Welcome to my garden

This is my very randomly updated blog - or at least something like that.
I mostly post entries in english, but here and there you can find a few hungarian words as well :)

For example...
Here's my hungarian fanfic archivum:


( Read more... )

Évezredek óta nem töltöttem fel új fejezetet, úgyhogy most a vizsgaidőszak végeztével igyekszem pótolni, ami kimaradt :)

( 10. fejezet )

 
( 9. fejezet - Levelek )

Nos, újabb fejezet. Kicsit rövidke, kicsit megkésve, de mostantól igyekszem majd rendszeresebben felrakni őket (nem ártana egy kis rendszeresség az életembe, hátha átragad az egyetemi dolgaimra is...) Lassan kezdenek majd felpörögni a dolgok ( Read more... )

Most csöngettek be a harmadik órára, és Tom kezdett ideges lenni. Elhelyezkedett a rajzterem utolsó előtti padjában, és a füzetet ceruzát előkészítve, néha pár művészettörténeti szakszót találomra leírva elmerült a gondolataiban. Az első órája kémia fakt volt, így észre sem vette, hogy Joz és Zack hiányzik. Amikor azonban a második órán sem tűntek ( Read more... )

Behunyt szemmel feküdt Zack alatt, és csak csókolta a rajta fekvő fiút, harapta a száját, szinte falta az ajkait. Igazából annyira elvette az eszét a másik közelsége, a hihetetlen érzés, amit az okozott, hogy a saját mellkasán érezte Zack heves szívdobogását, hogy tulajdonképpen el is felejtett meglepődni, amikor a másik fiú egyszer csak utat ( Read more... )

Joz késésben volt. Este még sokáig nem bírt elaludni, mert azon gondolkodott, amit Rick mondott neki Zackkel kapcsolatban. Beszélnie kell vele - ez egyértelmű. Ha csak a hülye fogadás lenne, nem érdekelné, van még annyi valahol tartalékba, hogy kifizesse Tomnak azt a száz dollárt, ez már egyáltalán nem érdekelte. Viszont tudta, hogyha maga miatt ( Read more... )

                                        Lehet még ennél bonyolultabb?!

Szerda. Utolsó óra. Nyelvtan. Kikapták azt a szerencsétlen dolgozatot. Nem számított jobbra. Hármas. De igazság szerint még az is kevésbé idegesítené, ha egyes lett volna, mint hogy…

Joseph. Joseph Kingsley egy hete olyan furcsán viselkedik. Nem mintha bármikor is ( Read more... )

Joz már rég befejezte a matek dogáját. Át is nézte, biztos ami biztos, nehogy számítási hiba legyen valahol, de többet már igazán nem tudott piszmogni vele. Kisétált vele a tanári asztalhoz, és utána visszaült a padjába. A füzetébe firkált. És őszintén örült, hogy ezúttal nem Zack szemei néztek vissza rá a lapról. Önkéntelenül is odanézett a fiúra ( Read more... )

                                                          
( Azok a veszélyes barna szemek... )