Szombati erőfeszítések
Nem szeretem a sportnapokat, azt meg külön nem, hogy ha akaratom ellenére belerángatnak. Szerdán tudtam meg, hogy a szombati szolgálatok közötti sportnapon az evezősbrigád tagjaként fogok résztvenni.
Még az év elején szintén, amikor meg kimondottan evezősverseny volt a különböző hasonszőrű hivatalok között, az evezősök között voltam, mert a tavalyira nem tudtuk összehozni a csapatot, idén azonban nem volt apelláta. Kiderült, hogy bár nem szoktam túl sűrűen evezni, van hozzá tehetségem, ezért aztán amikor a mostani sportversenyt meghirdették, majdnem hogy magától értedődőnek vették a kolléganők, hogy az év eleji csapat megy.
Előtte való nap tudtam meg, hogy közben dorama tali is lesz és kb. egy óráig reménykedtem is, hogy akár oda is érhetek. Fél kettőkor derült ki, hogy néhány sportszám csúszik és az evezés csak fél háromkor lesz. Onnantól már nem reménykedtem.
Amúgy nem csodálkoztam rajta. Olyan még, hogy valami flottul menjen a seregben, nem volt.
Mindenesetre, a jól megérdemelt harmadik hely azért kárpótolt valamicskét azért, mert az egész napomat a melóhelyen kellett eltöltenem, de jó lett volna eljutni doramatalira is. Remélem, a következőre, ha lesz és korábban észreveszem, hogy lesz, mehetek majd.
Cím: Rekvilibrium15
Páros: Christian Bale/Jared Leto
Besorolás: Karikás 12
Sorozat: Rekvilibrium
Figyelmeztetés: slash, káromkodás
Ízelítő: Egy be nem jelentett látogatás...négy hónap...barátok vagy szeretők?
Írói megjegyzés: A mű megírásáról egyik színész sem értesült. Sajnos nem ismerem őket.:)) A történetből semmi anyagi javam nem származik, és szegény lévén én sem vagyok perelhető.
Pusztán szórakoztatásra készült!
-Kérem, tenne még egy kört a tömb körül?
Jared hangja szánalmasan vékonynak hallatszott. A taxis a tükörbe pillantva rá bólintott. A kocsi a lassan hömpölygő délutáni forgalommal együtt bekanyarodott a következő útelágazásnál. Jared figyelte a mellettük haladó autókat, a krómról visszaverődő napfényt, és a házat, amit már harmadszor kerültek meg. Izzadt a tenyere, és nem csak a késő nyári hőségtől. Ebben az épületben volt Christian Bale-nek apartmanja.
Az elmúlt három hétben sokat beszéltek egymással. Nem mindennap, de elég sűrűen. Telefonon keresztül elég szilárd barátságot alakítottak ki, és Jared arra gyanakodott, hogy ezzel kell mindkettejüknek beérnie. A kimondatlan szó még mindig ott állt közöttük, még mindig kimondatlanul.
Egy meghallgatásra jött Los Angelesbe, és maradt még ideje a Chicago-ba tartó gépig. Lassan befejezték a vígjáték forgatását, és Jared örült, mert teljesen kimerültnek érezte magát. Még a promóciós utat végig csinálja, aztán eltűnik a térképről néhány hónapra, hogy zenélhessen. A repülője csak hét óra múlva indult, és arra gondolt, meglátogatja Christiant. Csakhogy az ötlet jónak látszott, míg az épület elé nem értek. Onnantól kezdve viszont inkább baklövésnek érezte.
-És ha venne neki valami ékszert? A nők megbolondulnak a nagy, csillogó kövekért - nézett hátra a taxis.
Jared arcára buta mosoly telepedett.
-Úgy gondolja? - kérdezte.
-Hát tudja, ha nekem balhém van az asszonnyal elég annyi, ha virágot viszek neki - magyarázta a férfi. - De az a nő, aki egy ilyen épületben lakik biztosan többet ér néhány szál virágnál.
-Igen, én is azt hiszem - bólintott Jared a betonóriást szemlélve.
-Nagyon veszedelmes egy nőszemély lehet, ha nincs bátorsága felmenni - jegyezte meg a vezető. - Mit csinált? Félrelépett?
Jared felvette a legártatlanabb arcát, és szégyellte magát, amiért a férfi jóhiszeműségével játszik.
-Nem.
-Akkor? Megsértette valakijét? A nők gyűlölik, ha megjegyzést teszünk a barátnőikre. Egyszer én is azt mondtam a nejem kebelbarátnőjére, hogy díványkoptató, és egy hétig hideget vacsoráztam. Pedig nem is lekurvázni akartam, csak tudja, amolyan lustafajta, de hát belenyúltam a ténybe, ha érti, mire gondolok…
Jared majdnem elnevette magát.
-Nem, szerencsére nem tettem megjegyzést senkijére - felelte.
-Nem adott neki elég pénz, mi? Apám azt tanította, hogy a nők csak a pénzt szeretik a férfiakban - a taxis egy hirtelen mozdulattal sávot váltott.
-Négy hónapja nem láttam - mondta Jared.
-Nos, barátom, ha rám hallgat, hagyja az egészet a fenébe - mondta a férfi. - Ha ennyi ideje feléje se járt, vesztett az ügye. Nincs az nő, aki ezt megbocsátaná.
-Megállna kérem? - ismét az épület főbejáratánál álltak. - Mennyivel tartozom?
A taxis, aki meglehetősen szolidáris ember volt, látva, hogy mégis feláldozza magát a szerelem oltárán, elengedte az ár felét, és sok szerencsét kívánt.
-Igaza van - fordult vissza Jared kiszállás közben. - Egy nő sosem bocsátaná ezt meg nekem.
Becsapta a taxi ajtaját, aztán, habár a portás alaposan megnézte, belépett az épületbe. Christian címét az ügynöke derítette ki, úgyhogy Jared magabiztosan lépett be a liftbe. Az apartmanok szinteket foglaltak el, egy emelten egy ember lakott, úgyhogy amikor a férfi kilépett a hangtalanul nyíló liftajtók közül, máris a Bale lakás ajtajával találta szembe magát.
Legalább öt percébe telt, mire rászánta magát, hogy becsöngessen.
-Nem rendeltünk semmit, és nem veszünk semmit - ennyit mondott a nő, aki megjelent, és máris becsapta előtte az ajtót.
Jared egy percig megdöbbenve állt, majd ismét csengetett.
-Mr. Bale-t keresem - vágott a nő szavába, mielőtt az megszólalhatott volna. - Én…
-Mr. Bale házon kívül van, amúgy sem ad autogramot - jelentette ki a nő. - Keresse meg az ügynökségén keresztül, ha aláírás kell, és ne zargassa a lakásán. Ha nem takarodik el, rendőrt hívok.
Jared ledermedve bámulta az ajtó sima felszínét. Nem várta el, hogy a nő ismerje, de azt, hogy valami őrült rajongónak nézze, kicsit sok volt. Végig nézett magán; na jó, tény, hogy nem vett öltönyt. A farmerje kicsit kopott volt, a kabátja meg elnyűtt, és valószínűleg a baseball sapka miatt nem nézett ki ötórai teás vendégnek, de legalább megvárhatta volna, míg bemutatkozik. Nem tudta eldönteni, mit tegyen. Most menjen el? Mit csináljon hét órán keresztül a városban? Üljön be valami bárba? Nem volt kedve hozzá. Elhatározta, hogy vár.
Már egy órája üldögélhetett az ajtó mellett, hogy ne unatkozzon, a mobiljával múlatta az időt, mikor a lift megállt a szinten. Jared remegő gyomorral pattant fel a padlóról. Christian lépett ki a liftből, és egy pillanatig meglepetten nézett rá. Jared levette a napszemüvegét és feljebb tolta a sapkáját, hogy a férfi megláthassa az arcát.
-Jared, hát te mit csinálsz itt? - kérdezte döbbenten a férfi.
Jared nem egészen ezt a fogadtatást várta. Tudta, hogy nem fognak látványosan egymás nyakába borulni, de ez a teljesen közömbös kérdés sokkolta.
-Én… egy khmm… meghallgatásra jöttem, és gondoltam, hogy… khmm, szóval meglátogatlak… - a szorongástól megfeszültek a hangszálai.
-Nem azt kérdeztem, hogy mit csinálsz a városban - mondta a másik. - Azt kérdeztem, mit csinálsz itt az ajtó mellett. Janet nem nyitott ajtót?
Jared egy kicsit megkönnyebbült, de az izmai még mindig távozásra készen álltak.
-Azt mondta, nem adsz autogramot - felelte. - Még azt sem engedte, hogy elmondjam, egészen Chicago-ból jöttem idáig, hogy kérjek egyet.
Christian felnevetett, és barátságosan magához ölelte. Igen, így. Barátságosan. Az izgatott reszketés Jared gyomrában továbbra is megmaradt, de már nem volt annyira heves.
-Azt hiszem, valami csövesnek nézett - bújt ki a karjai közül Jared. - Hát hozzád mérten tényleg úgy nézek ki.
A brit fekete farmerben és fekete garbóban volt, ami némileg elegánsabb külsőt kölcsönzött neki.
-Egy megbeszélésen voltam, máskülönben én is úgy néznék ki, mint te - felelte. - Örülök, hogy látlak.
-Legközelebb azért idetelefonálok - mondta Jared. - Hátha Janet miatt a rendőrségen végzem.
-Gyere - húzta maga után Christian.
Egy viszonylag sötét előszobába léptek be. Néhány spotlámpa világította meg a teret, ami fekete és meggybordó volt. A falifogas alatt egy esernyőtartó állt, amiből hirtelen egy bolyhos macska ugrott elő és nyávogva Christian lábához dörgölődzött.
-Szia, Sunny - köszöntötte az állatot a férfi mosolyogva.
Lehajolt, hogy megvakarja a hátát, mire egy másik, rőtszínű cica rohant elő a rejtekéből, hogy figyelmet követeljen. Ahogy Jared ott állt, figyelve az állatait dédelgető Christiant, úgy érezte, rossz helyen jár. Nem való ide.
-Jó napot, Christian - a Janet-nek nevezett nő jelent meg az egyik ajtóban. - Itt vannak az üzenetei. Mr. Clumsky többször is kereste, és… Nem mondtam magának, hogy menjen el? Hívjam a portást, Mr. Bale?
Jared, aki nem volt a sértődékenység mintaképe, a legszívesebben helyére tette volna a nőt, de Christian megelőzte.
-Nem kell, Janet - rázta meg a fejét a férfi. - Jared a barátom.
Janet ezúttal megilletődötten mérte végig Jaredet, aki kajánul rávigyorgott.
-A vacsora mindjárt kész - jelentette be aztán, és amilyen hirtelen jött, el is tűnt.
-Itt maradsz vacsorára, ugye? - fordult Christian Jared felé.
Nem lehetett nem észrevenni a helyzet kínosságát. Nem tudtak mit kezdeni a másikkal. Christian szemébe nézve Jared nem látta már a máltai szenvedélyt, és ettől teljesen zavarba jött.
-A gépem hét… hat óra tíz perc múlva indul - mondta. - Csak ezért néztem fel, hogy megtudja, jól vagy-e.
Tanácstalan csend állt be közöttük. Jared kerülte a másik pillantását.v -Gyere velem! - szólt rá Christian.
A férfi követte őt.
-Hú, nem túl gyors ez az iram? - jegyezte meg Jared némiképp keserűen, mikor Christian háta mögött belépett a hálószobába.
A férfi feléje fordult, és figyelte, ahogy Jared lehuppan egy öblös fotelbe.
-Kérsz valamit inni? - kérdezte aztán.
-Egy pohár víz igazán jólesne - válaszolta a másik.
-Mindjárt hozok.
Amint magára hagyta, Jared felállt és az ablakhoz sétált. A találkozásuk egyáltalán nem úgy zajlott, ahogy elképzelte. Christian távolságtartónak tűnt, mintha a vadság és a felsőbbrendűség, amivel néhány hónapja rabul ejtette, már nem lenne meg benne. Csalódott volt, nagyon is az, de megpróbálta nem kimutatni.
-Tessék - nyújtotta feléje a poharat a férfi.
Jared ivott egy kortyot, a pohár pereme fölött Christiant figyelve. A férfi viszonozta a pillantását, de nem mozdult.
-Rosszkor jöttem? - kérdezte Jared.
Vigyázva letette a poharat az asztal szélére, hogy az üveg ne koppanjon túl hangosan a fához.
-Nem, dehogy is - ellenkezett Christian.
-Nem kellett volna bejelentkezés nélkül jönnöm - felelte a másik.
-Ne keseregj, inkább mesélj, mi van veled - a brit leült az ágy szélére.
Jared tehát a meghallgatásról beszélt, az utolsó filmjének forgatásáról és igyekezett elkerülni, hogy kettejük kapcsolata szóba kerüljön. Miközben beszélgettek, Janet zavarta meg őket egyszer, hogy bejelentse, elkészült a vacsora és most haza megy. Christian kikísérte, és amíg néhány szót váltottak a bejárati ajtó előtt, Jared a hálóból inkább átment a nappaliba. Christian macskái azonnal megrohanták, hogy ismerkedjenek vele, és éppen a rőtet dögönyözte, mikor a férfi megjelent, mire mindkettő hűtlenül a gazdájához rohant.
-Ne haragudj, hogy csak így felbukkantam - szabadkozott Jared. - Mivel itt volt dolgom, arra gondoltam, hogy meglátogatlak….
-Örülök neked - mondta Christian. - Csak nem tudom, most mit kéne csinálnom.
-Hívj nekem egy taxit - javasolta Jared. - Vagy csókolj meg… Csessze meg, nem tudom.
Christian úgy állt előtte, mint egy idegen, és ő is idegennek érezte magát. Hülye egy helyzet volt.
-Kicsit előbb akartalak látni, mint a premieren - mondta Jared. - Én nem is tudom, hogy mit keresek itt… Jobb lesz, ha megyek…
Christian elállta az útját. Jared ránézett, és átkozta magát, amiért ilyen ostoba helyzetbe hozta mindkettejüket.
-Nem kell elmenned - felelte a brit. - Én csak… Nem számítottam rád…
-Azt hiszem, ez nem fog menni - válaszolta Jared. - A repülőn egyfolytában arra gondoltam, hogy nemsokára veled leszek, most meg…Annyira hülyén érzem magam.
-Inkább maradj.
-Nem, Christian. Ennek így nincs értelme. Ez már nem ugyanaz, mint ami kettőnk közt volt Máltán. Annak vége.
-Nincs vége - jelentette ki a brit. - Nem láttuk egymást vagy négy hónapja, kicsit leülepedtek az érzéseink. Mi lenne, ha az elejétől kezdenénk mindent?
-Jared Leto - nyújtotta felé a kezét Jared.
-Hülye - mosolygott Christian. - Nem ennyire az elején. Tegyük fel, hogy a formaságokon már túlestünk. Folytassuk onnan. De ne itt… Ott!
És a hálószoba felé bökött az állával. Jared abba az irányba fordult, majd vissza a férfi felé. Christian tekintetében huncutság bujkált, a szeme nevetett, de Jared képtelen volt felengedni. Olyan távoli volt számára a férfi.
-Ne nézz rám így - mondta hirtelen a brit.
-Ne haragudj - sóhajtotta Jared. - Olyan hülyén érzem magam…
Szégyenkezve lehajtotta a fejét. Christian kinyújtotta a kezét és megérintette az arcát. Ujjhegyeivel végig simított az állán, és Jared önkéntelenül is megborzongott. Hiányzott neki az a bensőségesség, amit csak vele élhetett át, és amire hónapok óta vágyott.
Meg akarta ezt mondani neki, de mielőtt kinyithatta volna a száját a hálószobából csörömpölés hallatszott. Christian felkapta a fejét.
-A macskák - mondta. - Megyek, megnézem őket.
Jared fellélegzett, mikor eltűnt a hálóba. Nem akart itt lenni, ahol nem lelt rá a férfira, akibe néhány hete még totálisan bele volt zúgva. Pocsékul érezte magát, és mehetnékje támadt. Christian egy üvegváza maradékát szedte fel a padlóról, mikor belépett. A két macska ott serte-pertélt körülötte, figyelve, mit csinál.
-Segítsek? - kérdezte Jared.
A férfi hátra fordult.
-Nincs értelme, teljesen halott - felelte. - Talán elkelne egy szemétlapát. A konyhában, a mosogató mellett megtalálod.
Jared kiment, megkereste és behozta, hogy Christian rá tudja dobálni a nagyobb darab üvegeket. Néha morcosan oda-odaszólt a macskáknak, akik a keze alá másztak, vagy hozzádörgölték magukat. A legszívesebben Jared is megpróbálkozott volna valami ilyesmivel, de már így is elég kínosnak találta a helyzetét.
-A többit majd felporszívózóm - mondta Christian kivéve a lapátot Jared kezéből.
De nem állt fel. Továbbra is ott térdelt Jareddel szemben, kezében a lapáttal, a másik arcát figyelve. Jared nem értette a furcsa kifejezést, ami a vonásaira telepedett, de viszonozta a tekintetét.
Christian félretette a lapátot.
-Tiltakozni fogsz, ha megcsókollak? - kérdezte.
Jared elvörösödött, pedig inkább kényelmetlenül érezte magát.
-Nem tudom. Nem biztos, hogy helyes lenne.
-Miért?
-Mert a barátok nem csókolóznak.
-Mi nem vagyunk barátok - felelte Christian.
-Nem voltunk azok Máltán - mondta Jared. - De most már azok vagyunk.
-Te akarod, hogy így legyen? - tudakolta a másik.
Jared érezte, hogy a testében lévő feszültség újra lángra kap. Ezzel együtt a dühe is ezt tette. Nem akarta ezt az egész lelkizős szarságot, inkább felállt volna, hogy elmenjen. Ostobaság volt idejönni, és azt remélni, hogy onnan folytathatják, ahol abbahagyták.
-Christian, ez csak szócséplés - felelte. - Igazad volt, mikor azt mondtad, hogy ez nem fog működni. Én kurvára nem akartam elhinni, de most már látom, hogy igaz. Sajnálom, hogy megzavartalak…
-Befognád végre? - a brit hangja egészen parancsolóan csengett. - Unom ezt az állandó pofázást.
Jared sértetten elhallgatott, de belül mardosta a harag. Hogy képzeli ez a rohadék, hogy így beszél vele?
-Miért nem mondtad ezt előbb? Akkor nem tépném a számat feleslegesen - hörkent fel.
Egy hirtelen mozdulattal felállt, de képtelen volt elindulni, maga sem tudva, hogy mire vár még. Christian nem követte, továbbra is térdelt a szőnyegen, mint valami bűnbánó. -Menj el - mondta hirtelen.
Jared szíve hatalmasat dobbant a hangjától, ami a kedvesség minden szikráját nélkülözte. Ezzel együtt elkeseredett azon, hogy így ért véget a kapcsolatuk. A saját gyávaságuk szétrombolt mindent kettejük között. A szenvedélyt megfojtotta a távolság, és még csak meg sem próbálták megmenteni.
Olyan érzés volt kilépnie a hálószobából, mint felforrósodott testtel a hideg vizes medencébe ugorni. Menekülni akart, de a lábai ólomnehéznek tűntek.
-Jared - Christian hangja majdnem az ajtónál állította meg.
-Csak azon gondolkodom, akkor is vége lenne, ha nem várunk arra három hónapig, hogy felhívjuk egymást - fordult meg.
Christian komolyan figyelte.
-És ha megpróbálnánk újra? - kérdezte.
Jared nem tudta, mit válaszoljon.
-És hogyan gondolod? - érdeklődött.
-Ahogy elkezdtük - érkezett a válasz.
Jared nem volt biztos benne, hogy érdemes bármit is megpróbálni. Volt már túl szakításokon, de eddig ezt érezte a legrosszabbnak.
-Ez őrület, te is tudod - mondta. - Ennek már sem…
-Jared, van egy ötletem - szakította félbe Christian. - Most megcsókollak és meglátjuk, hogy utána mi lesz.
A szavait pedig tett követte, mielőtt Jared tiltakozni kezdhetett volna. A ruhájánál fogva magához húzta a férfit, és a szájára nyomta a száját. De a csók nem talált viszonzásra. Jared passzív maradt, és Christian visszahúzódott.
-Nem akarod? - kérdezte csalódottan.
Jared-nek fogalma sem volt arról, hogy mit akar most. Amíg Máltán voltak Christiant akarta, de háromhónapnyi elkülönülés után az érzés már nem volt olyan erős. De a szája! A bőre illata! Ez a férfi itt ugyanaz a Christian volt, akibe Máltán belezúgott, és ez a tudat megzavarta.
-Folytatni vagy elkezdeni? - kérdezett vissza.
-Folytatni, amit elkezdtünk - vágta rá Christian.
Ismét a szájára hajolt. Az ajkaival gyengéden megharapta a száját, de Jared csak egy perccel később nyitotta ki a fogsorát, hogy beengedje a nyelvét, amivel Christian végig simított a szája belsején és megcsikálta a szájpadlását.
Jared lehunyta a szemét, átölelte a férfi nyakát, és mélyen beszívta az illatát. A nyelve átszökött a szájába, játékosan körbejárta a fogsorát és hozzápréselte magát a másik nyelvéhez. Christian a szájába harapott, ami nem fájt, csak bizseregni kezdtek tőle az ajkai. A férfi magához ölelte, és akkor Jaredet meglepetés érte.
Amikor összeért az ágyékuk, megérezte Christian erekcióját. Nem volt még teljes merevedés, de elég kemény volt ahhoz, hogy félreérthetetlen legyen.
-Ez nekem szól, vagy csak már régen szexeltél? - kérdezte elhúzva a száját a másiktól.
A brit arcán a pír nem a szégyenkezéstől volt, sokkal inkább a vágytól.
-Fele-fele - mondta. - Én úgy mondanám, neked szól, mert régen szexeltem veled.
-Van valakid? - ez a kérdés félénkebben jött ki Jaredból.
Christian felemelte a kezét és hátra lökte a haját, ami olyan hosszú volt már, hogy megült a vállán.
-Volt.
Jared ki akart lépni az ölelésből, amiben a férfi tartotta, de rájött, hogy butaság lenne. Végre ott volt, ahol lenni akart, miért dobná el magától? Már az elején tudta, hogy nem lehet egyedüli Christian életében, csak valami titkos, eldugott kaland néha-néha. A látszatot meg kellett tartani.
-És neked?
Miért ne vallaná be ő is?
-Van.
Azt hitte, a brit felháborodik. Várta, hogy dühös legyen, és veszekedni kezdjen, de nem történt semmi. Ha méregbe gurult volna, legalább betudhatná féltékenységnek… De Christian nem lett dühös, és továbbra is a karjában tartotta.
-De semmi komoly - tette hozzá.
A férfi ezt is szó nélkül hagyta. Jared bensője egyetlen feszítő görcs volt.
-Nem is haragszol? - nem bírta megállni, hogy meg ne kérdezze.
Christian megfogta a kezét, és maga után húzta, mikor leereszkedett a díványra. Jared leült melléje.
-Kellene?
-Az is lehet, hogy szerelmes vagyok belé…
-Ez így helyes - bólintott Christian.
Jaredben eltört valami.
-Helyes? A faszt helyes! - kiabálta.
-Csillapodj! - nyugtatta a másik. - Mi ütött beléd?
Jared ingerülten felugrott, és éppen csak meg tudta fogni magát, mielőtt megütötte volna a másikat.
-Az ütött belém, hogy te kurvára közömbös vagy itt - dühöngött. - Hogy három hónap telt el, mire az egyikünk fel merte hívni a másikat! Hogy azalatt az idő alatt, az, ami köztünk volt totál kifingott! Ez a bajom!
Levegő után kapott.
-Nem igaz, hogy közömbös vagyok - mondta Christian. - Az előbb érezhetted…
-Mit? Hogy nem dugtál egy jó ideje és a tested reagált valakire, aki valaha felizgatott? - Jared dühödten a hajába túrt.
-Rád reagált, Jared - jelentette ki Christian.
-Szép, hogy próbálod menteni magad - húzta el a száját a másik. - Ne mesélj nekem! Téged frankóra nem érdekel, hogy mi van velem. Három hónap nagyon is elég arra, hogy le se szarj! -Hagyd abba a káromkodást!
-A telefonbeszélgetések… Miért hagytad azt, hogy reménykedjek? Hogy azt higgyem, minden rendben van köztünk?
-Mert minden rendben van köztünk - felelte még mindig higgadtan Christian.
-Ezt te mondod! Én meg azt, hogy menj a picsába!
Végképp elege lett az egészből. Elfordult, hogy kirohanjon a lakásból, mikor Christian utána kapott és lerántotta magához, egyenesen az ölébe. Jared egyensúlyát vesztve, lovagló ülésben, landolt.
-Ne legyél hülye, Jared - Christian szorosan fogta.
-Mit zavar téged, ha hülye vagyok? - mordult fel.
El akarta lökni magát a férfitól, de az egyetlen, ügyes mozdulattal a kanapéra nyomta, és egész testhosszában végig nyúlt rajta.
-Eressz el! - követelte Jared.
-Eszemben sem jár - mondta Christian. - Ott vagy, ahol lenned kell.
-Ahol szerinted lennem kell - vicsorgott haragosan Jared. - De én már nem akarok itt lenni!
Christian ráborult és mohóan megcsókolta. Jared megpróbálta elfordítani a fejét, elkerülni a száját és lelökni magáról, de nem tudta. És nem azért, mert a másik erősebb volt nála, hanem mert a férfinek valóban igaza volt: ott van, ahol lennie kell.
Ujjaival a férfi hajába túrt, két tenyerében tartva a fejét, irányítva a csókolózásukat. Christian szája simogatta, harapta, dédelgette, a nyelve beférkőzött a nyelve mellé, forróan és nedvesen kergetve azt a szája belsejében.
Mire Jared észbekapott már kőkemény volt. Rontott a helyzetén, hogy amikor elernyedt, legyőzve és felizgatva, Christian egyszerűen átvette a hatalmat a teste fölött, és kezével rátalált duzzadó férfiasságára.
-Csak meg akarsz kefélni - mondta Jared levegő után kapkodva.
-Igen. Ellenvetés?
Jared a huncutul mosolygó arcot nézte, és megint úgy érezte, hogy a brit megbabonázta.
-Mindjárt megy a gépem - mondta, és Christian karórájára nézett.
-Remélem, rájöttél már, hogy nem leszel rajta - mondta a férfi.
-Hú, remélem, most nem arra akarsz megkérni, hogy maradjak veled éjszakára - Jaredben ismét fellángolt a harag.
Christian a szájára hajolt, és miközben vadul csókolta, az ágyékához dörgölte a saját, sziklakemény férfiasságát. Jared dühből csókolta vissza. Nem akarta hagyni magát, mert arra már rájött, hogy ellenállni képtelen.
-Maradsz? - emelkedett fel egy kissé róla Christian.
-Ha nem érsz hozzám többet - felelte Jared.
A másik meglepetten nézett rá. A keskeny, zöldesbarna szempár hitetlenkedve meredt az arcára. Jared valami olyasmit várt reakcióként, hogy a férfi majd megkérdezi, miért maradna nála, ha nem érhet hozzá.
-Ezt akarod? - kérdezte helyette.
Dehogy is akarta ezt, a rohadt életbe. Semmire sem vágyott jobban, mint arra, hogy a férfi ne engedje felkelni, és folytassa, amit csinált. Ugyanakkor az érzelmei egyáltalán nem voltak egyértelműek. Egyrészt boldog volt, hogy Christian gerjedt rá, másrészt dühítette, hogy nem érzett valódi vonzódást a vágya mögött.
Még abban sem lehetett biztos, hogy a férfi nem zavarja el, ha leparancsolja magáról. Tartott attól, hogy ha megtagadja tőle a szexet, Christian haragra gerjed. Végül is, kettejük viszonyának az volt az éltető eleme.
-Rendben - felelte a brit, és lemászott róla.
Ennél jobban meg sem lephette volna Jaredet.
-Velem alszol, vagy külön szobában?
-Tényleg maradhatok?
Christian kinyújtotta a kezét és megérintette a haját, ujjai közt morzsolgatva egy tincset. Ebben az egy mozdulatban benne volt mindaz a gyengédség, amire Jared attól kezdve vágyott, hogy belépett a lakásba.
-A gépet így is, úgy is lekésed - mondta Christian. A hangja kissé rekedt volt az elfojtott szenvedélytől. - Azonkívül… barátok vagyunk, vagy mi… Szóval, akár itt is alhatsz…
-De nem bánnád?
Nevetségesen megszeppent volt a hangja.
-Nem. Miért bánnám? Bármilyen hülyén is alakult a látogatásod, örülök, hogy itt vagy. Ami… khm… Máltán volt köztünk… Tudod, ott nem csak viszonyunk volt, de munkakapcsolat is volt közöttünk… Meg barátság. Barátok lettünk, nem igaz?
Jared úgy találta, hogy a találkozásuk eddig csak ciki volt, és most vált igazán kínossá. Christian úgy mondta ki a barát szót, mintha káromkodás lenne, pedig éppen ő viselkedett akként. A legszívesebben az arcába vágta volna, hogy egy gyáva alak, aki fél beismerni a valódi érzéseit, de ő sem tett másként, és így nem volt joga hozzá.
-Megágyazok neked a vendégszobában, rendben? - a férfi a folyosó felé indult.
-Köszönöm - nyögte zavartan Jared.
Követte Christiant a másik szobába, aki néhány gyakorlott mozdulattal felhúzta az ágyneműt. -Ott a fürdőszoba - csak a tekintetével mutatott a másik ajtóra. - A macskák kicsit zajosak, de remélem, hogy nem lesz gond velük. Mindenhova bejárnak, de ha zavarnak, nyugodtan magadra zárhatod az ajtót.
Jared testébe visszatért az izgatott bizsergés, ami végig kísérte a taxi úton. Christian kiismerhetetlen arccal rendezte el az ágyat. Semmi érzelmet nem mutatott, pedig örült volna, ha legalább a haragját rázúdítja. Helyette olyan volt, mint egy gondos házigazda, akihez egy kedves, régen látott vendég érkezett. Mindent megtett, hogy kényelmesen érezze magát, de nem adta ki a titkait.
-Velem vacsorázol? - egyenesedett ki Christian, miután elrendezte a takarót. Jared gyomra olyan szűk volt az idegességtől, hogy nem érezte magát éhesnek, mégis igennel felelt. Christian megterített és csendben ültek az asztalnál. A párolt zöldséges rizs ízét Jared szinte alig érezte, a szája keserű volt a csalódástól. A férfi megpróbált beszélgetni vele, de mindketten feszengtek, és tőszavakban váltottak pár szót, és az étel majdnem érintetlenül hűlt ki a tányérukban.
A nappaliban egy pillanatra mindketten megálltak. Jared süketítőnek találta a lakás csöndjét, és megkönnyebbült, mikor a macskák ropogtatni kezdték a kajájukat.
-Nem kell haragudnunk egymásra - mondta csendesen Christian.
-Nem haragszom - hazudta Jared.
A férfi megérintette a kezét, ujjaival az ujjaiba kapaszkodott, és talán meg is csókolja, ha Jared nem lép hátra egy lépést.
-Jó éjszakát!
-Jó éjszakát!
Jared becsukta az ajtót, de nem fordította rá a kulcsot. Körül sem nézett a szobában, csak beesett a fürdőbe, lezuhanyozott és bebújt a takaró alá. Még gyorsan felhívta Shannont, hogy lejelentkezzen nála, beszéltek vagy egy órát. A bátyjának feltűnt, hogy rossz hangulatban van, de Jared kitért a kérdései elől. Miután befejezte a telefonálást, előkotorta az iPod-ját és bekapcsolta. Remélte, hogy a zene majd kimossa az agyából a gondolatokat, de nagyot tévedett. Egy karnyújtásnyira az egyetlen férfitól, aki teljesen felkavarta és megőrjítette, nem tudott másra gondolni, csak Christian-ra. És a jól ismert gyávaság visszatartotta attól, hogy átmenjen hozzá, és kiderítse, lehet-e közös jövőjük.
Cím: Rekvilibrium16
Páros: Christian Bale/Jared Leto
Besorolás: Karikás 18
Sorozat: Rekvilibrium
Figyelmeztetés: slash, káromkodás
Ízelítő: Sajátos ébredések...séta a városban...esőáztatta szenvedély...
Írói megjegyzés: A mű megírásáról egyik színész sem értesült. Sajnos nem ismerem őket.:)) A történetből semmi anyagi javam nem származik, és szegény lévén én sem vagyok perelhető.
Pusztán szórakoztatásra készült!
Abban a percben, hogy az óra ébresztőt berregett bekapcsolt rajta a rádió is, és a vicces bemondó hangja szétszakította Christian kellemes félig éber állapotát. Egy ideje már lebegett ebben a gondtalan tompaságban, álomból ki majd vissza oda, de érzékelve, hogy a feje fölötti ablak sötétítő függönyén át beszűrődik a nap fénye.
Azzal, hogy a rádió hangja végképp kikergette az álmot a szeméből, Christian élesen figyelmes lett arra, hogy egy éledező reggeli erekció birtokosa. Nem akart vele törődni, sem a kiváltó okkal, vagyis Jared Leto-val, aki a másik szobában aludt és a kora reggeli kábultságban lefoglalta a gondolatait.
Csakhogy nem nagyon akart lelohadni, sőt, amikor lehunyt szemhéja alatt felbukkant Jared arca, mintha erőre kapott volna. Christian elégedetlenül felnyögött, és eldöntötte, hogy határozottan ignorálni fogja a zavaró tényezőt, ami lassanként látványosan kidudorodott a takaró alatt. Elhatározta, hogy mindenféle kellemetlen dologra fog gondolni, ezért felidézte a kötelességeket, amiket végre kell hajtania az elkövetkező néhány napban. Ez a módszer szinte semmit nem segített, mert eszébe jutott, hogy alig tizenkét nap múlva kezdődik a Jareddel közös filmjük promóciós turnéja. A közösen eltöltött máltai hetek emléke immár lüktető energiával töltötte fel az egész ágyékát.
Zuhany. Egy jó hideg zuhany, gondolta, amihez viszont túl lustának érezte magát. Túl puha volt az ágy, túl puha és óvó a takaró, nehéz lett volna kikelnie belőle. A zuhanyról egy sereg még kellemesebb emlékek jutott az eszébe, például, mikor Jared bátyja kis híján rátalált az öccse fürdőjében, vagy amikor a forró vízsugár alatt szeretkeztek, amik elérték, hogy a szerszáma immár teljes dicsőségében ágaskodott az alsója alatt és a takaró sötét melegében.
Christian iszonyatos dühöt érzett. Haragudott magára, amiért képtelen volt ellenállni ezeknek az emlékeknek. A testére, amiért az agyára hallgatott, ami tudta, hogy Jared alig egy karnyújtásnyira van tőle. Vajon mit tenne a másik, ha átmenne hozzá?
Nem ez volt az első alkalom, hogy a reggeli merevedést a Jareddel közös emlékei váltották ki nála. A Máltát követő első hónapban a férfi még olyan elevenen élt benne, hogy amikor megnézte a bakijairól készült filmecskét, amit ajándékba kaptak a rendezőtől, teljesen felizgult tőle. Félig-meddig szégyenkezve nyúlt magához a sötét szobában, értetlenül állva (a szó összes értelmében) a tény előtt, hogy Jared volt az, akitől beindult. Az az egy hónap néma, tüzes, de gyáva vágyódással telt el, és a következő hetek már megkönnyebbülést hoztak. Az, hogy a férfi nem kereste, és ő sem érdeklődött utána, sokat segített azon, hogy a sóvárgás lassanként csillapodjon.
De fel kellett hívnia. Hallania kellett hangját, tudni azt, hogy nem valami álom volt az, amit Máltán átéltek. Nem csodálkozott azon, hogy azonnal veszekedéssel kezdték, de Jared nemsokára visszatalált a máltai énjéhez, és ez egészen azt sugallta a számára, hogy a helyzet még nem vált reménytelenné. Sokat hívták egymást az elkövetkező időkben, és Christian fokozatosan ráébredt, hogy inkább a barátjával beszél olyankor, mint a szeretőjével, annak ellenére, hogy Jared jó párszor megengedett egy-egy szexista viccet.
Ez eleinte zavarta, aztán teljesen kézenfekvőnek fogadta el. De amikor az előző nap megpillantotta a lakása ajtaja mellett üldögélő Jaredet, tudta, hogy slamasztikában vannak. A férfi látványa egyszerre taszította és vonzotta. Mire a premierre sor került volna, Christian képes lett volna egy nagyon jó barátként tekinteni Jaredre, de ez a soronkívüli látogatás felkavarta a lassan ülepedő zavaros vizet, amivé az élete vált Máltán.
Megint felfedezte a szépségét, a kisugárzását, ami már régóta vonzotta. A benne megbúvó vadat, ami rajong a veszélyért, és ha teheti, elé jön. A sötét pillák keretezte szempár ezernyi árnyalatát a tüzes kéktől a haragos azúron át a gondterhelt szürkéig. Ismét látta benne a szeretőjét. Ettől megzavarodott. Mert ki akart józanodni, és Jared hirtelen felbukkanása megint a bűn édes részegségével bíztatta. És ő már nem volt biztos abban, hogy vissza akar esni a máltai betegségbe.
Az ágyékában lüktető kéjvágy visszarántotta a valóságba. Még mindig ágaskodott, és rádöbbent, hogy ezt semmiféle negatív gondolat nem fogja elmulasztani, csak ha kézbe veszi a helyzetet. A szokásos koreográfia szerint fogott bele, de hamarosan azon kapta magát, hogy Jaredre gondol közben. Lehunyta a szemét, vett egy mély levegőt, amit lassan engedett ki, és most már csak arra koncentrált, hogy minél pontosabban idézze fel maga előtt a férfi arcát és testét.
Fantáziájában Jared a szájával simogatta végig a testét. Hosszú haja beleragadt a nedves ösvénybe, amit a kulcscsontjától a köldökéig a nyelvével rajzolt, miközben begörbített ujjainak hegyével végig karmolta az oldalát. (A valóságban Christian csípője magától megemelkedett erre a gondolatra.) A férfi ajkai körbejárták a hasát, ujjaival a combját becézte, érintései nyomán az izmok izgatottan ugrottak össze.
Christian felsóhajtott (a valóságban is), mikor Jared szája rátalált a combja tövére, ahol a törzséhez kapcsolódott, és forró lehelete elérte merev szerszámának forró felszínét. És felnyögött, mikor a képzeletbeli Jared ajkai óvatosan megérintették a férfiassága csúcsát, és a nyelve hegye megcsikálta az apró nyílást a közepén.
Eddig jutott a fantáziálásban, mikor az a néhány erőteljes kézmozdulat, amivel magát simogatta, elhozta számára a hőn vágyott orgazmust. Saját forró nedve ragacsos löketekkel öntötte el az alsóját, s összeharapta a száját, hogy elfojtsa a torkából előtörő nyögést. A kielégülés édes, borzongató hullámzása néhány pillanatig fogva tartotta, aztán gyorsan és kíméletlenül kiszakadt belőle.
Levegő után kapkodva bámulta a plafont, amire fénypászmákat dobott a reggeli nap. Az ember azt hihetné, hogy a reggeli merevedés egy idő után a ciki dolgok közé kezd tartozni, de Christian most inkább úgy tekintett rá, mint egy mentőövre. Megkönnyebbült tőle, fellazultak az izmai és a fürdés immár nem csak kézenfekvőnek, de csábítónak is tűnt. Megengedett magának még egy utolsó nyújtózkodást, aztán felkelt, hogy megtisztálkodjon, áthúzza az ágyneműt, és homlokegyenest neki menjen az új napnak.
Jared arra ébredt, hogy egy érdes nyelv az arcát nyalogatja pontosan az arccsontja felett. Az agya nehezen tisztult ki, és egy darabig nem mozdult, bár a szag, ami a nyelv nyomán maradt meglehetősen macskatáptól volt aromás. A dorozmás szerv egyre idegesítőbben tapadt a bőrére, időnként meg-megakadt attól, hogy nem csúszott rendesen a nyálhiánytól. Felmordult és a hátára fordult, de még túl álomittas volt a további reakciókhoz.
Alig egy percnyi szünet után valami puha dolog nyomódott a szájára, és a nyalogatás ezúttal a homlokán folytatódott. Szinte azonnal felébredt és rájött, hogy egy macska tappancsa nehezedik a szájára.
-Hé, mi a fenét művelsz? - tolta el magától az állatot.
A macska, a rőtszínű, elégedetlenkedve felmordult és letelepedett az ágy végében, sértett tekintettel méregetve a férfit. Jared megpróbált emlékezni arra, hogy hol van, és miért van éppen ott. A kék sötétítőn át beáradó fény kékre színezte a szoba falait, megült a bútorok élén és visszacsillant a macska smaragd tekintetéből.
-Hogy jutottál be ide? - mordult rá Jared.
Az állat nem felelt, csak lenézően a bundáját kezdte nyalogatni. A férfi az oldalára fordult, és megpróbált még néhány percet félálomba tölteni. Csak feküdt és mélyeket lélegzett.
Most már kezdtek beugrani a dolgok: ez itt Christian lakása, az ő ágyneműje és az ő átkozott macskája. Tegnap eljött, hogy meglátogassa és vitáztak. Mint, mindig. Jared fújt egyet és belefúrta az arcát a takaróba.
A férfi már semmit nem érzett iránta, kivéve barátságot, amit illene megbecsülnie. És ő megpróbálta. Egész éjszaka ezen járt az esze. Arra a bizonytalan, izgalmas érzésre gondolt, amit Máltán érzett és szerelemnek hitt.
Szerelem? Nem, hogyan is lehetett volna szerelmes egy másik férfiba. Mégis, valamiképpen a máltai tűz éppolyan erős és intenzív volt, mintha valóban szerelem lett volna. Vajon miben reménykedett még? Mit várt?
Azt kívánta, bárcsak lenne valaki, akivel megbeszélhetné ezt az egész ügyet, mert úgy tűnt, hogy Christian-nel nem sokra megy. Ha haza ér, lehet, hogy elmond mindent Shannonnak. A bátyja már rengeteg lelkiválságon átsegítette, bár Jared sejtette, hogy ezúttal a szar, amiben botorkál, sokkal mélyebb, mint eddig valaha. Lehet Shannon a világ legjobb testvére, ha a tolerancia a zéró küszöb alá esik nála, mikor meghallja, hogy egy fickóval kufircolt.
A macska feltápászkodott és nesztelenül odamászott hozzá. Jared túl tompa volt ahhoz, hogy elzavarja. Még akkor sem tett semmit, mikor a selymes szőrű fej hozzá dörgölődzött az arcához. A cica orra hideg volt és nedves. Amikor rájött, hogy ezúttal nem zavarják el, hangosan dorombolni kezdett. Jared egy darabig tűrte, hogy az állat piszkálja, végül kidugta a kezét a takaró alól, és simogatni kezdte a bársonyos, tűzvörös bundát.
A macska még elégedettebben dorombolt és az ujjai alá nyomta a fejét. A férfi a füle tövét, az állát és a kupáját cirógatta, majd a hasát és az oldalát, mikor az állat elheveredett mellette. Az egész csak egy percig tartott, mert ahogy elfeküdt, máris ugrott fel, és felcsapva a füleit hallgatózni kezdett.
Odakintről Christian hangja hallatszott.
-Sunny… cicc… cicc… Gyere szépségem!... Csak így egyedül? Lear hol van? Lear? Cica…
A macska toporogni kezdett a mellső lábaival, és Jared háta mögé, valószínűleg az ajtó felé nézett.
-Lear! Gyere elő!
-Lear, mi? - mormogta Jared.
A macska hirtelen felugrott és átrohant rajta. Jared megfordult, és figyelte, ahogy az ajtónál kepeszteni kezd és nyávog, várva, hogy kiengedjék. Nemsokára kapott egy rést, ahol kiszökhetett, de Christian kívül maradt.
Jared lassan öltözött fel, folyton az ajtórést figyelve, amit határnak tartott közte és Christian között. Ha kilép, ismét szembe kerülnek és még élénk volt az emlék, hogy előző nap majdnem megütötte a másikat. De nem maradhatott elbújva.
A lakás annak ellenére is csendes volt, hogy a hi-fiből halk komolyzene szólt. Jared a konyhába ment, hogy igyon egy korty vizet, és csak utána indult megkeresni Christiant.
A férfi a nappali ablakánál állt, fémbögrével az egyik kezében, és újsággal a másikban. A fekete farmertől és a fekete felsőtől magasnak és karcsúnak látszott, és Jaredet mindenféle különös gondolat és még különösebb érzés rohanta meg.
-Jó reggelt! - köszöntötte.
Christian, aki éppen a szájához emelte a bögrét, feléje fordította a fejét.
-Jessica? - mutatta az újságot. A képen Jared volt egy szépnek tartott szőkeséggel.
Jared elhúzta a száját és megrántotta a vállát.
-Mikor találsz magadnak egy rendes nőt?
A kérdés akár sértés is lehetett volna. Ezt kérdezi tőle az a férfi, akiről azt hitte, hogy érez iránta valamit.
-Szüless újra - vágta rá Jared hozzá lépve.
Christian belekortyolt a bögre tartalmába, és figyelmen kívül hagyta a megjegyzést. Jared a panorámát nézte az ablakból, míg a másik férfi végig olvasta a cikket.
-Csináltam reggelit - mondta, mikor végzett.
Jared követte a konyhába, ahol rántottát és gyümölcsteát kapott. A két macska az asztal körül szaladgált, és hogy ne kelljen a másikra néznie, inkább őket figyelte.
-Foglaltam neked jegyet a Chicago-ba tartó gépre - szólalt meg Christian. - Sajnos csak a háromkor indulón volt hely.
Még csak nyolc negyven volt. Jared nem tudta, mit fog csinálni addig, vagy, hogy hol üti el az időt. Christianra nézett.
-Lenne kedved lófrálni a városban? - kérdezte a brit. - Ma szabad vagyok.
Jared majdnem megkérdezte, hogy ezt veheti-e randinak, de inkább hallgatott.
-Beülhetünk egy filmre, aztán meg kajálni valahova - amikor halkan beszélt, Christian hangjában jobban érződött az akcentusa.
-Nem félsz attól, hogy meglátnak bennünket?
-És mit látnának? Munkatársak voltunk és barátok vagyunk. Ebbe senki nem köthet bele.
Igaz, gondolta Jared.
Alig egy óra múlva, baseball sapka alá és napszemüveg mögé rejtőzve a nyakukba vették a várost. Egy darabig csak mentek a kirakatok mentén. Jaredet kínozta, hogy nem tudta, mit mondjon. Idegesítő volt kukán mennie a másik mellett, de igazán szavakat sem talált. Mit tudna még mondani azonkívül, amit már kimondott? El kellett fogadnia, hogy ami kettejük közt volt, elmúlt, és be kellet érnie a barátsággal, ami hátra maradt utána.
Bementek egy zeneboltba, és egy órát grasszáltak a polcok között. Ez volt az a hely, ahol Jared végre felengedett. Meg lettek a szavak, amiket eddig keresett. Azzal, hogy többet mosolygott, végre helyreállt köztük az egyensúly, Christian sem volt már annyira merev.
-Miért ez a banda neve?
Egymás mellett álltak az egyik polcnál. Jared a másik kezében tartott cédét nézte. A saját együttesének cédéjét.
-Elmondom, ha meghívsz egy ebédre - felelte.
-Ez a barátság túl sok pénzembe kerül - sóhajtott fel Christian.
-Keressünk valami olcsóbb megoldást? - Jared sokatmondóan felvonta a szemöldökét.
-Inkább menjünk ebédelni!
Sikerült találniuk egy hangulatos, eldugott helyett az egyik utcácskában. Beültek egy boxba, ami elég eldugott volt ahhoz, hogy ne vegyék észre őket az emberek, és megtarthassák az anonimitásukat. Az étel mellett úgy beszélgettek, mint a jó barátok, és Jared lassanként rádöbbent, hogy mennyire könnyedén megy ez nekik.
A zivatar akkor kapta el őket, mikor kiléptek az étteremből. Szinte a semmiből jött, nem tartott sokáig sem, de olyan erővel csapott le, hogy semmi perc alatt bőrig áztak. Jóformán elmenekülni sem lehetett előle, így nem is próbáltak.
Teljesen csatakosan értek haza. A ruhájuk nedvesen tapadt rájuk, a cipőjük cuppogott a járókövön, vizes nyomokat hagytak amerre elmentek. A macskák eléjük szaladtak, hogy üdvözöljék a gazdájukat, de a pocsolya, ami Christian lába köré gyűlt, elriasztotta őket.
-Hozok törölközőket - mondta a férfi.
Jared az órájára nézett. Tizenkettő ötvenhét. És neki nincs száraz gönce. Vajon Christian-nek akad olyan ruhája, ami jó rá? Amikor a férfi visszatért, elvette a törölközőt és áttörölte vele a haját. A másik ugyanezt tette a sajátjával.
-Tudnál valami pólót adni? - kérdezte Jared, kibújva a felsőjéből.
Christian ránézett. Szótlanul, egy befejezetlen mozdulatsor közepette. Aztán elengedte a kezében tartott törölközőt és egyetlen lépéssel Jared-nál termett, majd megragadta és magához húzta a testét. Vadul csókolta meg, mohóan és egészen kíméletlenül.
Jared agya egyetlen percre teljesen kikapcsolt. A feszültség, ami eddig csendben bizsergett a testében, most felizzott. Az egyik kezével átkarolta Christian nyakát, a másikkal átnyúlt a hóna alatt, és elképesztő erővel szorította magához, miközben igyekezett viszonozni a csókjait. Christian a szájába harapott, és nyelvének simításával enyhítette az abból eredő fájdalmat, amit Jared jóformán nem is érzett annyira belefeledkezett a másik férfi ölelésébe. Egymást kergette a nyelvük, a másikat becézte az ajkuk, míg nem szét kellett válniuk, hogy levegőt vegyenek.
Jared áthúzta Christian fején a férfi csuromvizes pólóját, ami a padlóra toccsant. Ujjait végig futatta a másik nedves karján, majd ismét magához ölelte. A szenvedély úgy tört felszínre, mint a hártya alá szorított gejzír. A padlón hemperegtek, nem törődve a pocsolyákkal, amiket hagytak, sem azzal, hogy a farmer nedvesen tapad a lábukra.
Egy pillanatra Jared került erőfölénybe, amit arra használt, hogy levegye Christian-ről az atlétát. Amikor a művelet sikerült, és ismét lecsapott volna a másik szájára, egy percet még ült a férfi csípőjén…
…Christian a vad szépséget nézte, aki a csípőjén lovagló ülésben lévő Jared volt. A bronzbarna vállakat, a szépen kidolgozott felsőtestet, a hosszú, kusza sörényt, ami eltakarta előle a férfi arcát, pusztán csak sejtetve a csillogó kék szempárt és a csókjaiktól duzzadt szájat. Ujjait az esőtől tincsekre összeállt hajba merítette és lehúzta magához Jared fejét, hogy megcsókolhassa. A férfi ráborult, az egész testével befedte, mint egy pézsmától és Boss parfümtől illatos szemfedő, és nyelvével a szájába furakodott. Christian keze felcsúszott a combján az ágyékáig, és a tenyere a farmer elején tapintható dudorra simult. A nyögés, ami Jaredből felszakadt egyenesen a torkába siklott át. Átkarolta a derekát és átfordította a testüket…
…Jared szétnyitotta a combjait a másik csípője előtt. Akaratlanul is végig karmolta Christian hátát, mikor annak keze a denimen át kezdte becézni ágaskodó férfiasságát. Megmarkolt a férfi fenekét és a másik kemény ágyékának nyomta a sajátját. Christian a combjai közé fészkelte magát és körkörös csípőmozdulattal egymáshoz dörgölte a farmer anyaga mögött lüktető erekcióikat…
…Az egész túl heves volt és túl gyors, de Christian képtelen volt megállj-t parancsolni. Jared felajzottságának illata felhergelte, a férfi halk, éhes nyögései felbátorították. Ez volt az, amire vágyott, mióta meglátta a másikat a bejárati ajtónál ülni, csak tagadta, mert azt hitte, az a helyes megoldás. A barátság felszíne alá szorítani a Máltán felébresztett vonzalmat, amit képtelenek voltak kordában tartani. Meg akarta kapni a férfit. Birtokolni akarta. Érezni. Nyelve alatt a bőre sósságát, az ujjbegyei alatt a teste vonalát, bőrén az érintéseit, vágytól duzzadó szerszámával a gyönyörét…
…Jared egész testét forróság járta át, mikor Christian végig csókolta a nyakát. Mindkét lábával átfonta a férfi derekát, és ölelte, mintha magába akarná olvasztani. Megint körbefordultak a padlón, majd ismét, hogy Christian legyen felül. Most már nem volt elég, hogy összedörzsöljék az ágyékukat, a kezek őrülten nyúltak a gombok és a cipzár…
…Christian élvezettel harapdálta Jared száját, miközben a férfi alsója alá csúsztatta a kezét, és az ujjai bilincsébe zárta a másik vágynedveket könnyező, kőkemény szerszámát. Jaredet váratlanul érte a támadás, a teste hátrafeszült a kéjtől, amit érzékeny férfiasságának simogatása okozott. A csípőjét ösztönösen felnyomta, a másik szorosan fogó markába lökve merev péniszét…
…Christian érezte, hogy Jared lehúzza a cipzárját, és a csípőjéig leküzdi a nadrágot róla, kiszabadítva telt szerszámát a ruhák borítása alól. A férfi keze rögtön belekezdett az ágaskodó húsoszlop masszírozásába, és Christian felnyögött, majd Jared szájára csapott a szájával…
…Néhány simító mozdulat csúcstól tőig és vissza, ennyi kellett, hogy mindketten szinte ugyanabban a percben érjék el az orgazmust. A gyönyör végig iramodott rajtuk, elsöpörte őket, miközben egymásra fröcskölték az élvezet ragacsos levét…
…Jared zihált és Christian is levegő után kapkodott, ahogy elernyedt rajta. Egy darabig feküdtek a padlón, zakatoló szívvel és dobhártyán lüketető vérárammal. Az eső az izzadtságukkal együtt száradt a bőrükre, és a nappali friss szextől szaglott.
-A keserves istenit - Christian nehézkesen felkönyökölt.
Jared értetlenül figyelte, nem tudva mire vélni a káromkodást. A másik férfi arca nem árult el semmit.
-Ez nem volt bent a terveidben, igaz? - kérdezte.
-Legalább is nem úgy, hogy a nappali padlóján csináljuk - mosolyodott el Christian.
Mindig vékonyan mosolygott, felső ajkával elfedve a fogsorát, mintha szégyellné. Jared ezt az egyik szexepiljének tartotta.
-Hát…, én itt is élveztem - mondta Jared.
Christian végig simított a hasán. Amikor felemelte a kezét, az ujjhegyei nedvesek voltak.
-Veszem észre - jegyezte meg.
-Az a tied vagy az enyém? - vonta össze a szemöldökét Jared. - Tudod mit? Mindegy!
Megfogta Christian kezét, és a szájához húzta, hogy leszopogassa az ujjait. A másik némi iszonyattal vegyes döbbenettel bámult rá.
-Micsoda perverz vagy! - fintorodott el.
-És ez még csak a kezdet - jelentette ki Jared.
Felemelkedett és Christian szájába harapott, hogy a következő pár percben vad csókcsatát vívjanak harcolva a dominanciáért, amit egyikük sem nyert el.
-Remélem, Janet nem nagyon ijedős - mondta, vagy inkább sóhajtotta üres tüdővel, Jared miután szétvált a szájuk. - Elég furcsa látványt fogunk nyújtani neki így…
-Ma nem dolgozik - válaszolta Christian. - Esetleg folytathatjuk a hálószobában is…
Jared, bár titkon szerette volna, nem reménykedett folytatásban. Azt hitte, ez csak amolyan „búcsúzásképpen még verjük ki egymásnak” dolog volt. Valami kiengesztelés-féle, amiért már semmi sem volt olyan, mint Máltán. Ajándék az útra, amit majd soha nem beszélnek meg.
Christian felkelt, és kissé rendbe szedte magát, aztán Jared-et is felhúzta. Mindkettejük felsőtestén karmolások és harapások díszelegtek, mint a testi vágy kitüntetései. Volt valami kínos abban a néhány percben, míg elértek a hálószobáig. A két macska, egyik egy polcon aludt, a másik Christian laptopjának tetején, egyszerre kapta fel a fejét, mikor beléptek, és némi levegőbe szaglászás után kimenekültek a szobából.
Christian Jared felé fordult, hozzá lépett és átölelte a derekát. A csók, amit most adott a férfinek lassabb volt és gyengédebb. A szájával cirógatta, ízlelgette az ajkát, szopogatta a nyelvét. Jared a nadrágja gombjáért nyúlt, a cipzár halkan surrant, ahogy lehúzta. Christian viszonozta a mozdulatot és kigombolta a farmerját. A következő pillanatban ott álltak teljesen meztelenül, összesimulva.
A brit az ágyra döntötte Jared-et, és tulajdon mezítelenségük mindkettejüket meglepte. Málta óta nem érintették meg egymást. Ott látták utoljára csupaszon a másikat, és most a régi érzés áramütésként érte őket.
Bele telt némi időbe, míg újra felizgatták egymást. Kezek indultak vándorútra a másik testén, jól irányzott harapások bizsergették a bőr alatti idegszálakat, puha csókok érintettek érzékeny területeket. Jared végigcsókolta Christian mellkasát, amitől a férfiben felidéződött a reggeli fantázia, és a vér ettől nem csak az arcába szökött. Mielőtt megállíthatta volna, Jared szája rátalált az ágyékára, körbejárta és felfedezte azt, mindenféle iszonyodás és valódi érintkezés nélkül, pusztán csak a csókjaival becézve ott a férfit. A hatás nem maradt el, és Christian szerszáma ismét kőkeményen ágaskodott.
-Megőrjítesz - húzta magához Jaredet a brit.
Jared mondani akart valamit, látta, ahogy a szavakat keresi, végül még sem beszélt. A csípőjére ült és a szájára hajolt, hogy szelíden birtokba vegye a szájával. Christian visszacsókolta, mialatt ujjainak hegyével végig karcolta a másik hátát. Tenyere megpihent Jared csípőjén, aztán tovább csúszott a fenekére, és annak kerek ívét simogatta, majd jobb keze finoman rátalált a helyre, ahol egyesülhetnek.
Jared egész teste megborzongott, mikor bejáratot kezdte el dörgölni. Forró arcát Christian kissé izzadt arcához szorította, és csendesen mély levegőket vett. Hosszú haja elfedte a másik arcát, és ujjaival a párnába markolt a másik fejének két oldalán.
-Jared - szólalt meg Christian.
Szüksége volt valami síkosítóra, amivel előkészíthette a másikat az egyesülésükre, de Jared túlságosan fel volt már hevülve. Érezte azon, ahogy nekifeszítette magát az őt dörzsölő ujjaknak és keményre duzzadt szerszámán, ami a hasának nyomódott.
-Jared?
-Chris… mindjárt… elmegyek… - ez volt a válasz.
-Jól van, Kékszem… mondd el, mit szeretnél? Hadd halljam!
Jared kéjtől elkábulva fogta meg a bal kezét, és vezette le az ágyékából felágaskodó szerszámához.
-A másikkal… - nyögött fel. - … ne…hagyd abba…
Christian engedelmeskedett. Nem tartott sokáig, és miközben Jared teste megrándult fölötte, azon gondolkodott, vajon mióta nem szexelhetett a másik, ha csupán négy simogatással ki lehet elégíteni.
-Az adósod vagyok - mondta Jared kissé felemelkedve, hátravetve hosszú tincseit.
-Jó meglátás - bólintott Christian. - Mit ajánlasz fel?
Mosolygott és szarkalábak gyűltek a szeme sarkában.
-Magamat - válaszolta egyszerűen Jared.
Christian sietve előkutatott valami kézkenőcsöt. Ezalatt Jared hasonfekve végig nyúlt mellette az ágyon, és akkor sem moccant, mikor a másik megcsókolta a vállát és ismét simogatni kezdte. Jared eléggé ernyedt volt ahhoz, hogy egy kevéske előkészítés után Christian könnyedén birtokba vegye. Lassan és gyengéden tette magáévá, óvatosan hatolva a testébe, vigyázva, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozza neki. Amikor biztos volt abban, hogy Jared teljesen ellazult, mozogni kezdett.
Jared készségesen simult a hátával a mellkasához, a bőre forró volt és izzadt. Az arca kipirult, és fekete pillái reszkettek, mikor lecsukta a szemhéját. Együtt mozgott a testük, és levegőt is egyszerre vettek.
A máltai szenvedély feléledt és az izzásból láng lett. A barátság felszíne megrepedt, majd darabokra hullott, mikor egyesültek.
Christian érezte, hogy a feszültség pattanásig nő a medencéjében. Jared izmos, rugalmas teste a legtökéletesebb dolog volt, amit eddig valaha érzett. Magának is alig akarta beismerni, hogy boldog attól, hogy vele lehet. Amikor megtalálta Jared testének mélyén a férfi érzékeny pontját, minden döfését oda célozta, és minden lökéssel célba talált.
Jared teljesen átengedte magát Christian-nak. Hagyta, hogy a férfi átvegye a teste felett az irányítást, és élvezte az érzést, ahogy a szeretője beléje hatol. Ez az ő Christian-je volt, a máltai Christian, akibe szerelmes lett. Akiért idáig utazott, és akiről azt hitte, hogy örökre elveszítette. Még ha erre a kis időre is, de visszakapta és nem akart mással törődni csak azzal a mámorral, amit a férfitől kapott.
Christian a lehető leghosszabbra nyújtotta a szeretkezésüket, visszafogva a szenvedélyt, mikor már majdnem győzedelmeskedett felettük, majd ismét a végletekig felajzva mindkettejüket. Jared a gyönyör kínjában a párnát markolta, és beharapta a száját, hogy elfojtsa a nyögéseit. Túl sok volt ez a számára. Nem tartott ki sokáig, de csak egy perccel előzte meg Christiant. Majdnem egyszerre feszültek meg és ernyedtek el egy csodálatos és édes pillanattal később. Christian kivárta, míg teljesen lelohad, majd vigyázva visszahúzódott. Jared nem mozdult, túl fáradt volt hozzá, így a brit csak hozzá simult, és egyszerűen elnyomta az álom.
Még az év elején szintén, amikor meg kimondottan evezősverseny volt a különböző hasonszőrű hivatalok között, az evezősök között voltam, mert a tavalyira nem tudtuk összehozni a csapatot, idén azonban nem volt apelláta. Kiderült, hogy bár nem szoktam túl sűrűen evezni, van hozzá tehetségem, ezért aztán amikor a mostani sportversenyt meghirdették, majdnem hogy magától értedődőnek vették a kolléganők, hogy az év eleji csapat megy.
Előtte való nap tudtam meg, hogy közben dorama tali is lesz és kb. egy óráig reménykedtem is, hogy akár oda is érhetek. Fél kettőkor derült ki, hogy néhány sportszám csúszik és az evezés csak fél háromkor lesz. Onnantól már nem reménykedtem.
Amúgy nem csodálkoztam rajta. Olyan még, hogy valami flottul menjen a seregben, nem volt.
Mindenesetre, a jól megérdemelt harmadik hely azért kárpótolt valamicskét azért, mert az egész napomat a melóhelyen kellett eltöltenem, de jó lett volna eljutni doramatalira is. Remélem, a következőre, ha lesz és korábban észreveszem, hogy lesz, mehetek majd.
Cím: Rekvilibrium15
Páros: Christian Bale/Jared Leto
Besorolás: Karikás 12
Sorozat: Rekvilibrium
Figyelmeztetés: slash, káromkodás
Ízelítő: Egy be nem jelentett látogatás...négy hónap...barátok vagy szeretők?
Írói megjegyzés: A mű megírásáról egyik színész sem értesült. Sajnos nem ismerem őket.:)) A történetből semmi anyagi javam nem származik, és szegény lévén én sem vagyok perelhető.
Pusztán szórakoztatásra készült!
-Kérem, tenne még egy kört a tömb körül?
Jared hangja szánalmasan vékonynak hallatszott. A taxis a tükörbe pillantva rá bólintott. A kocsi a lassan hömpölygő délutáni forgalommal együtt bekanyarodott a következő útelágazásnál. Jared figyelte a mellettük haladó autókat, a krómról visszaverődő napfényt, és a házat, amit már harmadszor kerültek meg. Izzadt a tenyere, és nem csak a késő nyári hőségtől. Ebben az épületben volt Christian Bale-nek apartmanja.
Az elmúlt három hétben sokat beszéltek egymással. Nem mindennap, de elég sűrűen. Telefonon keresztül elég szilárd barátságot alakítottak ki, és Jared arra gyanakodott, hogy ezzel kell mindkettejüknek beérnie. A kimondatlan szó még mindig ott állt közöttük, még mindig kimondatlanul.
Egy meghallgatásra jött Los Angelesbe, és maradt még ideje a Chicago-ba tartó gépig. Lassan befejezték a vígjáték forgatását, és Jared örült, mert teljesen kimerültnek érezte magát. Még a promóciós utat végig csinálja, aztán eltűnik a térképről néhány hónapra, hogy zenélhessen. A repülője csak hét óra múlva indult, és arra gondolt, meglátogatja Christiant. Csakhogy az ötlet jónak látszott, míg az épület elé nem értek. Onnantól kezdve viszont inkább baklövésnek érezte.
-És ha venne neki valami ékszert? A nők megbolondulnak a nagy, csillogó kövekért - nézett hátra a taxis.
Jared arcára buta mosoly telepedett.
-Úgy gondolja? - kérdezte.
-Hát tudja, ha nekem balhém van az asszonnyal elég annyi, ha virágot viszek neki - magyarázta a férfi. - De az a nő, aki egy ilyen épületben lakik biztosan többet ér néhány szál virágnál.
-Igen, én is azt hiszem - bólintott Jared a betonóriást szemlélve.
-Nagyon veszedelmes egy nőszemély lehet, ha nincs bátorsága felmenni - jegyezte meg a vezető. - Mit csinált? Félrelépett?
Jared felvette a legártatlanabb arcát, és szégyellte magát, amiért a férfi jóhiszeműségével játszik.
-Nem.
-Akkor? Megsértette valakijét? A nők gyűlölik, ha megjegyzést teszünk a barátnőikre. Egyszer én is azt mondtam a nejem kebelbarátnőjére, hogy díványkoptató, és egy hétig hideget vacsoráztam. Pedig nem is lekurvázni akartam, csak tudja, amolyan lustafajta, de hát belenyúltam a ténybe, ha érti, mire gondolok…
Jared majdnem elnevette magát.
-Nem, szerencsére nem tettem megjegyzést senkijére - felelte.
-Nem adott neki elég pénz, mi? Apám azt tanította, hogy a nők csak a pénzt szeretik a férfiakban - a taxis egy hirtelen mozdulattal sávot váltott.
-Négy hónapja nem láttam - mondta Jared.
-Nos, barátom, ha rám hallgat, hagyja az egészet a fenébe - mondta a férfi. - Ha ennyi ideje feléje se járt, vesztett az ügye. Nincs az nő, aki ezt megbocsátaná.
-Megállna kérem? - ismét az épület főbejáratánál álltak. - Mennyivel tartozom?
A taxis, aki meglehetősen szolidáris ember volt, látva, hogy mégis feláldozza magát a szerelem oltárán, elengedte az ár felét, és sok szerencsét kívánt.
-Igaza van - fordult vissza Jared kiszállás közben. - Egy nő sosem bocsátaná ezt meg nekem.
Becsapta a taxi ajtaját, aztán, habár a portás alaposan megnézte, belépett az épületbe. Christian címét az ügynöke derítette ki, úgyhogy Jared magabiztosan lépett be a liftbe. Az apartmanok szinteket foglaltak el, egy emelten egy ember lakott, úgyhogy amikor a férfi kilépett a hangtalanul nyíló liftajtók közül, máris a Bale lakás ajtajával találta szembe magát.
Legalább öt percébe telt, mire rászánta magát, hogy becsöngessen.
-Nem rendeltünk semmit, és nem veszünk semmit - ennyit mondott a nő, aki megjelent, és máris becsapta előtte az ajtót.
Jared egy percig megdöbbenve állt, majd ismét csengetett.
-Mr. Bale-t keresem - vágott a nő szavába, mielőtt az megszólalhatott volna. - Én…
-Mr. Bale házon kívül van, amúgy sem ad autogramot - jelentette ki a nő. - Keresse meg az ügynökségén keresztül, ha aláírás kell, és ne zargassa a lakásán. Ha nem takarodik el, rendőrt hívok.
Jared ledermedve bámulta az ajtó sima felszínét. Nem várta el, hogy a nő ismerje, de azt, hogy valami őrült rajongónak nézze, kicsit sok volt. Végig nézett magán; na jó, tény, hogy nem vett öltönyt. A farmerje kicsit kopott volt, a kabátja meg elnyűtt, és valószínűleg a baseball sapka miatt nem nézett ki ötórai teás vendégnek, de legalább megvárhatta volna, míg bemutatkozik. Nem tudta eldönteni, mit tegyen. Most menjen el? Mit csináljon hét órán keresztül a városban? Üljön be valami bárba? Nem volt kedve hozzá. Elhatározta, hogy vár.
Már egy órája üldögélhetett az ajtó mellett, hogy ne unatkozzon, a mobiljával múlatta az időt, mikor a lift megállt a szinten. Jared remegő gyomorral pattant fel a padlóról. Christian lépett ki a liftből, és egy pillanatig meglepetten nézett rá. Jared levette a napszemüvegét és feljebb tolta a sapkáját, hogy a férfi megláthassa az arcát.
-Jared, hát te mit csinálsz itt? - kérdezte döbbenten a férfi.
Jared nem egészen ezt a fogadtatást várta. Tudta, hogy nem fognak látványosan egymás nyakába borulni, de ez a teljesen közömbös kérdés sokkolta.
-Én… egy khmm… meghallgatásra jöttem, és gondoltam, hogy… khmm, szóval meglátogatlak… - a szorongástól megfeszültek a hangszálai.
-Nem azt kérdeztem, hogy mit csinálsz a városban - mondta a másik. - Azt kérdeztem, mit csinálsz itt az ajtó mellett. Janet nem nyitott ajtót?
Jared egy kicsit megkönnyebbült, de az izmai még mindig távozásra készen álltak.
-Azt mondta, nem adsz autogramot - felelte. - Még azt sem engedte, hogy elmondjam, egészen Chicago-ból jöttem idáig, hogy kérjek egyet.
Christian felnevetett, és barátságosan magához ölelte. Igen, így. Barátságosan. Az izgatott reszketés Jared gyomrában továbbra is megmaradt, de már nem volt annyira heves.
-Azt hiszem, valami csövesnek nézett - bújt ki a karjai közül Jared. - Hát hozzád mérten tényleg úgy nézek ki.
A brit fekete farmerben és fekete garbóban volt, ami némileg elegánsabb külsőt kölcsönzött neki.
-Egy megbeszélésen voltam, máskülönben én is úgy néznék ki, mint te - felelte. - Örülök, hogy látlak.
-Legközelebb azért idetelefonálok - mondta Jared. - Hátha Janet miatt a rendőrségen végzem.
-Gyere - húzta maga után Christian.
Egy viszonylag sötét előszobába léptek be. Néhány spotlámpa világította meg a teret, ami fekete és meggybordó volt. A falifogas alatt egy esernyőtartó állt, amiből hirtelen egy bolyhos macska ugrott elő és nyávogva Christian lábához dörgölődzött.
-Szia, Sunny - köszöntötte az állatot a férfi mosolyogva.
Lehajolt, hogy megvakarja a hátát, mire egy másik, rőtszínű cica rohant elő a rejtekéből, hogy figyelmet követeljen. Ahogy Jared ott állt, figyelve az állatait dédelgető Christiant, úgy érezte, rossz helyen jár. Nem való ide.
-Jó napot, Christian - a Janet-nek nevezett nő jelent meg az egyik ajtóban. - Itt vannak az üzenetei. Mr. Clumsky többször is kereste, és… Nem mondtam magának, hogy menjen el? Hívjam a portást, Mr. Bale?
Jared, aki nem volt a sértődékenység mintaképe, a legszívesebben helyére tette volna a nőt, de Christian megelőzte.
-Nem kell, Janet - rázta meg a fejét a férfi. - Jared a barátom.
Janet ezúttal megilletődötten mérte végig Jaredet, aki kajánul rávigyorgott.
-A vacsora mindjárt kész - jelentette be aztán, és amilyen hirtelen jött, el is tűnt.
-Itt maradsz vacsorára, ugye? - fordult Christian Jared felé.
Nem lehetett nem észrevenni a helyzet kínosságát. Nem tudtak mit kezdeni a másikkal. Christian szemébe nézve Jared nem látta már a máltai szenvedélyt, és ettől teljesen zavarba jött.
-A gépem hét… hat óra tíz perc múlva indul - mondta. - Csak ezért néztem fel, hogy megtudja, jól vagy-e.
Tanácstalan csend állt be közöttük. Jared kerülte a másik pillantását.v -Gyere velem! - szólt rá Christian.
A férfi követte őt.
-Hú, nem túl gyors ez az iram? - jegyezte meg Jared némiképp keserűen, mikor Christian háta mögött belépett a hálószobába.
A férfi feléje fordult, és figyelte, ahogy Jared lehuppan egy öblös fotelbe.
-Kérsz valamit inni? - kérdezte aztán.
-Egy pohár víz igazán jólesne - válaszolta a másik.
-Mindjárt hozok.
Amint magára hagyta, Jared felállt és az ablakhoz sétált. A találkozásuk egyáltalán nem úgy zajlott, ahogy elképzelte. Christian távolságtartónak tűnt, mintha a vadság és a felsőbbrendűség, amivel néhány hónapja rabul ejtette, már nem lenne meg benne. Csalódott volt, nagyon is az, de megpróbálta nem kimutatni.
-Tessék - nyújtotta feléje a poharat a férfi.
Jared ivott egy kortyot, a pohár pereme fölött Christiant figyelve. A férfi viszonozta a pillantását, de nem mozdult.
-Rosszkor jöttem? - kérdezte Jared.
Vigyázva letette a poharat az asztal szélére, hogy az üveg ne koppanjon túl hangosan a fához.
-Nem, dehogy is - ellenkezett Christian.
-Nem kellett volna bejelentkezés nélkül jönnöm - felelte a másik.
-Ne keseregj, inkább mesélj, mi van veled - a brit leült az ágy szélére.
Jared tehát a meghallgatásról beszélt, az utolsó filmjének forgatásáról és igyekezett elkerülni, hogy kettejük kapcsolata szóba kerüljön. Miközben beszélgettek, Janet zavarta meg őket egyszer, hogy bejelentse, elkészült a vacsora és most haza megy. Christian kikísérte, és amíg néhány szót váltottak a bejárati ajtó előtt, Jared a hálóból inkább átment a nappaliba. Christian macskái azonnal megrohanták, hogy ismerkedjenek vele, és éppen a rőtet dögönyözte, mikor a férfi megjelent, mire mindkettő hűtlenül a gazdájához rohant.
-Ne haragudj, hogy csak így felbukkantam - szabadkozott Jared. - Mivel itt volt dolgom, arra gondoltam, hogy meglátogatlak….
-Örülök neked - mondta Christian. - Csak nem tudom, most mit kéne csinálnom.
-Hívj nekem egy taxit - javasolta Jared. - Vagy csókolj meg… Csessze meg, nem tudom.
Christian úgy állt előtte, mint egy idegen, és ő is idegennek érezte magát. Hülye egy helyzet volt.
-Kicsit előbb akartalak látni, mint a premieren - mondta Jared. - Én nem is tudom, hogy mit keresek itt… Jobb lesz, ha megyek…
Christian elállta az útját. Jared ránézett, és átkozta magát, amiért ilyen ostoba helyzetbe hozta mindkettejüket.
-Nem kell elmenned - felelte a brit. - Én csak… Nem számítottam rád…
-Azt hiszem, ez nem fog menni - válaszolta Jared. - A repülőn egyfolytában arra gondoltam, hogy nemsokára veled leszek, most meg…Annyira hülyén érzem magam.
-Inkább maradj.
-Nem, Christian. Ennek így nincs értelme. Ez már nem ugyanaz, mint ami kettőnk közt volt Máltán. Annak vége.
-Nincs vége - jelentette ki a brit. - Nem láttuk egymást vagy négy hónapja, kicsit leülepedtek az érzéseink. Mi lenne, ha az elejétől kezdenénk mindent?
-Jared Leto - nyújtotta felé a kezét Jared.
-Hülye - mosolygott Christian. - Nem ennyire az elején. Tegyük fel, hogy a formaságokon már túlestünk. Folytassuk onnan. De ne itt… Ott!
És a hálószoba felé bökött az állával. Jared abba az irányba fordult, majd vissza a férfi felé. Christian tekintetében huncutság bujkált, a szeme nevetett, de Jared képtelen volt felengedni. Olyan távoli volt számára a férfi.
-Ne nézz rám így - mondta hirtelen a brit.
-Ne haragudj - sóhajtotta Jared. - Olyan hülyén érzem magam…
Szégyenkezve lehajtotta a fejét. Christian kinyújtotta a kezét és megérintette az arcát. Ujjhegyeivel végig simított az állán, és Jared önkéntelenül is megborzongott. Hiányzott neki az a bensőségesség, amit csak vele élhetett át, és amire hónapok óta vágyott.
Meg akarta ezt mondani neki, de mielőtt kinyithatta volna a száját a hálószobából csörömpölés hallatszott. Christian felkapta a fejét.
-A macskák - mondta. - Megyek, megnézem őket.
Jared fellélegzett, mikor eltűnt a hálóba. Nem akart itt lenni, ahol nem lelt rá a férfira, akibe néhány hete még totálisan bele volt zúgva. Pocsékul érezte magát, és mehetnékje támadt. Christian egy üvegváza maradékát szedte fel a padlóról, mikor belépett. A két macska ott serte-pertélt körülötte, figyelve, mit csinál.
-Segítsek? - kérdezte Jared.
A férfi hátra fordult.
-Nincs értelme, teljesen halott - felelte. - Talán elkelne egy szemétlapát. A konyhában, a mosogató mellett megtalálod.
Jared kiment, megkereste és behozta, hogy Christian rá tudja dobálni a nagyobb darab üvegeket. Néha morcosan oda-odaszólt a macskáknak, akik a keze alá másztak, vagy hozzádörgölték magukat. A legszívesebben Jared is megpróbálkozott volna valami ilyesmivel, de már így is elég kínosnak találta a helyzetét.
-A többit majd felporszívózóm - mondta Christian kivéve a lapátot Jared kezéből.
De nem állt fel. Továbbra is ott térdelt Jareddel szemben, kezében a lapáttal, a másik arcát figyelve. Jared nem értette a furcsa kifejezést, ami a vonásaira telepedett, de viszonozta a tekintetét.
Christian félretette a lapátot.
-Tiltakozni fogsz, ha megcsókollak? - kérdezte.
Jared elvörösödött, pedig inkább kényelmetlenül érezte magát.
-Nem tudom. Nem biztos, hogy helyes lenne.
-Miért?
-Mert a barátok nem csókolóznak.
-Mi nem vagyunk barátok - felelte Christian.
-Nem voltunk azok Máltán - mondta Jared. - De most már azok vagyunk.
-Te akarod, hogy így legyen? - tudakolta a másik.
Jared érezte, hogy a testében lévő feszültség újra lángra kap. Ezzel együtt a dühe is ezt tette. Nem akarta ezt az egész lelkizős szarságot, inkább felállt volna, hogy elmenjen. Ostobaság volt idejönni, és azt remélni, hogy onnan folytathatják, ahol abbahagyták.
-Christian, ez csak szócséplés - felelte. - Igazad volt, mikor azt mondtad, hogy ez nem fog működni. Én kurvára nem akartam elhinni, de most már látom, hogy igaz. Sajnálom, hogy megzavartalak…
-Befognád végre? - a brit hangja egészen parancsolóan csengett. - Unom ezt az állandó pofázást.
Jared sértetten elhallgatott, de belül mardosta a harag. Hogy képzeli ez a rohadék, hogy így beszél vele?
-Miért nem mondtad ezt előbb? Akkor nem tépném a számat feleslegesen - hörkent fel.
Egy hirtelen mozdulattal felállt, de képtelen volt elindulni, maga sem tudva, hogy mire vár még. Christian nem követte, továbbra is térdelt a szőnyegen, mint valami bűnbánó. -Menj el - mondta hirtelen.
Jared szíve hatalmasat dobbant a hangjától, ami a kedvesség minden szikráját nélkülözte. Ezzel együtt elkeseredett azon, hogy így ért véget a kapcsolatuk. A saját gyávaságuk szétrombolt mindent kettejük között. A szenvedélyt megfojtotta a távolság, és még csak meg sem próbálták megmenteni.
Olyan érzés volt kilépnie a hálószobából, mint felforrósodott testtel a hideg vizes medencébe ugorni. Menekülni akart, de a lábai ólomnehéznek tűntek.
-Jared - Christian hangja majdnem az ajtónál állította meg.
-Csak azon gondolkodom, akkor is vége lenne, ha nem várunk arra három hónapig, hogy felhívjuk egymást - fordult meg.
Christian komolyan figyelte.
-És ha megpróbálnánk újra? - kérdezte.
Jared nem tudta, mit válaszoljon.
-És hogyan gondolod? - érdeklődött.
-Ahogy elkezdtük - érkezett a válasz.
Jared nem volt biztos benne, hogy érdemes bármit is megpróbálni. Volt már túl szakításokon, de eddig ezt érezte a legrosszabbnak.
-Ez őrület, te is tudod - mondta. - Ennek már sem…
-Jared, van egy ötletem - szakította félbe Christian. - Most megcsókollak és meglátjuk, hogy utána mi lesz.
A szavait pedig tett követte, mielőtt Jared tiltakozni kezdhetett volna. A ruhájánál fogva magához húzta a férfit, és a szájára nyomta a száját. De a csók nem talált viszonzásra. Jared passzív maradt, és Christian visszahúzódott.
-Nem akarod? - kérdezte csalódottan.
Jared-nek fogalma sem volt arról, hogy mit akar most. Amíg Máltán voltak Christiant akarta, de háromhónapnyi elkülönülés után az érzés már nem volt olyan erős. De a szája! A bőre illata! Ez a férfi itt ugyanaz a Christian volt, akibe Máltán belezúgott, és ez a tudat megzavarta.
-Folytatni vagy elkezdeni? - kérdezett vissza.
-Folytatni, amit elkezdtünk - vágta rá Christian.
Ismét a szájára hajolt. Az ajkaival gyengéden megharapta a száját, de Jared csak egy perccel később nyitotta ki a fogsorát, hogy beengedje a nyelvét, amivel Christian végig simított a szája belsején és megcsikálta a szájpadlását.
Jared lehunyta a szemét, átölelte a férfi nyakát, és mélyen beszívta az illatát. A nyelve átszökött a szájába, játékosan körbejárta a fogsorát és hozzápréselte magát a másik nyelvéhez. Christian a szájába harapott, ami nem fájt, csak bizseregni kezdtek tőle az ajkai. A férfi magához ölelte, és akkor Jaredet meglepetés érte.
Amikor összeért az ágyékuk, megérezte Christian erekcióját. Nem volt még teljes merevedés, de elég kemény volt ahhoz, hogy félreérthetetlen legyen.
-Ez nekem szól, vagy csak már régen szexeltél? - kérdezte elhúzva a száját a másiktól.
A brit arcán a pír nem a szégyenkezéstől volt, sokkal inkább a vágytól.
-Fele-fele - mondta. - Én úgy mondanám, neked szól, mert régen szexeltem veled.
-Van valakid? - ez a kérdés félénkebben jött ki Jaredból.
Christian felemelte a kezét és hátra lökte a haját, ami olyan hosszú volt már, hogy megült a vállán.
-Volt.
Jared ki akart lépni az ölelésből, amiben a férfi tartotta, de rájött, hogy butaság lenne. Végre ott volt, ahol lenni akart, miért dobná el magától? Már az elején tudta, hogy nem lehet egyedüli Christian életében, csak valami titkos, eldugott kaland néha-néha. A látszatot meg kellett tartani.
-És neked?
Miért ne vallaná be ő is?
-Van.
Azt hitte, a brit felháborodik. Várta, hogy dühös legyen, és veszekedni kezdjen, de nem történt semmi. Ha méregbe gurult volna, legalább betudhatná féltékenységnek… De Christian nem lett dühös, és továbbra is a karjában tartotta.
-De semmi komoly - tette hozzá.
A férfi ezt is szó nélkül hagyta. Jared bensője egyetlen feszítő görcs volt.
-Nem is haragszol? - nem bírta megállni, hogy meg ne kérdezze.
Christian megfogta a kezét, és maga után húzta, mikor leereszkedett a díványra. Jared leült melléje.
-Kellene?
-Az is lehet, hogy szerelmes vagyok belé…
-Ez így helyes - bólintott Christian.
Jaredben eltört valami.
-Helyes? A faszt helyes! - kiabálta.
-Csillapodj! - nyugtatta a másik. - Mi ütött beléd?
Jared ingerülten felugrott, és éppen csak meg tudta fogni magát, mielőtt megütötte volna a másikat.
-Az ütött belém, hogy te kurvára közömbös vagy itt - dühöngött. - Hogy három hónap telt el, mire az egyikünk fel merte hívni a másikat! Hogy azalatt az idő alatt, az, ami köztünk volt totál kifingott! Ez a bajom!
Levegő után kapott.
-Nem igaz, hogy közömbös vagyok - mondta Christian. - Az előbb érezhetted…
-Mit? Hogy nem dugtál egy jó ideje és a tested reagált valakire, aki valaha felizgatott? - Jared dühödten a hajába túrt.
-Rád reagált, Jared - jelentette ki Christian.
-Szép, hogy próbálod menteni magad - húzta el a száját a másik. - Ne mesélj nekem! Téged frankóra nem érdekel, hogy mi van velem. Három hónap nagyon is elég arra, hogy le se szarj! -Hagyd abba a káromkodást!
-A telefonbeszélgetések… Miért hagytad azt, hogy reménykedjek? Hogy azt higgyem, minden rendben van köztünk?
-Mert minden rendben van köztünk - felelte még mindig higgadtan Christian.
-Ezt te mondod! Én meg azt, hogy menj a picsába!
Végképp elege lett az egészből. Elfordult, hogy kirohanjon a lakásból, mikor Christian utána kapott és lerántotta magához, egyenesen az ölébe. Jared egyensúlyát vesztve, lovagló ülésben, landolt.
-Ne legyél hülye, Jared - Christian szorosan fogta.
-Mit zavar téged, ha hülye vagyok? - mordult fel.
El akarta lökni magát a férfitól, de az egyetlen, ügyes mozdulattal a kanapéra nyomta, és egész testhosszában végig nyúlt rajta.
-Eressz el! - követelte Jared.
-Eszemben sem jár - mondta Christian. - Ott vagy, ahol lenned kell.
-Ahol szerinted lennem kell - vicsorgott haragosan Jared. - De én már nem akarok itt lenni!
Christian ráborult és mohóan megcsókolta. Jared megpróbálta elfordítani a fejét, elkerülni a száját és lelökni magáról, de nem tudta. És nem azért, mert a másik erősebb volt nála, hanem mert a férfinek valóban igaza volt: ott van, ahol lennie kell.
Ujjaival a férfi hajába túrt, két tenyerében tartva a fejét, irányítva a csókolózásukat. Christian szája simogatta, harapta, dédelgette, a nyelve beférkőzött a nyelve mellé, forróan és nedvesen kergetve azt a szája belsejében.
Mire Jared észbekapott már kőkemény volt. Rontott a helyzetén, hogy amikor elernyedt, legyőzve és felizgatva, Christian egyszerűen átvette a hatalmat a teste fölött, és kezével rátalált duzzadó férfiasságára.
-Csak meg akarsz kefélni - mondta Jared levegő után kapkodva.
-Igen. Ellenvetés?
Jared a huncutul mosolygó arcot nézte, és megint úgy érezte, hogy a brit megbabonázta.
-Mindjárt megy a gépem - mondta, és Christian karórájára nézett.
-Remélem, rájöttél már, hogy nem leszel rajta - mondta a férfi.
-Hú, remélem, most nem arra akarsz megkérni, hogy maradjak veled éjszakára - Jaredben ismét fellángolt a harag.
Christian a szájára hajolt, és miközben vadul csókolta, az ágyékához dörgölte a saját, sziklakemény férfiasságát. Jared dühből csókolta vissza. Nem akarta hagyni magát, mert arra már rájött, hogy ellenállni képtelen.
-Maradsz? - emelkedett fel egy kissé róla Christian.
-Ha nem érsz hozzám többet - felelte Jared.
A másik meglepetten nézett rá. A keskeny, zöldesbarna szempár hitetlenkedve meredt az arcára. Jared valami olyasmit várt reakcióként, hogy a férfi majd megkérdezi, miért maradna nála, ha nem érhet hozzá.
-Ezt akarod? - kérdezte helyette.
Dehogy is akarta ezt, a rohadt életbe. Semmire sem vágyott jobban, mint arra, hogy a férfi ne engedje felkelni, és folytassa, amit csinált. Ugyanakkor az érzelmei egyáltalán nem voltak egyértelműek. Egyrészt boldog volt, hogy Christian gerjedt rá, másrészt dühítette, hogy nem érzett valódi vonzódást a vágya mögött.
Még abban sem lehetett biztos, hogy a férfi nem zavarja el, ha leparancsolja magáról. Tartott attól, hogy ha megtagadja tőle a szexet, Christian haragra gerjed. Végül is, kettejük viszonyának az volt az éltető eleme.
-Rendben - felelte a brit, és lemászott róla.
Ennél jobban meg sem lephette volna Jaredet.
-Velem alszol, vagy külön szobában?
-Tényleg maradhatok?
Christian kinyújtotta a kezét és megérintette a haját, ujjai közt morzsolgatva egy tincset. Ebben az egy mozdulatban benne volt mindaz a gyengédség, amire Jared attól kezdve vágyott, hogy belépett a lakásba.
-A gépet így is, úgy is lekésed - mondta Christian. A hangja kissé rekedt volt az elfojtott szenvedélytől. - Azonkívül… barátok vagyunk, vagy mi… Szóval, akár itt is alhatsz…
-De nem bánnád?
Nevetségesen megszeppent volt a hangja.
-Nem. Miért bánnám? Bármilyen hülyén is alakult a látogatásod, örülök, hogy itt vagy. Ami… khm… Máltán volt köztünk… Tudod, ott nem csak viszonyunk volt, de munkakapcsolat is volt közöttünk… Meg barátság. Barátok lettünk, nem igaz?
Jared úgy találta, hogy a találkozásuk eddig csak ciki volt, és most vált igazán kínossá. Christian úgy mondta ki a barát szót, mintha káromkodás lenne, pedig éppen ő viselkedett akként. A legszívesebben az arcába vágta volna, hogy egy gyáva alak, aki fél beismerni a valódi érzéseit, de ő sem tett másként, és így nem volt joga hozzá.
-Megágyazok neked a vendégszobában, rendben? - a férfi a folyosó felé indult.
-Köszönöm - nyögte zavartan Jared.
Követte Christiant a másik szobába, aki néhány gyakorlott mozdulattal felhúzta az ágyneműt. -Ott a fürdőszoba - csak a tekintetével mutatott a másik ajtóra. - A macskák kicsit zajosak, de remélem, hogy nem lesz gond velük. Mindenhova bejárnak, de ha zavarnak, nyugodtan magadra zárhatod az ajtót.
Jared testébe visszatért az izgatott bizsergés, ami végig kísérte a taxi úton. Christian kiismerhetetlen arccal rendezte el az ágyat. Semmi érzelmet nem mutatott, pedig örült volna, ha legalább a haragját rázúdítja. Helyette olyan volt, mint egy gondos házigazda, akihez egy kedves, régen látott vendég érkezett. Mindent megtett, hogy kényelmesen érezze magát, de nem adta ki a titkait.
-Velem vacsorázol? - egyenesedett ki Christian, miután elrendezte a takarót. Jared gyomra olyan szűk volt az idegességtől, hogy nem érezte magát éhesnek, mégis igennel felelt. Christian megterített és csendben ültek az asztalnál. A párolt zöldséges rizs ízét Jared szinte alig érezte, a szája keserű volt a csalódástól. A férfi megpróbált beszélgetni vele, de mindketten feszengtek, és tőszavakban váltottak pár szót, és az étel majdnem érintetlenül hűlt ki a tányérukban.
A nappaliban egy pillanatra mindketten megálltak. Jared süketítőnek találta a lakás csöndjét, és megkönnyebbült, mikor a macskák ropogtatni kezdték a kajájukat.
-Nem kell haragudnunk egymásra - mondta csendesen Christian.
-Nem haragszom - hazudta Jared.
A férfi megérintette a kezét, ujjaival az ujjaiba kapaszkodott, és talán meg is csókolja, ha Jared nem lép hátra egy lépést.
-Jó éjszakát!
-Jó éjszakát!
Jared becsukta az ajtót, de nem fordította rá a kulcsot. Körül sem nézett a szobában, csak beesett a fürdőbe, lezuhanyozott és bebújt a takaró alá. Még gyorsan felhívta Shannont, hogy lejelentkezzen nála, beszéltek vagy egy órát. A bátyjának feltűnt, hogy rossz hangulatban van, de Jared kitért a kérdései elől. Miután befejezte a telefonálást, előkotorta az iPod-ját és bekapcsolta. Remélte, hogy a zene majd kimossa az agyából a gondolatokat, de nagyot tévedett. Egy karnyújtásnyira az egyetlen férfitól, aki teljesen felkavarta és megőrjítette, nem tudott másra gondolni, csak Christian-ra. És a jól ismert gyávaság visszatartotta attól, hogy átmenjen hozzá, és kiderítse, lehet-e közös jövőjük.
Cím: Rekvilibrium16
Páros: Christian Bale/Jared Leto
Besorolás: Karikás 18
Sorozat: Rekvilibrium
Figyelmeztetés: slash, káromkodás
Ízelítő: Sajátos ébredések...séta a városban...esőáztatta szenvedély...
Írói megjegyzés: A mű megírásáról egyik színész sem értesült. Sajnos nem ismerem őket.:)) A történetből semmi anyagi javam nem származik, és szegény lévén én sem vagyok perelhető.
Pusztán szórakoztatásra készült!
Abban a percben, hogy az óra ébresztőt berregett bekapcsolt rajta a rádió is, és a vicces bemondó hangja szétszakította Christian kellemes félig éber állapotát. Egy ideje már lebegett ebben a gondtalan tompaságban, álomból ki majd vissza oda, de érzékelve, hogy a feje fölötti ablak sötétítő függönyén át beszűrődik a nap fénye.
Azzal, hogy a rádió hangja végképp kikergette az álmot a szeméből, Christian élesen figyelmes lett arra, hogy egy éledező reggeli erekció birtokosa. Nem akart vele törődni, sem a kiváltó okkal, vagyis Jared Leto-val, aki a másik szobában aludt és a kora reggeli kábultságban lefoglalta a gondolatait.
Csakhogy nem nagyon akart lelohadni, sőt, amikor lehunyt szemhéja alatt felbukkant Jared arca, mintha erőre kapott volna. Christian elégedetlenül felnyögött, és eldöntötte, hogy határozottan ignorálni fogja a zavaró tényezőt, ami lassanként látványosan kidudorodott a takaró alatt. Elhatározta, hogy mindenféle kellemetlen dologra fog gondolni, ezért felidézte a kötelességeket, amiket végre kell hajtania az elkövetkező néhány napban. Ez a módszer szinte semmit nem segített, mert eszébe jutott, hogy alig tizenkét nap múlva kezdődik a Jareddel közös filmjük promóciós turnéja. A közösen eltöltött máltai hetek emléke immár lüktető energiával töltötte fel az egész ágyékát.
Zuhany. Egy jó hideg zuhany, gondolta, amihez viszont túl lustának érezte magát. Túl puha volt az ágy, túl puha és óvó a takaró, nehéz lett volna kikelnie belőle. A zuhanyról egy sereg még kellemesebb emlékek jutott az eszébe, például, mikor Jared bátyja kis híján rátalált az öccse fürdőjében, vagy amikor a forró vízsugár alatt szeretkeztek, amik elérték, hogy a szerszáma immár teljes dicsőségében ágaskodott az alsója alatt és a takaró sötét melegében.
Christian iszonyatos dühöt érzett. Haragudott magára, amiért képtelen volt ellenállni ezeknek az emlékeknek. A testére, amiért az agyára hallgatott, ami tudta, hogy Jared alig egy karnyújtásnyira van tőle. Vajon mit tenne a másik, ha átmenne hozzá?
Nem ez volt az első alkalom, hogy a reggeli merevedést a Jareddel közös emlékei váltották ki nála. A Máltát követő első hónapban a férfi még olyan elevenen élt benne, hogy amikor megnézte a bakijairól készült filmecskét, amit ajándékba kaptak a rendezőtől, teljesen felizgult tőle. Félig-meddig szégyenkezve nyúlt magához a sötét szobában, értetlenül állva (a szó összes értelmében) a tény előtt, hogy Jared volt az, akitől beindult. Az az egy hónap néma, tüzes, de gyáva vágyódással telt el, és a következő hetek már megkönnyebbülést hoztak. Az, hogy a férfi nem kereste, és ő sem érdeklődött utána, sokat segített azon, hogy a sóvárgás lassanként csillapodjon.
De fel kellett hívnia. Hallania kellett hangját, tudni azt, hogy nem valami álom volt az, amit Máltán átéltek. Nem csodálkozott azon, hogy azonnal veszekedéssel kezdték, de Jared nemsokára visszatalált a máltai énjéhez, és ez egészen azt sugallta a számára, hogy a helyzet még nem vált reménytelenné. Sokat hívták egymást az elkövetkező időkben, és Christian fokozatosan ráébredt, hogy inkább a barátjával beszél olyankor, mint a szeretőjével, annak ellenére, hogy Jared jó párszor megengedett egy-egy szexista viccet.
Ez eleinte zavarta, aztán teljesen kézenfekvőnek fogadta el. De amikor az előző nap megpillantotta a lakása ajtaja mellett üldögélő Jaredet, tudta, hogy slamasztikában vannak. A férfi látványa egyszerre taszította és vonzotta. Mire a premierre sor került volna, Christian képes lett volna egy nagyon jó barátként tekinteni Jaredre, de ez a soronkívüli látogatás felkavarta a lassan ülepedő zavaros vizet, amivé az élete vált Máltán.
Megint felfedezte a szépségét, a kisugárzását, ami már régóta vonzotta. A benne megbúvó vadat, ami rajong a veszélyért, és ha teheti, elé jön. A sötét pillák keretezte szempár ezernyi árnyalatát a tüzes kéktől a haragos azúron át a gondterhelt szürkéig. Ismét látta benne a szeretőjét. Ettől megzavarodott. Mert ki akart józanodni, és Jared hirtelen felbukkanása megint a bűn édes részegségével bíztatta. És ő már nem volt biztos abban, hogy vissza akar esni a máltai betegségbe.
Az ágyékában lüktető kéjvágy visszarántotta a valóságba. Még mindig ágaskodott, és rádöbbent, hogy ezt semmiféle negatív gondolat nem fogja elmulasztani, csak ha kézbe veszi a helyzetet. A szokásos koreográfia szerint fogott bele, de hamarosan azon kapta magát, hogy Jaredre gondol közben. Lehunyta a szemét, vett egy mély levegőt, amit lassan engedett ki, és most már csak arra koncentrált, hogy minél pontosabban idézze fel maga előtt a férfi arcát és testét.
Fantáziájában Jared a szájával simogatta végig a testét. Hosszú haja beleragadt a nedves ösvénybe, amit a kulcscsontjától a köldökéig a nyelvével rajzolt, miközben begörbített ujjainak hegyével végig karmolta az oldalát. (A valóságban Christian csípője magától megemelkedett erre a gondolatra.) A férfi ajkai körbejárták a hasát, ujjaival a combját becézte, érintései nyomán az izmok izgatottan ugrottak össze.
Christian felsóhajtott (a valóságban is), mikor Jared szája rátalált a combja tövére, ahol a törzséhez kapcsolódott, és forró lehelete elérte merev szerszámának forró felszínét. És felnyögött, mikor a képzeletbeli Jared ajkai óvatosan megérintették a férfiassága csúcsát, és a nyelve hegye megcsikálta az apró nyílást a közepén.
Eddig jutott a fantáziálásban, mikor az a néhány erőteljes kézmozdulat, amivel magát simogatta, elhozta számára a hőn vágyott orgazmust. Saját forró nedve ragacsos löketekkel öntötte el az alsóját, s összeharapta a száját, hogy elfojtsa a torkából előtörő nyögést. A kielégülés édes, borzongató hullámzása néhány pillanatig fogva tartotta, aztán gyorsan és kíméletlenül kiszakadt belőle.
Levegő után kapkodva bámulta a plafont, amire fénypászmákat dobott a reggeli nap. Az ember azt hihetné, hogy a reggeli merevedés egy idő után a ciki dolgok közé kezd tartozni, de Christian most inkább úgy tekintett rá, mint egy mentőövre. Megkönnyebbült tőle, fellazultak az izmai és a fürdés immár nem csak kézenfekvőnek, de csábítónak is tűnt. Megengedett magának még egy utolsó nyújtózkodást, aztán felkelt, hogy megtisztálkodjon, áthúzza az ágyneműt, és homlokegyenest neki menjen az új napnak.
Jared arra ébredt, hogy egy érdes nyelv az arcát nyalogatja pontosan az arccsontja felett. Az agya nehezen tisztult ki, és egy darabig nem mozdult, bár a szag, ami a nyelv nyomán maradt meglehetősen macskatáptól volt aromás. A dorozmás szerv egyre idegesítőbben tapadt a bőrére, időnként meg-megakadt attól, hogy nem csúszott rendesen a nyálhiánytól. Felmordult és a hátára fordult, de még túl álomittas volt a további reakciókhoz.
Alig egy percnyi szünet után valami puha dolog nyomódott a szájára, és a nyalogatás ezúttal a homlokán folytatódott. Szinte azonnal felébredt és rájött, hogy egy macska tappancsa nehezedik a szájára.
-Hé, mi a fenét művelsz? - tolta el magától az állatot.
A macska, a rőtszínű, elégedetlenkedve felmordult és letelepedett az ágy végében, sértett tekintettel méregetve a férfit. Jared megpróbált emlékezni arra, hogy hol van, és miért van éppen ott. A kék sötétítőn át beáradó fény kékre színezte a szoba falait, megült a bútorok élén és visszacsillant a macska smaragd tekintetéből.
-Hogy jutottál be ide? - mordult rá Jared.
Az állat nem felelt, csak lenézően a bundáját kezdte nyalogatni. A férfi az oldalára fordult, és megpróbált még néhány percet félálomba tölteni. Csak feküdt és mélyeket lélegzett.
Most már kezdtek beugrani a dolgok: ez itt Christian lakása, az ő ágyneműje és az ő átkozott macskája. Tegnap eljött, hogy meglátogassa és vitáztak. Mint, mindig. Jared fújt egyet és belefúrta az arcát a takaróba.
A férfi már semmit nem érzett iránta, kivéve barátságot, amit illene megbecsülnie. És ő megpróbálta. Egész éjszaka ezen járt az esze. Arra a bizonytalan, izgalmas érzésre gondolt, amit Máltán érzett és szerelemnek hitt.
Szerelem? Nem, hogyan is lehetett volna szerelmes egy másik férfiba. Mégis, valamiképpen a máltai tűz éppolyan erős és intenzív volt, mintha valóban szerelem lett volna. Vajon miben reménykedett még? Mit várt?
Azt kívánta, bárcsak lenne valaki, akivel megbeszélhetné ezt az egész ügyet, mert úgy tűnt, hogy Christian-nel nem sokra megy. Ha haza ér, lehet, hogy elmond mindent Shannonnak. A bátyja már rengeteg lelkiválságon átsegítette, bár Jared sejtette, hogy ezúttal a szar, amiben botorkál, sokkal mélyebb, mint eddig valaha. Lehet Shannon a világ legjobb testvére, ha a tolerancia a zéró küszöb alá esik nála, mikor meghallja, hogy egy fickóval kufircolt.
A macska feltápászkodott és nesztelenül odamászott hozzá. Jared túl tompa volt ahhoz, hogy elzavarja. Még akkor sem tett semmit, mikor a selymes szőrű fej hozzá dörgölődzött az arcához. A cica orra hideg volt és nedves. Amikor rájött, hogy ezúttal nem zavarják el, hangosan dorombolni kezdett. Jared egy darabig tűrte, hogy az állat piszkálja, végül kidugta a kezét a takaró alól, és simogatni kezdte a bársonyos, tűzvörös bundát.
A macska még elégedettebben dorombolt és az ujjai alá nyomta a fejét. A férfi a füle tövét, az állát és a kupáját cirógatta, majd a hasát és az oldalát, mikor az állat elheveredett mellette. Az egész csak egy percig tartott, mert ahogy elfeküdt, máris ugrott fel, és felcsapva a füleit hallgatózni kezdett.
Odakintről Christian hangja hallatszott.
-Sunny… cicc… cicc… Gyere szépségem!... Csak így egyedül? Lear hol van? Lear? Cica…
A macska toporogni kezdett a mellső lábaival, és Jared háta mögé, valószínűleg az ajtó felé nézett.
-Lear! Gyere elő!
-Lear, mi? - mormogta Jared.
A macska hirtelen felugrott és átrohant rajta. Jared megfordult, és figyelte, ahogy az ajtónál kepeszteni kezd és nyávog, várva, hogy kiengedjék. Nemsokára kapott egy rést, ahol kiszökhetett, de Christian kívül maradt.
Jared lassan öltözött fel, folyton az ajtórést figyelve, amit határnak tartott közte és Christian között. Ha kilép, ismét szembe kerülnek és még élénk volt az emlék, hogy előző nap majdnem megütötte a másikat. De nem maradhatott elbújva.
A lakás annak ellenére is csendes volt, hogy a hi-fiből halk komolyzene szólt. Jared a konyhába ment, hogy igyon egy korty vizet, és csak utána indult megkeresni Christiant.
A férfi a nappali ablakánál állt, fémbögrével az egyik kezében, és újsággal a másikban. A fekete farmertől és a fekete felsőtől magasnak és karcsúnak látszott, és Jaredet mindenféle különös gondolat és még különösebb érzés rohanta meg.
-Jó reggelt! - köszöntötte.
Christian, aki éppen a szájához emelte a bögrét, feléje fordította a fejét.
-Jessica? - mutatta az újságot. A képen Jared volt egy szépnek tartott szőkeséggel.
Jared elhúzta a száját és megrántotta a vállát.
-Mikor találsz magadnak egy rendes nőt?
A kérdés akár sértés is lehetett volna. Ezt kérdezi tőle az a férfi, akiről azt hitte, hogy érez iránta valamit.
-Szüless újra - vágta rá Jared hozzá lépve.
Christian belekortyolt a bögre tartalmába, és figyelmen kívül hagyta a megjegyzést. Jared a panorámát nézte az ablakból, míg a másik férfi végig olvasta a cikket.
-Csináltam reggelit - mondta, mikor végzett.
Jared követte a konyhába, ahol rántottát és gyümölcsteát kapott. A két macska az asztal körül szaladgált, és hogy ne kelljen a másikra néznie, inkább őket figyelte.
-Foglaltam neked jegyet a Chicago-ba tartó gépre - szólalt meg Christian. - Sajnos csak a háromkor indulón volt hely.
Még csak nyolc negyven volt. Jared nem tudta, mit fog csinálni addig, vagy, hogy hol üti el az időt. Christianra nézett.
-Lenne kedved lófrálni a városban? - kérdezte a brit. - Ma szabad vagyok.
Jared majdnem megkérdezte, hogy ezt veheti-e randinak, de inkább hallgatott.
-Beülhetünk egy filmre, aztán meg kajálni valahova - amikor halkan beszélt, Christian hangjában jobban érződött az akcentusa.
-Nem félsz attól, hogy meglátnak bennünket?
-És mit látnának? Munkatársak voltunk és barátok vagyunk. Ebbe senki nem köthet bele.
Igaz, gondolta Jared.
Alig egy óra múlva, baseball sapka alá és napszemüveg mögé rejtőzve a nyakukba vették a várost. Egy darabig csak mentek a kirakatok mentén. Jaredet kínozta, hogy nem tudta, mit mondjon. Idegesítő volt kukán mennie a másik mellett, de igazán szavakat sem talált. Mit tudna még mondani azonkívül, amit már kimondott? El kellett fogadnia, hogy ami kettejük közt volt, elmúlt, és be kellet érnie a barátsággal, ami hátra maradt utána.
Bementek egy zeneboltba, és egy órát grasszáltak a polcok között. Ez volt az a hely, ahol Jared végre felengedett. Meg lettek a szavak, amiket eddig keresett. Azzal, hogy többet mosolygott, végre helyreállt köztük az egyensúly, Christian sem volt már annyira merev.
-Miért ez a banda neve?
Egymás mellett álltak az egyik polcnál. Jared a másik kezében tartott cédét nézte. A saját együttesének cédéjét.
-Elmondom, ha meghívsz egy ebédre - felelte.
-Ez a barátság túl sok pénzembe kerül - sóhajtott fel Christian.
-Keressünk valami olcsóbb megoldást? - Jared sokatmondóan felvonta a szemöldökét.
-Inkább menjünk ebédelni!
Sikerült találniuk egy hangulatos, eldugott helyett az egyik utcácskában. Beültek egy boxba, ami elég eldugott volt ahhoz, hogy ne vegyék észre őket az emberek, és megtarthassák az anonimitásukat. Az étel mellett úgy beszélgettek, mint a jó barátok, és Jared lassanként rádöbbent, hogy mennyire könnyedén megy ez nekik.
A zivatar akkor kapta el őket, mikor kiléptek az étteremből. Szinte a semmiből jött, nem tartott sokáig sem, de olyan erővel csapott le, hogy semmi perc alatt bőrig áztak. Jóformán elmenekülni sem lehetett előle, így nem is próbáltak.
Teljesen csatakosan értek haza. A ruhájuk nedvesen tapadt rájuk, a cipőjük cuppogott a járókövön, vizes nyomokat hagytak amerre elmentek. A macskák eléjük szaladtak, hogy üdvözöljék a gazdájukat, de a pocsolya, ami Christian lába köré gyűlt, elriasztotta őket.
-Hozok törölközőket - mondta a férfi.
Jared az órájára nézett. Tizenkettő ötvenhét. És neki nincs száraz gönce. Vajon Christian-nek akad olyan ruhája, ami jó rá? Amikor a férfi visszatért, elvette a törölközőt és áttörölte vele a haját. A másik ugyanezt tette a sajátjával.
-Tudnál valami pólót adni? - kérdezte Jared, kibújva a felsőjéből.
Christian ránézett. Szótlanul, egy befejezetlen mozdulatsor közepette. Aztán elengedte a kezében tartott törölközőt és egyetlen lépéssel Jared-nál termett, majd megragadta és magához húzta a testét. Vadul csókolta meg, mohóan és egészen kíméletlenül.
Jared agya egyetlen percre teljesen kikapcsolt. A feszültség, ami eddig csendben bizsergett a testében, most felizzott. Az egyik kezével átkarolta Christian nyakát, a másikkal átnyúlt a hóna alatt, és elképesztő erővel szorította magához, miközben igyekezett viszonozni a csókjait. Christian a szájába harapott, és nyelvének simításával enyhítette az abból eredő fájdalmat, amit Jared jóformán nem is érzett annyira belefeledkezett a másik férfi ölelésébe. Egymást kergette a nyelvük, a másikat becézte az ajkuk, míg nem szét kellett válniuk, hogy levegőt vegyenek.
Jared áthúzta Christian fején a férfi csuromvizes pólóját, ami a padlóra toccsant. Ujjait végig futatta a másik nedves karján, majd ismét magához ölelte. A szenvedély úgy tört felszínre, mint a hártya alá szorított gejzír. A padlón hemperegtek, nem törődve a pocsolyákkal, amiket hagytak, sem azzal, hogy a farmer nedvesen tapad a lábukra.
Egy pillanatra Jared került erőfölénybe, amit arra használt, hogy levegye Christian-ről az atlétát. Amikor a művelet sikerült, és ismét lecsapott volna a másik szájára, egy percet még ült a férfi csípőjén…
…Christian a vad szépséget nézte, aki a csípőjén lovagló ülésben lévő Jared volt. A bronzbarna vállakat, a szépen kidolgozott felsőtestet, a hosszú, kusza sörényt, ami eltakarta előle a férfi arcát, pusztán csak sejtetve a csillogó kék szempárt és a csókjaiktól duzzadt szájat. Ujjait az esőtől tincsekre összeállt hajba merítette és lehúzta magához Jared fejét, hogy megcsókolhassa. A férfi ráborult, az egész testével befedte, mint egy pézsmától és Boss parfümtől illatos szemfedő, és nyelvével a szájába furakodott. Christian keze felcsúszott a combján az ágyékáig, és a tenyere a farmer elején tapintható dudorra simult. A nyögés, ami Jaredből felszakadt egyenesen a torkába siklott át. Átkarolta a derekát és átfordította a testüket…
…Jared szétnyitotta a combjait a másik csípője előtt. Akaratlanul is végig karmolta Christian hátát, mikor annak keze a denimen át kezdte becézni ágaskodó férfiasságát. Megmarkolt a férfi fenekét és a másik kemény ágyékának nyomta a sajátját. Christian a combjai közé fészkelte magát és körkörös csípőmozdulattal egymáshoz dörgölte a farmer anyaga mögött lüktető erekcióikat…
…Az egész túl heves volt és túl gyors, de Christian képtelen volt megállj-t parancsolni. Jared felajzottságának illata felhergelte, a férfi halk, éhes nyögései felbátorították. Ez volt az, amire vágyott, mióta meglátta a másikat a bejárati ajtónál ülni, csak tagadta, mert azt hitte, az a helyes megoldás. A barátság felszíne alá szorítani a Máltán felébresztett vonzalmat, amit képtelenek voltak kordában tartani. Meg akarta kapni a férfit. Birtokolni akarta. Érezni. Nyelve alatt a bőre sósságát, az ujjbegyei alatt a teste vonalát, bőrén az érintéseit, vágytól duzzadó szerszámával a gyönyörét…
…Jared egész testét forróság járta át, mikor Christian végig csókolta a nyakát. Mindkét lábával átfonta a férfi derekát, és ölelte, mintha magába akarná olvasztani. Megint körbefordultak a padlón, majd ismét, hogy Christian legyen felül. Most már nem volt elég, hogy összedörzsöljék az ágyékukat, a kezek őrülten nyúltak a gombok és a cipzár…
…Christian élvezettel harapdálta Jared száját, miközben a férfi alsója alá csúsztatta a kezét, és az ujjai bilincsébe zárta a másik vágynedveket könnyező, kőkemény szerszámát. Jaredet váratlanul érte a támadás, a teste hátrafeszült a kéjtől, amit érzékeny férfiasságának simogatása okozott. A csípőjét ösztönösen felnyomta, a másik szorosan fogó markába lökve merev péniszét…
…Christian érezte, hogy Jared lehúzza a cipzárját, és a csípőjéig leküzdi a nadrágot róla, kiszabadítva telt szerszámát a ruhák borítása alól. A férfi keze rögtön belekezdett az ágaskodó húsoszlop masszírozásába, és Christian felnyögött, majd Jared szájára csapott a szájával…
…Néhány simító mozdulat csúcstól tőig és vissza, ennyi kellett, hogy mindketten szinte ugyanabban a percben érjék el az orgazmust. A gyönyör végig iramodott rajtuk, elsöpörte őket, miközben egymásra fröcskölték az élvezet ragacsos levét…
…Jared zihált és Christian is levegő után kapkodott, ahogy elernyedt rajta. Egy darabig feküdtek a padlón, zakatoló szívvel és dobhártyán lüketető vérárammal. Az eső az izzadtságukkal együtt száradt a bőrükre, és a nappali friss szextől szaglott.
-A keserves istenit - Christian nehézkesen felkönyökölt.
Jared értetlenül figyelte, nem tudva mire vélni a káromkodást. A másik férfi arca nem árult el semmit.
-Ez nem volt bent a terveidben, igaz? - kérdezte.
-Legalább is nem úgy, hogy a nappali padlóján csináljuk - mosolyodott el Christian.
Mindig vékonyan mosolygott, felső ajkával elfedve a fogsorát, mintha szégyellné. Jared ezt az egyik szexepiljének tartotta.
-Hát…, én itt is élveztem - mondta Jared.
Christian végig simított a hasán. Amikor felemelte a kezét, az ujjhegyei nedvesek voltak.
-Veszem észre - jegyezte meg.
-Az a tied vagy az enyém? - vonta össze a szemöldökét Jared. - Tudod mit? Mindegy!
Megfogta Christian kezét, és a szájához húzta, hogy leszopogassa az ujjait. A másik némi iszonyattal vegyes döbbenettel bámult rá.
-Micsoda perverz vagy! - fintorodott el.
-És ez még csak a kezdet - jelentette ki Jared.
Felemelkedett és Christian szájába harapott, hogy a következő pár percben vad csókcsatát vívjanak harcolva a dominanciáért, amit egyikük sem nyert el.
-Remélem, Janet nem nagyon ijedős - mondta, vagy inkább sóhajtotta üres tüdővel, Jared miután szétvált a szájuk. - Elég furcsa látványt fogunk nyújtani neki így…
-Ma nem dolgozik - válaszolta Christian. - Esetleg folytathatjuk a hálószobában is…
Jared, bár titkon szerette volna, nem reménykedett folytatásban. Azt hitte, ez csak amolyan „búcsúzásképpen még verjük ki egymásnak” dolog volt. Valami kiengesztelés-féle, amiért már semmi sem volt olyan, mint Máltán. Ajándék az útra, amit majd soha nem beszélnek meg.
Christian felkelt, és kissé rendbe szedte magát, aztán Jared-et is felhúzta. Mindkettejük felsőtestén karmolások és harapások díszelegtek, mint a testi vágy kitüntetései. Volt valami kínos abban a néhány percben, míg elértek a hálószobáig. A két macska, egyik egy polcon aludt, a másik Christian laptopjának tetején, egyszerre kapta fel a fejét, mikor beléptek, és némi levegőbe szaglászás után kimenekültek a szobából.
Christian Jared felé fordult, hozzá lépett és átölelte a derekát. A csók, amit most adott a férfinek lassabb volt és gyengédebb. A szájával cirógatta, ízlelgette az ajkát, szopogatta a nyelvét. Jared a nadrágja gombjáért nyúlt, a cipzár halkan surrant, ahogy lehúzta. Christian viszonozta a mozdulatot és kigombolta a farmerját. A következő pillanatban ott álltak teljesen meztelenül, összesimulva.
A brit az ágyra döntötte Jared-et, és tulajdon mezítelenségük mindkettejüket meglepte. Málta óta nem érintették meg egymást. Ott látták utoljára csupaszon a másikat, és most a régi érzés áramütésként érte őket.
Bele telt némi időbe, míg újra felizgatták egymást. Kezek indultak vándorútra a másik testén, jól irányzott harapások bizsergették a bőr alatti idegszálakat, puha csókok érintettek érzékeny területeket. Jared végigcsókolta Christian mellkasát, amitől a férfiben felidéződött a reggeli fantázia, és a vér ettől nem csak az arcába szökött. Mielőtt megállíthatta volna, Jared szája rátalált az ágyékára, körbejárta és felfedezte azt, mindenféle iszonyodás és valódi érintkezés nélkül, pusztán csak a csókjaival becézve ott a férfit. A hatás nem maradt el, és Christian szerszáma ismét kőkeményen ágaskodott.
-Megőrjítesz - húzta magához Jaredet a brit.
Jared mondani akart valamit, látta, ahogy a szavakat keresi, végül még sem beszélt. A csípőjére ült és a szájára hajolt, hogy szelíden birtokba vegye a szájával. Christian visszacsókolta, mialatt ujjainak hegyével végig karcolta a másik hátát. Tenyere megpihent Jared csípőjén, aztán tovább csúszott a fenekére, és annak kerek ívét simogatta, majd jobb keze finoman rátalált a helyre, ahol egyesülhetnek.
Jared egész teste megborzongott, mikor bejáratot kezdte el dörgölni. Forró arcát Christian kissé izzadt arcához szorította, és csendesen mély levegőket vett. Hosszú haja elfedte a másik arcát, és ujjaival a párnába markolt a másik fejének két oldalán.
-Jared - szólalt meg Christian.
Szüksége volt valami síkosítóra, amivel előkészíthette a másikat az egyesülésükre, de Jared túlságosan fel volt már hevülve. Érezte azon, ahogy nekifeszítette magát az őt dörzsölő ujjaknak és keményre duzzadt szerszámán, ami a hasának nyomódott.
-Jared?
-Chris… mindjárt… elmegyek… - ez volt a válasz.
-Jól van, Kékszem… mondd el, mit szeretnél? Hadd halljam!
Jared kéjtől elkábulva fogta meg a bal kezét, és vezette le az ágyékából felágaskodó szerszámához.
-A másikkal… - nyögött fel. - … ne…hagyd abba…
Christian engedelmeskedett. Nem tartott sokáig, és miközben Jared teste megrándult fölötte, azon gondolkodott, vajon mióta nem szexelhetett a másik, ha csupán négy simogatással ki lehet elégíteni.
-Az adósod vagyok - mondta Jared kissé felemelkedve, hátravetve hosszú tincseit.
-Jó meglátás - bólintott Christian. - Mit ajánlasz fel?
Mosolygott és szarkalábak gyűltek a szeme sarkában.
-Magamat - válaszolta egyszerűen Jared.
Christian sietve előkutatott valami kézkenőcsöt. Ezalatt Jared hasonfekve végig nyúlt mellette az ágyon, és akkor sem moccant, mikor a másik megcsókolta a vállát és ismét simogatni kezdte. Jared eléggé ernyedt volt ahhoz, hogy egy kevéske előkészítés után Christian könnyedén birtokba vegye. Lassan és gyengéden tette magáévá, óvatosan hatolva a testébe, vigyázva, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozza neki. Amikor biztos volt abban, hogy Jared teljesen ellazult, mozogni kezdett.
Jared készségesen simult a hátával a mellkasához, a bőre forró volt és izzadt. Az arca kipirult, és fekete pillái reszkettek, mikor lecsukta a szemhéját. Együtt mozgott a testük, és levegőt is egyszerre vettek.
A máltai szenvedély feléledt és az izzásból láng lett. A barátság felszíne megrepedt, majd darabokra hullott, mikor egyesültek.
Christian érezte, hogy a feszültség pattanásig nő a medencéjében. Jared izmos, rugalmas teste a legtökéletesebb dolog volt, amit eddig valaha érzett. Magának is alig akarta beismerni, hogy boldog attól, hogy vele lehet. Amikor megtalálta Jared testének mélyén a férfi érzékeny pontját, minden döfését oda célozta, és minden lökéssel célba talált.
Jared teljesen átengedte magát Christian-nak. Hagyta, hogy a férfi átvegye a teste felett az irányítást, és élvezte az érzést, ahogy a szeretője beléje hatol. Ez az ő Christian-je volt, a máltai Christian, akibe szerelmes lett. Akiért idáig utazott, és akiről azt hitte, hogy örökre elveszítette. Még ha erre a kis időre is, de visszakapta és nem akart mással törődni csak azzal a mámorral, amit a férfitől kapott.
Christian a lehető leghosszabbra nyújtotta a szeretkezésüket, visszafogva a szenvedélyt, mikor már majdnem győzedelmeskedett felettük, majd ismét a végletekig felajzva mindkettejüket. Jared a gyönyör kínjában a párnát markolta, és beharapta a száját, hogy elfojtsa a nyögéseit. Túl sok volt ez a számára. Nem tartott ki sokáig, de csak egy perccel előzte meg Christiant. Majdnem egyszerre feszültek meg és ernyedtek el egy csodálatos és édes pillanattal később. Christian kivárta, míg teljesen lelohad, majd vigyázva visszahúzódott. Jared nem mozdult, túl fáradt volt hozzá, így a brit csak hozzá simult, és egyszerűen elnyomta az álom.