Pacific Rim - Pacific Rim Collection - XVII.
Cím: Pacific Rim Collection
Fandom: Tűzgyűrű
Szereplők: Mako Mori, Stacker Pentecost, Chuck Hansen, Raleigh Becket, Yancy Becket, Herc Hansen, Max, Newton Geiszler, Hermann Gottlieb
Korhatás: 12
Műfaj: one-shot gyűjtemény
Kategória: angst, humor, dráma
Figyelmeztetés: AU
Kikötés: Minden jog Guillermo del Torót és a Warner Bros-t illeti. Nekem semmilyen anyagi hasznom nem származik a történet megírásából.
Tartalom: Tűzgyűrű fandomban íródott drabble gyűjtemény. Különböző pillanatokat ragad ki a filmből, illetve tesz hozzá az abból megtudott információk alapján.
XVII. Félelem
Az idegi kapcsolat tökéletes volt, a drift sikerült. Úgy tűnt, sikeresen vették az első akadályt.
De aztán pont Raleigh cselekedett a saját tanácsával ellentétesen. Leragadt az egyik emléknél, a legszörnyűbbnél, a bátyja halálánál.
Eluralkodott rajta a bénító félelem. Látta Yancyt, amint némán az életéért könyörög, látta, ahogy a szörny kitépi mellőle, és nem tehetett semmit, ahogy most sem. Csak nézhette, és érezhette a bátyja kétségbeesését, dühét, rettegését.
Csak egy pillanatig tartott az egész, de már ezzel is túl sokat adott át Makónak, aki kimeredt szemmel állt mellette. Elragadta a kétségbeesés. − Mako, ne ragadj le! Mako! − De Raleigh hiába kiáltozott, a társa messze járt, valahol a múltban.
Tovább>>
Fandom: Tűzgyűrű
Szereplők: Mako Mori, Stacker Pentecost, Chuck Hansen, Raleigh Becket, Yancy Becket, Herc Hansen, Max, Newton Geiszler, Hermann Gottlieb
Korhatás: 12
Műfaj: one-shot gyűjtemény
Kategória: angst, humor, dráma
Figyelmeztetés: AU
Kikötés: Minden jog Guillermo del Torót és a Warner Bros-t illeti. Nekem semmilyen anyagi hasznom nem származik a történet megírásából.
Tartalom: Tűzgyűrű fandomban íródott drabble gyűjtemény. Különböző pillanatokat ragad ki a filmből, illetve tesz hozzá az abból megtudott információk alapján.
XVII. Félelem
Az idegi kapcsolat tökéletes volt, a drift sikerült. Úgy tűnt, sikeresen vették az első akadályt.
De aztán pont Raleigh cselekedett a saját tanácsával ellentétesen. Leragadt az egyik emléknél, a legszörnyűbbnél, a bátyja halálánál.
Eluralkodott rajta a bénító félelem. Látta Yancyt, amint némán az életéért könyörög, látta, ahogy a szörny kitépi mellőle, és nem tehetett semmit, ahogy most sem. Csak nézhette, és érezhette a bátyja kétségbeesését, dühét, rettegését.
Csak egy pillanatig tartott az egész, de már ezzel is túl sokat adott át Makónak, aki kimeredt szemmel állt mellette. Elragadta a kétségbeesés. − Mako, ne ragadj le! Mako! − De Raleigh hiába kiáltozott, a társa messze járt, valahol a múltban.
Tovább>>