Feljöttem megírni egy üzenetet, és ahogy megnyitottam az oldalam, cunamiként öntöttek el az emlékek, de leginkább az az erős érzés, mintha egy fél életet éltem volna le itt. Az éjszakai gyorsposztok, a kilométeres kommentek, a se-eleje-se-vége beszélgetések, amibe mindenki bele-belekapcsolódott, és a végén már követhetetlenül kuszává vált minden
(
Read more... )
Comments 11
Reply
Reply
Bár eljutottam odáig, hogy ha ki akarna törni belőlem a fangirl, akkor hagyom, még ha siránkozni is fog csak.
Ebben az évben a koreai kedvencemet kikiáltották sorozat erőszaktevőnek, a japán kedvenceimet pedig a háromtagúra csökkenés hiátusba tette. Kicsit rossz volt, hogy senki nem maradt, akivel ez át lehetett volna beszélni, de hát ilyen az élet.
Azért én kitartok. :-)
Reply
Good ol' days~
((Meg nem tudom mondani, mikor írtam utoljára kommentet lj-n. XD))
Reply
Reply
Reply
Reply
Reply
:*
Reply
Reply
Reply
Leave a comment