz biztos abban, hogy lesz hol aludnia.
- Micsiná... - Taguchi nem képes rendesen kimondani a szavakat, és nem is tűnik túl ébernek, a kérdést is félbe hagyja.
Ryo megpróbál megnyugtatóan mormogni.
- Ne aggódj, még van elég helyed.
Egy pillanatig úgy tűnik, hogy ez használt... csakhogy, amikor Ryo-t már magával ragadná az álom, egy álmos motyogás visszarántja a tudatosságához.
- Nem kellene itt lenned...?
- Jól van... csak aludj.
- 'ké - mormogja Taguchi, majd az lepedő suhogását lehet hallani, és a matrac megsüllyed, és a következő pillanatban Taguchi Ryo köré fonódik, mint egy polip.
A kiszabadulás több erőt venne igénybe, mint amennyi megmaradt Ryo-ban vagy ilyesmi. Az egyenletes légzés a fülénél megnyugtató, és a következő percben Ryo már alszik is.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Melegre és kényelemre ébred fel, valamint a hólyagja kiáltozásaira. Egy percig álmosan tiltakozik a felkelés ellen, de végül elhúzódik, kicsúszik a derekán átfonódó karokból, és elbotorkál a fürdőig. Aztán visszamászik, és bebújik a takaró és a kar alá, belehempergőzik a nagyobb melegbe, odabújik és belefúrja az arcát a pamutba és a meleg bőrbe.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Taguchi kissé nevetségesen néz ki reggel. Ahogy a haja áll vagy az arcán a párna nyomai és az az összezavart nézés az arcán.
- Uh - mondja Taguchi, meglehetősen bizonytalanul. - Jó reggelt?
Ryo gyorsan elveszi a kezét a férfi mellkasáról, és visszavonul a fürdőszobába, ahol igénybe veszi a hotel által előkészített fogkefét és fogpasztát. Taguchi samponját és tusfürdőjét is kölcsön veszi, mert jobban tetszik az illata, mint annak, ami magán viseli a hotel márkáját.
- Nos - mondja, miután a tegnapi farmerjében visszamegy a szobába, de megakad, amikor Taguchi egy félig barátságos, félig nyugtalan mosollyal néz rá.
Egy hosszú percig egyikük sem szólal meg, majd mindketten egyszerre kezdenek beszélni.
- Kérlek, ne értsd félre, de valójában semmire sem emlékszem múlt éjjelről...
- Nem az én hibám, Yamapi rossz számot mondott és sehol sem volt hely, ahol aludhattam volna...
Mindketten elhallgattak, de mielőtt még egy újabb kényelmetlen csend telepedett volna rájuk, egy széles megkönnyebbült vigyor terül el Taguchi arcán.
- Ó, wow, én meg azt gondoltam... - és tehetetlen vihogásba kezd, miközben hátraesik az ágyon, a takarót a mellkasához húzva.
Oké, Ryo nem fog azon gondolkodni, hogy Taguchi mire célzott. E helyett megtalálja a ruháját a földön, ott, ahova ledobta, és kirázza őket. A farmer rendben van... de a felső...
- Rendben, jó, hogy tisztáztuk a helyzetet. Kölcsön kérhetek egy pólót?
Igen. Taguchinak van egy halom pólója különböző színekben, és egy másik rakás flanel felsője és kötött pulóverjei és egy másik adag nadrágja, és ebben még nincsenek benne a kabátok és a három táskányi tornacipő és a sok szarság, ami a hatalmas bőrönd másik felében van.
- Ugye tudod, hogy csak egy hétvégét leszünk itt és nem fél évig, igaz?
Taguchi elmosolyodik és felé dob egy egyszerű fekete pólót.
- Szeretem, ha választhatok. És szerencséd, hogy ruhamániás vagyok, különben félmeztelenül lennél ma!
Aú. Ott a pont.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Pi egy vidám "jó reggelt"-et csiripel, amint Ryo belép a reggelizős helyiségbe. Ryo csúnyán néz rá - Pi pedig felveszi a "mi, ki, én?" ártatlan nézését - és leül ahhoz az asztalhoz, ahol Yoko, Hina, Subaru és Yasu eszik.
Azon a napon a Kanjani8 (beleértve Ryot is) alaposan elveri a NEWSt az akadályversenyben. Ryonak semmi köze ahhoz, hogy Pi az utolsó körben elcsúszik és beleesik a sárba, jóllehet eléggé hangosan nevet rajta.
Azon az estén Ryo jóval a vacsora előtt a recepció felé tart, és megkérdezi a lányt a pult mögött, melyik szobában alszik. Ha a lány azt is gondolja, hogy ez egy furcsa kérdés ennyi idő után, nem mutatja ki.
Persze kiderül, hogy a 22-es szobában Ueda van.
Visszagondolva Ryo rájön, hogy a lány miért mosolygott úgy, mintha egy vicces titkon osztozna valakivel. Pi mindig is jó volt a lányoknál.
~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ryo nem játsza Pi hülye játékát; egyenesen Taguchi szobájába megy. Mivel Taguchi nincs ott, elveszi az ágyra terített yukatát, majd a mosókonyhába indul. A farmer már nem túl tiszta az akadályverseny és a többi játék után, és amúgy is, Ryo nem akar alsóneműket kölcsönözni senkitől sem.
- Üdv újra, Ryo-chan! - mondja Taguchi, amikor Ryo bemegy egy tucat frissen mosott és szárított ruhával. - Még mindig nem tudsz sehol aludni? Lefogadom, reméled, hogy nem fogadó vagyok!
Ryo felhorkan a viccen - ez olyan rossz, hogy már jó -, és aztán megpróbálkozik egy elbűvölő mosollyal, habár gyanakszik, hogy inkább félénk, mint másmilyen. Éppen elég; Taguchi nevet rajta.
- Rendben, meggyőztél. Ki tudna ellen állni egy kóbor állatnak ilyen nagy könyörgő szemekkel?
Ryo úgy véli, a kóbor állat rész nem teljesen helytelen... de nincsenek nagy könyörgő szemei. Habár elengedi a füle mellett.
A vacsora "verseny az ételért" szerű kvíz keretében folyik. Ryo utálja az ilyet, amikor éhes, de szerencsére elég hamar sok helyes választ ad, és az étel nagyon jó, és annál jobban szenvednek a vesztesek.
Ez után egy kis társaság elmegy inni az egyetlen bárba a városban; Taguchi is csatlakozik, és sokat kuncog Aibával, Ohkurával és a leghangosabb, valamint legbosszantóbb Hey Say Valami tagokkal. Karaokéznak, és Taguchi Maruval elénekel egy duettet, amiben sok "Paaaaan!" kiáltás van és másmilyen ostoba szavak. A hotelban Taguchi megmutatja Ryonak hogyan kell átmenni a Halloween szinten a Kingdom Hearts játékban, és Ryo megtudja, hogy van neki egy titkos raktára csípős arareval és sörrel, amit boldogan megoszt vele.
Ez egy jó nap.
Ryo is jól aszik aznap éjjel; Taguchi nem horkol, és Ryo kegyesen figyelmen kívül hagyja az ölelést. Elvégre a férfi hagyja, hogy Ryo az ágyában aludjon. Gorombaság lenne panaszkodni.
~~~~~~~~~~~~~~~
Pi majd' meghal, hogy megtudja, Ryo hol tölti az éjszakákat, de ő rejtélyesen mosolyog, és nem mond semmit.
~~~~~~~~~~~~~~~
Kedden Taguchi bekukkant a Kanjani8 próbájára, és addig ott marad, míg Ryo oda nem megy hozzá, hogy megnézze, mi van.
- Neked kellene fognod a táskát - mondja Taguchi, és odaad neki egy kis táskát.
A többiek odamennek hozzájuk, hogy megnézzék, mi történik. Taguchi nem marad sokáig, elmondja, hogy csak be akart köszönni és elmondani, hogy jó volt velük lenni a hétvégén, és többször is összejöhetnének.
Az ajándék táskában van egy csomag mogyorós arare és egy boríték, amiben Ryo arany földgömbös nyaklánca van.
Szuper! Ryo azt gondolta, hogy elvesztette az akadályversenyen vagy egy másik játékon azon a hétvégén. Nem hitte volna, hogy viszontlátja még valaha.
- Hol találhatta meg Taguchi a nyakláncodat? - kérdezi Yoko, miközben Ryo felrakja.
- Azt hiszem az ágyban jöhetett le - mondja Ryo. Nem is csoda azokkal az ölelésekkel, amiket Taguchi adott neki.
Amikor felnéz, mindegyik Kanjani8 tag ugyanolyan üres meglepődéssel az arcán néz rá.
Ó.
Fenébe.
~~~~~~~~~~~~~~~
- Most aztán tényleg nagy dologgal rukkoltál elő, Ryo - mondja Hina, és próbál vigyorogni, habár még mindig sokkosnak látszik. Ryo pontosan tudja, hogy érez. - Semmi félmegoldás!
Ez nem volt vicces, az előrukkolós dolog. Ryo tudja. Tudja, mert a lehetőséget sokkal rosszabb fontolgatni.
- Nem volt semmilyen dolog! Nem volt semmi - nem úgy volt. Ez csak, mi csak együtt aludtunk - csak aludtunk! A szobaszámok... Pi azt mondta, hogy a nyolcas, de ott egy csapat részeg srác volt, és én fáradt voltam, és Taguchi megengedte, hogy vele maradjak... és ez volt minden, és én nem, mi nem... és az ölelkezés, azt mind ő csinálta!
Ó, Istenem, Ryo nagyon rossz az ilyen magyarázkodásban. Ebben a pillanatban nagyon szeretne egy zsákot húzni a fejére és meghalni.
Senki sem szakítja félbe, de Ryo meg tudja mondani, hogy még csak esélye sincs csökkenteni az abszurd feltételezéseket, amelyek a fiúk csoportos piszkos fantáziájába beugranak.
- Junno aranyos - mondja Ohkura Ryo megalázó csöndjébe. Elgondolkodónak tűnik.
Ryo tényleg nagyon akar mondani valamit, de... mégis hol kezdje?
Subaru összpontosítva néz; Ryo érzi a lézeres bámulását az arcán, noha a kezével takarja magát.
- Kedves, mi? Nos, ő nagyon rugalmas.
Ryo egy elfojtott hangot ad ki, de semmi többet. Elpirul, érzi a meleget a tenyerén, és ez nem is számít, mert nincs olyan mód, amivel menőnek nézne ki ebben a helyzetben.
- Jó alkat - folytatja Subaru. - Hosszú lábak. Valószínűleg nagyon lelkes. Energikus is. Egész éjjel nem kell pihenni! Mit gondoltok srácok?
Yoko hisztériás rohamot kapott a kanapén, és úgy tűnik, nem tud megszólalni - ami már magában egy csoda -, de amikor Ryo ki mer kukucskálni, látja, hogy a kezeivel elfogadja az állítást. Maru hümmög, és óvatos bólogatással ért egyet.
- Fiúk, fejezzétek be...
De most már nem tudnak megállni. Már senki sem hallgat Ryo-ra, habár még mindannyian őt figyelik, és a tekintet a szemükben kutató és fullasztó és értékelő és... ó Istenem. Csak, komolyan. Ez nem történhet meg.
- Vidám - mondja Yasu, főleg Subarunak. - Plusz aranyos is. Habár nem gondoltam, hogy ilyen Ryo-chan típusa?
- És jól néz ki ruhában is! - kiabálja be Yoko oldalról, aki sajnos visszanyerte a beszélő készségét. - Mint egy balerina!
- Hamarabb is elmondhattad volna nekünk, te idióta - dorgálja meg Hina Ryot, és megüti a fejét, nem is olyan gyengéden.
- De nem volt semmi, amit el kellett volna mondanom... semmi sincs, amit...
- Jobban meg akar minket ismerni! - Maru fészkelődik a hirtelen izgalomtól. - Óóóó, nagyon szerethet téged, Ryo-chan! Egy pont!
- Tiszta sor, hogy meg kell kérdeznünk őt a szándékairól - jelenti ki Yoko.
- Nem! - A szó csupa rettegéssel telve jön ki Ryoból. Az Eito nem törődik vele.
- Jó gyerek - ismétli határozottan Ohkura.
Amikor Ryo kiabálni kezd felfigyelnek rá, de még az sem segít. Mikor Ryo kiviharzik, Yoko és Subaru azon tanakodnak, hogyan kérdezzék ki Taguchit.
~~~~~~~~~~~~~~~
Taguchi széles mosollyal ugrándozik, olyan sok energiát és jókedvet bocsát ki magából, hogy Ryo úgy érzi, a rossz kedve lassan elmúlik. Legalább abban biztos lehet, hogy Taguchi nem fogja félreértelmezni ezt az egészet. Egy jó viccnek fogja tartani, mintsem hogy ok legyen a támadásra.
- Hé, Taguchi - mondja Ryo. - Van egy perced? Van valami, amit...
- Nincs egy percem... csak egy fél órám van - válaszolja Taguchi, és még jobban mosolyog.
Ryo megtévesztve pislant.
- Mi? Ez egy vicc akart lenni?
- Nem, de egy ebéddel ér véget! - Taguchi nevet a saját viccén, vagy talán Ryo arckifejezésén, vagy mindkettőn. - Fél óra múlva kell visszajönnöm a stúdióba, így nincs időm beszélgetni, mert megyek rament enni. Szeretnél velem jönni?
Nincs sok választása, hacsak Ryo nem akarja az egész zavarba ejtő történetet a folyosón elbeszélni, ahol sok ember kihallgathatja. Így vele tart, de előrelátóan csak akkor kezd el beszélni, mikor Taguchi szája már nincs tele.
- A Kanjani8 fiúk azt hiszik, hogy Okinawán lefeküdtünk egymással - mondja Ryo.
A fröccsenés kevésbé drámai, mint várható lenne, de mégis elegendőnek bizonyul, hogy tovább növelje Ryo jókedvét, mivelhogy ő - nem úgy, mint Taguchi - megmenekült a leves fröccsenésétől, köszönhetően egy stratégiailag elhelyezett szalvétának.
Jó érzés tudni, hogy nem te vagy az egyedüli, aki belekeveredett valami nevetséges összevisszaságba.
- Huh - mondja Taguchi. A vigyora hirtelen és ragyogó; lelkesen szürcsöl fel egy újabb adag rament, és közben tovább vigyorog. - Ti, srácok, nagyon menőek vagytok.
Ez... nem az a reakció volt, amit Ryo várt.
- Nos, mit fogunk csinálni ez ügyben? - kérdi Ryo követelőzően.
Taguchi elgondolkodóan hümmög, és befejezi a ramenjét. Ryo azzal üti el az idejét, hogy megeszi Taguchi mellékfogását, a kirántott garnélarákot; Ryo etetése a legkevesebb, amit megtehet, mivel elsősorban az ő fékezhetetlen ölelkezése miatt kerültek bele ebbe a szerencsétlen helyzetbe.
Amikor befejezi az ebédjét, Taguchi ránéz az órájára, és megrázza a fejét. A gyors mosoly, amit Ryora villant, felgyűri a szeme körüli ráncokat.
- Add meg a számodat... majd felhívlak, rendben?
~~~~~~~~~~~~~~~
- Gondolkodtunk - mondja Yoko. - Rendesen kell végigmenned az udvarláson. Ott van a lábad az ajtóban... mondjuk így. Most ne lankadj, vagy elveszíted a fölényedet! Bátraké a szerencse!
- A vidámpark - mondja Maru. - Kezdd a gyors dolgokkal, aztán menjetek az óriáskerékre.
- Filmek - toldja meg Yasu. - De ne legyen horror vagy akciófilm vagy ezekhez hasonló. Egy szerelmi történet vagy egy romantikus vígjáték lenne a legjobb.
- Hmm - mormogja Ohkura elgondolkodva.
- Most komolyan, nem tudom elképzelni, hogy fektettetek meg ti valaha valakit - szólt Hina. - Azt tanácsolom, hogy hívd meg magadhoz vacsorára, és főzz neki valamit. És ne felejtsd el a desszertet. Valamit csokoládéval. És habbal.
- Utállak titeket - feleli Ryo. - Ez nem vicces. Egy rakás seggfej vagytok.
- Nézzük meg a bébi pandákat az állatkertben - mondja Taguchi nem sokkal később, amikor felhívja Ryot.
Ryo úgy érzi, hogy sikítania kell.
- Nem akarom látni a bébi pandákat - feleli. Még ha ez nem is teljesen igaz - csak más dolgokat kell elintéznie. - És nem akarok elmenni filmet nézni sem vagy a vidámparkba látogatni, főleg nem romantikus vacsorát főzni neked! Istenem!
- Oké - egyezik bele Taguchi teljesen vidáman. - Egy óra múlva befejezem a próbát. Akarsz találkozni?
~~~~~~~~~~~~~~~~
Vacsora alatt egy yakiniku étteremben Ryo rájön, hogy Taguchi semmit sem ért.
- Gondolod, hogy pletykákat fognak terjeszteni?
- Persze, hogy nem, megőrültél?
Kuncognak majd rajta, és zaklatni fogják a részletekért, és tanácsokat fognak osztogatni, amitől ő kikaparná az agyát, mindenféle linkeket fognak neki küldeni, hogy segítsenek rajta, és figyelmeztetik, hogy legyen óvatos, és jót szórakoznak az egész dolgon, amíg Ryo ki nem nyírja őket a sajnálatuk miatt - de nem tennének semmi olyat, ami ártana Ryonak. Legalább ebben biztos lehet.
- Nehézséget okoznak neked?
A kérdés majdnem puhatolózó, és ez az első alkalom, amikor Taguchi tulajdonképpen aggódik.
- Nem olyan értelemben. Komolyan mondom. Nem törődnek azzal a részével. A fiús résszel. Érted. - Ó, nagyszerű, Ryo megint elpirul, nem igaz?
Taguchi ismét új erőre kap, igazán megkönnyebbültnek tűnik.
- Ennek nagyon örülök! De... akkor mi olyan nagy ügy ezen?
- Az... az. Tudod! - De nyilvánvaló volt, hogy nem érti, mert akkor nem kéne lefolytatniuk ezt a hülye beszélgetést. Az egész világ megbolondult, amikor Ryo nem figyelt oda? Ennek magától értetődőnek kellene lennie! - Állandóan kacsintgatnak, és kérdezgetnek, hogy hallottam-e felőled, meg, mikor látlak újból, és átkozott randevús tanácsokkal bombáznak, és rosszabbak mint egy csapat összehozós nagymama, kivéve azt, hogy az idős asszonyoknak nem lenne olyan piszkos fantáziájuk, és nem beszélnének a biztonságos szexről, és a kárörvendő tekin...
- Ez minden? Ezt könnyű orvosolni. - Taguchi megvonja a vállát. - Csak szakítanunk kell.
Ez... csak. Mi?
Taguchi nevet rajta, megtestesíti a könnyű szívű nyugalmat, egyáltalán nem azt, amit elvárnál attól, aki kimondott egy totális bolondságot.
- Ezt tennék a koreai sorozatokban is.
- Koreai sorozat? - nyögte Ryo.
- Nem mintha ez már nem felelne meg egynek, nem igaz? Úgy értem, a szobaszám dolog, és az összes félreértés, és...
- Az életem nem egy koreai sorozat! És hogyan szakíthatnánk, ha nem is randizunk? Ennek nincs semmi értelme!
Taguchi megforgatja a szemeit.
- De igen, van. Tudod, úgy teszünk, mintha járnánk, az Eito miatt, és aztán eljátszuk, hogy szakítunk. Kicsit búslakodsz, és ennyi! Nem akarnak majd emlékeztetni a szívfájdító dologra, és nem hozzák fel többé az egészet.
Ez egy őrült terv, de...
De. Ez az egész dolog őrültség. Mostanra, Ryo már feladta a reményt, hogy meggyőzze az Eitot, hogy nem feküdt le Taguchival; túl csábító a gondolat a piszkos agyuknak, hogy csak úgy elfelejtsék. Ha legalább be tudnák fogni a szájukat erről...
Persze, ott lesz a randis szöveg, ami elvezeti Ryot és Taguchit a szakításhoz, de ez nem jelenti azt, hogy az Eito még ennél is rosszabbul fog viselkedni, igaz?
~~~~~~~~~~~~~~~~
Így elmentek megnézni a bébi pandákat, csakhogy hiteles legyen, mert Ryo pocsék a hazudozásban, és az Eito nagyon jól ismeri őt. Ryo eldöntötte, hogy nem fogja jól érezni magát, de a kis pandák bolyhosak és ennivalóan ügyetlenek voltak, hancúroztak és viaskodtak amíg ki nem dőltek, és egymásba gabalyodva aludtak el. És Taguchi nem a legrosszabb, akivel meg lehet nézni a pandákat; vesz Ryonak takoyakit, és meghallgatja, ahogy Ryo elbeszéli, hogy ez - mint a többi takoyaki is Tokióban - csak hamisítvány, mivel senki sem tudja Osakán kívül, hogyan is kell jól elkészíteni.
- Valamikor csinálhatnál nekem olyat, ami helyesen van elkészítve - javasolja Taguchi, és közel hajol, hogy elcsórja Ryo egyik takoyaki labdáját. Ryo megpróbálja a tolvaj kezet megütni a fogpiszkálójával, de Taguchi túl gyors, és egy összecsapás kezdődik fogpiszkáló vívással, ami közben Taguchinak sikerül áttörnie a védelmen, így elcsórva még egy takoyakit.
Miután Ryo egy kevés majonézt dob a fejére, és Taguchi utánoz egy fókát, amint a billiárdos kulcstartóját egyensúlyozza az orrán, Taguchi hazaviszi őt, és felkíséri a lakásához, és Ryo elfelejt levegőt venni, amikor lehajol, közelebb, mint amikor elvette az ételét.
- Jól éreztem magam, Ryo-chan - mondja, és Ryo érzi a meleg leheletét az ajkán, és aztán Ryo előrehajol, hogy eltüntesse a távolságot közöttük, és megcsókolja őt.
Csak a nagyobb hitelesség kedvéért. Hogy beszélhetne Ryo randizásról, ha még meg sem csókolta a másikat?
Junno ajkai puhák az övén, és egy pillanatig Ryo csak arra tud gondolni - egy képtelen pánik felvillanásáig -, hogy szája biztosan durva és száraz, és mi a pokolért nem gondolt arra, hogy szájbalzsammal kenje be az autóban, de akkor nem tervezte, hogy lesz csók is, csak valahogy jött...
Junno gyengéden az ajtóhoz löki, és közelebb lép, Ryo kinyitja a száját a sürgető nyelv előtt, és... francba. A fiú tud csókolni.
Ryo egy kicsit elveszti a dolgok felett az irányítást, de... ez... és Junno olyan ízű, mint a fagylalt és zöld tea, és a haja puha, majd egy ismerős édes és lélegzetelállító fájdalom kezd keletkezni Ryo gyomrában, és a szíve túl gyorsan dobog...
- Te - mondja Junno, és ő is úgy hangzik, mint aki kifulladt, és a hangjától hirtelen melegség söpör végig Ryon, elérve, hogy akarja… - Ó. Uhm, jobb lenne... wow. Viszlát később!
- Hé, várj... - nyögi Ryo, de akkorra Junno már kezd eltűnni a lépcsőn.
~~~~~~~~~~~~
- Bébi pandák - mondja Yoko. - Ez jó. Nagyon jó.
- És később? - Természetesen Subaru az, de Hina ad neki egy taslit, és visszavonul.
Ryo nem az a típus, aki csókolózik és elmondja... és amúgy is, ez csak egy színlelős randizás. Plusz, még ha Ryo a "csókolózom és elmondom" típus is lenne, ezen a csókon kívül nincs más, amit el kellene mondania, mert az egyetlen dolog, ami az éjjel történt az volt, hogy Ryo kétszer majdnem leesett az ágyról, mielőtt felkelt és hozott magának a kanapéról egy nagy párnát, hogy meggátolja magát abban, hogy álmában átkússzon az ágy másik oldalára.
Az a helyzet, hogy titokban ölelkezős. És akkor mi van. Csak rá tartozik, nem igaz?
~~~~~~~~~~~~~~~
A Tokyo DisneyLand-be mennek. Junno ragaszkodik hozzá, hogy egymás után négyszer üljenek fel a Terror Toronyra, és majdnem olyan hangosan kiáltozik, hogy Ryo dobhártyája kiszakadjon, és nevetségesen és őszintén izgatott, amikor Ryo megnyer neki egy limezöld színű delfint, ami megszólal, ha megszorítod. Legutoljára az óriáskerékre ülnek fel, és Ryo elhessegeti a zavarba ejtő érzéseit, és megfogja Junno kezét, mert ez az, amit egy randin csinálsz az óriáskeréken, és Junno nevet, és megszorítja a delfint előtte, és ez valahogy olyan abszurd és nevetséges, hogy Ryo nem tud ellenállni, és visszamosolyog.
Junno lakása előtt a fiú ugrál, és kicsit integet, megcsipogtatja a delfint, és azt mondja:
- Ez nagyon jó volt, és még soha nem nyert nekem senki delfint ezelőtt! Köszönöm, és uhmph...
Valószínűleg értelmesebbet akar mondani a "uhmph"-nél, de nem tud, mivel Ryo nyelve a szájában van.
Ryo azon tűnődik, hogy ez az egy csók vajon valamilyen mázli-e, egy azon dolgok közül, ami egyszer megtörténik, és aztán soha... amire később visszaemlékezel, és elgondolkodsz, hogy mi a fenét ihattál.
A válasz úgy tűnik "nem".
Junno felnyög, amikor Ryo a nyakát harapdálja, és megfogja Ryo csípőjét, a falhoz támasztja őt, majd lábak és karok kuszasága látható. Junno Ryora vigyorog, és Ryo kicsit felhorkan, mert vicces, és akkor Junno kiad egy majdnem delfinszerű hangot, amikor Ryo megpróbál kicsikarni egy sajátos érzést, de éppen akkor a lift megáll Junno emeletén, és elkezd kinyílni, azzal fenyegetve, hogy adnak Junno szomszédainak egy megalapozott, bulvárlapba való pletykát.
- Szeretnél bejönni? - kérdezi Junno.
- Mennem kell - mondja Ryo ugyanakkor, amikor Junno.
Ó, nos. Majd máskor.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Ez most nem egy poén volt, igaz? - Írja Ryo az aluljáróból. - Ha igen, akkor azonnal szakítanom kell veled, mert rettenetes volt.
Fogalmam sincs, miről beszélsz - írja vissza Junno, az ünnepélyesen komoly delfinek hada majdnem kiugrál Ryo képernyőjéről. - Milyen delfin lehetne egy szójáték szereplője?
Két öltönyös férfi néz furcsán Ryora, amikor nevetésben tör ki. Rájuk vigyorog, és ők félre néznek.
~~~~~~~~~~~~~~~
Legközelebb egy rettenetes koreai filmet néznek meg, ami egy lányról szól, akinek halálos betegsége van, de ennek ellenére zenét tanul, és sikerül szerelembe esnie egy férfival, mielőtt meghal. A fenébe is, Ryo nem sír, csak valami belement a szemébe vagy ilyesmi. Másfelől, Junno pedig úgy sír, mintha a szíve törne össze, a szemei vörösek és duzzadtak, amikor kijönnek a moziból.
Ez alkalommal, Junno azonnal behívja magához. És Junno rámosolyog, Ryo vissza, majd Junno szemei összeszűkülnek, és már nem is puffadtak, csak...
És akkor Ryo hirtelen és figyelmeztetés nélkül rájön, hogy Junno egy nagyon különleges srác, vicces, különös, aranyos, csodálatos, és szeretnivaló szemei vannak, és a szája, ami... és a haja egy kicsit az arcába esik és... Ryo nagyon szeretné, ha Junno kedvelné őt, és azt is szeretné, ha jobban megismerhetné, és Ryo nagyon akarja...
A szíve kihagy egy, majd két ütemet, a vére elkezd fülsiketítő iramban száguldani a fülében, és a gyomra a térdei szomszédságába esik le. Szája kiszárad a rémülettől, és Junno ránéz, ó Istenem, ó Istenem...
- Azt hiszem, több koreai sorozatot kellene nézned - mondja Junno, éppen, amikor Ryo zihálni kezdene.
- Eh? - préseli ki magából, és a válasz egyszerűségétől azonnal meg akar halni. Vajon Junno mit feltételezhet róla, hogy egy idióta vagy...
Junno elvigyorodik.
- Gyere, tudom, mit beszélek.
Kiderül, hogy Junnonak nagy gyűjteménye van koreai sorozatokból, és felszerelte magát sörrel és zöld teával és extra csípős arareval. Megnéznek egy részt egy vígjátékból, amiben a lány fizet a srácnak, hogy tegyen úgy, mintha járnának. Aztán megnéznek egy másik részt egy történelmi sorozatból, amiben a tolvaj randizni próbál a hercegnővel. Majd olyan sorozatból néznek meg pár részt, amiben sok összezavart istenség van, gonosz mágusok, és isteni nők, akik járni akarnak egymással vagy megölni a másikat, néha mindkettőt egyszerre.
Ryo, miután befejezte az első sörét, el is feledkezik az ügyetlenségéről, és elkezdi kommentálni az eseményeket, mielőtt felbontja a másodikat. Junno jobban kedveli a tolvajt, mint Ryo, és megböki az oldalát, amikor a hercegnőre azt mondja, hogy beképzelt, így Ryo lefogja Junnot, és összeborzolja a haját, de Junno kiszabadul, és felfedezi Ryo csiklandós pontját a hóna alatt.
A fegyverszünet addig tart, míg Junno el nem alszik Ryon.
Akkor sem ébred fel teljesen, amikor Ryo talpra segíti, és a hálószobába vezeti, be az ágyába. Ryo is fáradt, és rájön, hogy ezen a ponton butaság lenne a kanapén aludnia.
- Nem bánod, ha az ágyadban alszom, igaz? - kérdi Junnot.
Junno motyog valamit, ami úgy hangzik mint a "delfin herceg", amit Ryo invitálásnak vesz. És igaza van, mert Junno azonnal megfordul, és Ryo köré tekeredik, amint a fiú bemászik a takaró alá. Az orra Ryo nyakánál állapodik meg, a haja csiklandozza a fiú arcát. Ryo addig mozog, amíg kényelmes pozíciót talál - egyik lábát átveti Junnon, egyik kezével átöleli a derekát -, és azonnal elalszik.
Napok óta nem aludt olyan jól, mint most.
II. része