Levelesláda
Levelesláda
Írta: Lexiee
Korhatár: 18
Műfaj: Romantikus, Általános
Leírás: AU, Bill/Harry, Severitus.
Bill levelet ír A Fiúnak, Aki Megmentette A Hugát. Levél levelet követ, és mi ezeken át látjatjuk fejlődni Harry kapcsolatát mind Billel, mind Perselusszal. A történet második felében már a cselekményeké a szó. Főszerepben a hősszerelmes: Bill Weasley, az aggódó szülő: Perselus Piton, és az ártatlan mosolyú, de ravasz Harry Potter, aki nem csak egy apafigurát kap az életébe, hanem megtalálja a szerelmet is - mindezt szinte egyszerre. Hogy hogyan tud megbírkózni egymással a két férfi Harry kedvéért? És hogy lesz-e itt világra szóló lakodalom, amikor Perselus a leghatározotabban ellenzi ezt az egészet?
Olvasd el, és megtudod!
A történetet átnézte SlytHay és Bogi, nekik megy a hatalmas köszönet, amiért ilyen szép formában kerülhet elétek a történet.
Az első alkalom, amikor találkoztak, valahogy különleges volt. Harry tizenkét éves volt, és az Odú kertjében állt, idegesen gyűrögetve túlméretezett pulóvere alját. Bill épp akkor érkezett meg, akinek rögtön a nyakába is borult édesanyja.
- Jaj, drága fiam! Hogy nézel ki? Igazán kezdhetnél valamit a hajaddal! És ez a talár... nem találtál valami olyat, ami kevésbé kirívó? - célzott a nő Bill szétnyílt, elöl rövid találjára, ami látszatni engedte a férfi bőr ruházatát.
A férfi kedvesen köszöntötte testvéreit, ügyesen kikerülte az ikrek neki szánt "üdvözlését", majd Harryhez fordult.
- Biztosan te lehetsz Harry. - A férfi pimasz mosolya azonnal a fiú szívéig hatolt. - Bill vagyok.
- Nagyon örülök, hogy megismerhetlek - nyújtotta felé a kezét Harry, amit az átoktörő megragadott, végigsimított rajta, majd az ajkaihoz érintette.
- William! Ne merészeld! - ripakodott rá azonnal édesanyja. Harry zavarodottan nézett először a nőre, majd Billre. Hiszen ő nem volt lány! Kezet csókolni már pedig nekik szoktak. Az átoktörő mosolyogva emelte maga elé kezét.
Harry igazán szeretett volna egy kicsit beszélgetni vele, de sajnos indulniuk kellett a pályaudvarra. Az elvarázsolt autóban ülve végig magán érezte Bill tekintetét,- miközben Ronnal és az ikrekkel beszélgetett, pontosabban inkább vitáztak arról, hogy melyik a rosszabb;- Malfoy, a görény, vagy Piton, az a zsíros hajú szemétláda. Harry időközben közbeszúrt olyanokat, minthogy "a bájitaltan csak azért van, hogy büntesse őket", meg hogy "Piton egy szadista". Ám közben a gondolatai máshol jártak, és minden alkalommal, amikor összeakadt a tekintete Billével, mélyen elpirult, ezzel csak tovább növelve Bill mosolyát.
HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~
A második alkalommal, amikor találkoztak, Harry véres és szakadt talárban állt az igazgatói irodában. Kezében Tom Denem naplójával, szívében örömmel. Megcsinálták. Ginny élt, lélegzett, és éppen a szülei óvó ölelésében reszketett. A fiú enyhe féltékenységgel és fájdalommal gondolt arra, hogy őt ez alkalommal sem fogja senki így tartani.
Majd mikor Bill Weasley szemébe nézett, és megláthatta benne azt a mérhetetlen büszkeséget, egyszerre melegedett fel szíve és arca. Végre, ha csak egy kicsit is, de számított valakinek.
HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~
Kedves Harry!
Sajnálom, hogy nem tudtam beszélni veled, amikor a kastélyban voltam, de vissza kellett mennem - az átkok nem törik meg magukat. Igazán szívesen maradtam volna még, hogy jobban megismerjük egymást. Kérlek ne vedd tolakodásnak a levelemet, csak szeretnék kicsit közelebb kerülni ahhoz, akinek a kishúgom épségét köszönhetem.
Mesélj nekem a baziliszkuszról, Harry. Nagyon érdekel, milyen lehet egy ilyen hatalmas állat élőben - ez sajnos szakmai ártalom, vonzódom a veszélyhez. Bár, ahogy hallom, te sem panaszkodhatsz, az életed tele van izgalommal.
Várom kedves válaszod,
Bill Weasley
Kedves Bill!
Igazán gyönyörű baglyod van. Neville szerint ez egy macskabagoly. Én nem tudom, hogy milyen fajta, de azt látom, hogy nagyon okos állat. A mardekárosok megpróbálták leátkozni, amikor látták, hogy a Griffendél asztala felé tart (persze Piton megint szemet hunyt efelett), erre a madarad feléjük repült és rátojt Malfoyra! Szó szerint! Brilliáns volt, látnod kellett volna.
Tudod... a baziliszkusz hatalmas volt. Nagyon félelmetes volt. Olyan... tekintélyt parancsoló. Még mindig nem igazán értem, hogy úszhattuk meg. Nagy szerencsém volt, hogy jött Fawkes. Nélküle nem sikerült volna.
Mesélnél nekem a munkádról? Kérdeztem Ront is, de nem sok használhatót tudott mondani, csak annyit, hogy Egyiptomban dolgozol és átoktörő vagy. Hogyan zajlik egy napod? Nehezen tudom elképzelni, mit is csinálhatsz, és bevallom, nagyon érdekel.
Előre is köszönöm,
Harry
Kedves Harry!
Valahogy pontosan el tudom képzelni ezt Simonról - így hívják ezt a kis szörnyeteget. Néha olyan érzésem van, hogy átlát rajtam. Most is itt ül velem szemben és erősen szuggerál, mintha azt akarná, hogy gyorsabban írjam a válaszlevelem. Mindegy is.
Csodás dolgot tettél akkor ott, a Kamrában, Harry. Ízig-vérig griffendéles vagy. Biztos vagyok benne, hogy nagyon büszkék lennének rád a szüleid.
Hogy-hogy érdekel a munkám? Csak nem gondolkodsz rajta, hogy ezt a pályát választod majd magadnak?
Az igazság az, hogy elég elfogultan tudok csak nyilatkozni róla - úgy éreztem már az első alkalomtól kezdve, hogy én erre születtem. Nincs két egyforma nap. Persze sok tudást és háttérmunkát igényel a dolog, de semmihez sem fogható, amikor ott állsz egy kétezer évvel ezelőtti építmény előtt és felnyitod.
Nem fogok hazudni, a munkám nagy része könyvtárakban ülve telik, kutatásokkal és ilyesmikkel. Persze sokat vagyunk kint terepen is, de csak akkor, amikor már kellően felkészült a csapat mindenre, amikor már nem érhet minket meglepetés. Az az egésznek a lényege, hogy régi építmények termeit, titkos alagútjait nyitjuk meg a Gringotts megbízásából aranyat remélve - elég sikeresen.
Na és, milyen a Roxfort? Piton még mindig olyan utálatos, mint mindig is volt? (Szerintem kiskorában valaki elvette a kedvenc maciját, és azóta is morcos.) Hogy megy a kviddics? Ron ódákat zeng rólad ebben a témában. Szívesen kipróbálnálak.
Barátod,
Bill
Kedves Bill!
Ez a harmadik évem a Roxfortban és még mindig nem hiszem el, hogy itt vagyok! Annyira keveset tudok a varázsló szokásokról, hogy őszintén, néha elég elveszettnek érzem itt magam.
Tényleg sokat gondolkodom azon, mihez kezdjek majd magammal aziskola után. Igaz, hogy messze van, meg minden, de nem is tudom, valahogy olyan jó ezen rágódni. Veled hogy volt? Sokat gondolkodtál rajta? Vagy egyszer csak felkeltél, hogy "Én átoktörő leszek!". Ron elmesélte, milyen hatalmas balhé volt, amikor az édesanyátoknak elmondtad. (Ne vedd sértésnek, de félelmetes boszorkány.)
Bill, mondd csak, mit tudsz Sirius Blackről? Minden nap róla ír az újság, de azon kívül, hogy Voldemortot szolgálja, nem sokat lehet megtudni róla.
Harry
Kedves Harry!
Elküldöm neked néhány könyvemet, amik talán segítségedre lesznek, hogy kicsit jobban megértsd a varázslótársadalmat. Kiválasztottam azt a hármat, ami a legjobban érdekelhet. Meséld majd el kérlek, hogy hasznodra váltak-e, illetve melyik volt kedvedre valóbb, stb. Elég sok könyv áll rendelkezésemre itt Egyiptomban, és örömmel küldök neked még, ha van valami olyan téma, ami jobban érdekel.
Igazad van, anya abban a pillanatban igazán félelmetesnek tűnt.
Hetedik évben előadók jöttek a Roxfortba, meséltek a szakmájukról, hogy mit is csinálnak, hogyan telnek a napjaik, ilyesmik. Mindenkinek kötelező volt legalább három előadásra elmennie. Kiválasztottam hát én is hármat - átoktörés, auror program, seprűkészítői mesterség. Őszintén, az utolsóra eszem ágában sem volt jelentkezni, de azért egy kicsit érdekelt a seprűk mechanikája, és reméltem, hogy megtudhatok valami újat, és még mindig szívesebben hallgattam ezt másfél órán keresztül, mint a bájitalkészítés szépségeit, vagy a minisztériumi asszisztensi munka színes oldalait. Az auror, aki jött hozzánk előadni, egy igazi veterán hősnek bizonyult. Erős volt, tele sebhelyekkel, nyíltan válaszolt a kérdéseinkre, és igazán meggyőző volt. Ha jól tudom, még évekig visszahívták előadásokat tartani a hetedéveseknek.
Az átoktörö kedves, közvetlen volt, na és ahogyan beszélt a munkájáról... az a szenvedély! Látszott, hogy mennyire élvezi már azt is, hogy beszélhet róla. Már attól megszerettem ezt a munkát, hogy őt hallgattam. Nem próbált befolyásolni minket, elmondta, hogy ez a szakma veszélyes is - de hát mit ér az élet egy kis izgalom nélkül? Ezután könyveket olvastam el a témában, rengeteget, míg végül eljutottam Egyiptom rejtélyes világához, ahol megannyi elátkozott hely van, és persze hihetetlenül gyönyörű! Még anyáék engedélye előtt beadtam a jelentkezésem a képzésre, de végül egy magánoktató vett magához, ami sokkal jobb lehetőséget biztosított a tanulásra. Igazán bevált nekem.
De nem untatlak tovább ezzel.
Mondd csak Harry, miért is érdekel téged Sirius Black? Elmondom, amit tudok, ha te is elmondod, amit tudsz, és azt, hogy mihez akarsz kezdeni az információval. És ne tedd az ártatlant, Harry! Aki egymaga szembeszáll egy baziliszkusszal, és nyertesen kerül ki a küzdelemből, az sok minden, de nem ártatlan!
Szeretettel barátod,
Bill
Harry boldog mosollyal az arcán nézett végig a könyveken, amiket kapott.
Hathor Istennő hagyatéka
Hagyományok és szokások
Merlin áldása
Óvatosan körülnézett a klubhelyiségben, ahova felszaladt a levéllel a kezében, hogy alkalmas-e az idő az olvasásra, de amikor többen is lopva felé pillantottak, inkább úgy döntött, hogy felmegy a szobájukba, és ott dől le az ágyra olvasni. Szombat révén sok más dolga nem volt, főleg hogy Ronék lenn voltak Roxmortsban. Erre a gondolatra kicsit el is szomorodott.
Kezébe vette az első könyvet, hogy átlapozza, és rögtön fülig vörösödött. Ez valamiféle szerelmi könyv lehetett, tele volt olyan illusztrációkkal, amik Merlinre, mozogtak is!
Óvatosan forgatta kezében a könyvet, minden oldalról megnézte, majd kinyitotta az elején.
“- Ez az én ajándékom a népemnek - mondá Hathor Istennő, s szerelmet hozott a világra.“
Tartalomjegyzék
I. A szeretet megnyilvánulása
II. A szeretet pajzsa
III. Szerelmi kötések
IV. Testi szerelem
V. Múzsámnak szeretettel
Harry sűrűn pislogott. Nem sokat tudott a szerelemről, de kizártnak tartotta, hogy egy könyv meg tudná magyazázni, mi is az. Nem igazán tudta, hol kéne kezdenie a könyvet, szerette volna az elejétől elolvasni, ám izgatottan ficergett, hogy több képet láthasson a “testi szerelemről”. Így hát egy megoldást látott csak. Fogta a könyvet, lehunyta a szemét és kinyitotta találomra, valahol a közepén.
A leggyakoribb szerelmi kötések az Amant, Tuerentur, Magister.
Amant Vinculo
Erről a kötésről mintegy kétezer éve vannak feljegyzéseink. Menete a mai napig megegyezik. A szándék bejelentését két hónap udvarlási időszak előzi meg. Az udvarlás csakis akkor engedélyezett, ha mindkét fél hajlandósságot mutat rá. Ezután mindkét ág szülői, vagy gondviselői áldása következik, és csakis ezután, fogad örök hűséget egymásnak a két fő a két tanújuk, és egy társadalmilag elismert személy előtt. Ez a köteléknem más, mint a közönséges házasság, méghozzá a legkedveltebb fajtája. Azonban a kötelék létrejöttét megelőző udvarlási időszak rövidsége, valamint a szülői, tanúi, szertartásvezetői áldás szükségessége miatt kedvezőtlenebb és körülményesebb. A kötés megszakítható, amihez szintén atyai áldás kell, valamint a szív őszinte szándéka. Ellenkező esetben a varázs megtagadja a kötelék megszüntetését.
Tuerentur Vinculo
Az előző kötéssel ellentétben itt nem szükséges senkinek sem az áldása, vagy a jelenléte. A két félnek legalább egy éve ismernie kell egymást. A kötéséhez elengedhetetlen, hogy a két fél lelke és mágiája elfogadja egymást. Ha ez megtörtént, ezt kell követnie a testi egyesülésnek. Ha minden feltétel teljesült, a felek hűségesküt tesznek. Ezt a köteléket nem lehet megszüntetni.
Magister Vinculo
Ez egy mester és tanítvány viszonyon alapuló kötés. A mester legalább tíz évvel idősebb kell, hogy legyen a tanítványánál. A kötés mágiája megakadályoz minden olyan cselekvést a felek részéről, ami erőszakos természetű lehetne. Mivel a kötés csupán a tanításra koncentrál, így nem igényel semmilyen testi kapcsolatot, bár nem is tiltja. A kötés bármikor megszakítható, illetve helyettesíthető valamelyik másik kötéssel.
Harry zavartan nézte a sorokat. Nem is tudta, hogy létezik ilyesmi. Ő azt hitte, a házasság egy egyszerű dolog. Szerelembe esés, gyűrű, igen, igen, megint gyűrűk, majd a gyerekek. Most meg kiderül, hogy többféle is van, méghozzá szigorú szabályokkal, ráadásul a kötések mágiája be is tartatja ezeket. Jobban bele akart merülni olvasmányába, de időközben hatalmas robajjal tépte fel az ajtót a Ron, Dean és Seamus trio. Ron odament Harryhez, leült az ágya szélére és szélesen vigyorogva szórta ki erszényéből a roxmortsi kirándulása során begyűjtött édességeket.
- Mit szólsz, haver? Menő, mi? Annyira király volt, képzeld… - és a fiúból megállíthatatlanul ömlöttek a szavak, a Szellemszállásról, a Három Seprűről, az undok mardekárosokról, mindenről, ami aznap történt, így gyorsan elterelte Harry gondolatait a könyvekről és Billről.
HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~
Kedves Bill!
A könyvekbe épphogy csak belekezdtem, majd megírom a véleményem. Monnd, ki volt az a Hathor Istennő? A könyv nem régi stílusban íródott - azt hittem nehéz lesz értelmezni, vagy valami, de nem. Olyan, mintha mostanában írták volna.
Nagyon jó, hogy tudok veled beszélgetni. Mármint, úgy értem, hogy Hermione most nagyon le van foglalva a tanulással, és vannak dolgok, amikről nem lehet beszélgetni Ronnal.
Blackkel kapcsolatban meg valahogy olyan érzésem van, hogy közöm van hozzá. Tudom, hogy őrültség, meg minden, de bármit is tesz, mindig rám néznek, engem kérdeznek, vagy éppen rólam beszélnek… “Harry jól van?” “Tud már róla Harry?”,- És egyáltalán nem értem, hogy mi van.
Képzeld, Hagriddal a Hippogriffekről tanultunk, csodás lények! Persze ennek is el kellett romlania valahol. Malfoy kapott egy illemleckét egy Csikócsőr nevű állattól. Igazából semmiség, de el tudod képzelni, mekkora ügyet csinált belőle. Belevonta az egész Felügyelő Bizottságot. Remélem, hogy nem lesz belőle baj.
Elég rosszul állok bájitaltanból, Piton pedig azzal fenyeget, hogy meg fog buktatni. Hermione nagyon sokat nyaggatott vele, így végül elmentem McGalagonyhoz segítségért, aki megígérte, hogy próbál majd tenni valamit ez ügyben. Másnap Dumbledore behívott az irodájába és közölte velem, hogy ezentúl minden péntek délután Pitonnal lesz bájitaltan korrepetálásom. Mindezt olyan arccal, mintha azt jelentené be, hogy ezentúl egy évben négyszer ünnepeljük a karácsonyt! Már most beleborzongok, hogy mi lesz majd. Ha eddig rossz voltam ebből a tárgyból, akkor mostantól siralmas leszek, mert Piton biztos, hogy semmit nem fog nekem segíteni!
Tényleg köszönöm, hogy itt vagy nekem, és hogy meghallgatsz, Bill.
Szeretettel,
Harry
Drága Harry!
Mindig mosolyt csalnak az arcomra a leveleid. Nagyon várom már, hogy ismét találkozhassunk. Gondolod, hogy meg tudnám beszélni Dumbledore-ral, hogy ezen a nyáron pár napot velem tölthess Egyiptomban? Bevezetnélek kicsit az átoktörés rejtelmeibe - és megmutatnám azokat a trükköket, amikkel meg tudod verni Ront varázslósakkban (Kitalálod, hogy kitől tanult meg játszani?).
Itt elég unalmasan telnek a napjaim. Mármint akkor, amikor éppen nem dolgozom - ami elég ritka. Nem mintha nem lenne jó szórakozás ősrégi átkok nyitjára rájönni, de néha hiányzik a társaság. Az itteniek elég maguknak valók, a hozzám hasonló átoktörők pedig a világ minden tájáról jöttek, és a legtöbbjüket annyira magával ragadta Egyiptom csodája, hogy mással nem is nagyon foglalkoznak.
A mardekárosokkal meg ne törődj - se Malfoyjal, se Pitonnal. Nem érnek annyit, hogy rajtuk törd a fejed. Törd inkább a fejed azokon a dolgokon, amik a könyvekben vannak leírva. Kiolvastad őket? Kíváncsi vagyok, mit gondolsz róluk. Kiemeled nekem mondjuk azt a három varázslószokást, amit a legfurcsábbnak tartasz? Gondolom, sok minden van, ami a mugliknál máshogy van.
Visszatérve Pitonra, nem azt mondom, hogy bízz meg benne, de Dumbledore-ban mindenképp. Tudja az öreg, hogy mit csinál. Biztos vagyok benne, hogy nem hagyná, hogy a vén denevér bármi rosszat tegyen veled. Bár, Piton sok dologról azt hiszi, hogy jót tesz vele. Tudtad például, hogy azt mondja, hogy az üstsikálás jót tesz a jellemnek? A nagy francokat.
Sirius Blackről pedig… ő elvileg egy kegyetlen gyilkos, de mindmáig elég tisztázatlanok a körülmények. Az aurorok megérkeztek, látták a halott embereket és őt, és persze rögtön letartóztatták, mindennemű tárgyalás, vagy bármilyen egyéb eljárás nélkül, annyira hitt mindenki a bűnösségében.
És most, hogy megszökött, ugyanúgy tárgyalás nélkül visszazárnák. Nem azt mondom, hogy nem bűnös, mert a bizonyítékok szerint eléggé úgy tűnik, de szerintem minden ember megérdemelne egy tisztességes tárgyalást, még ha Voldemort szolgája is.
Mindegy is.
Remélem, minél hamarabb írsz nekem, Harry.
Szeretettel ölel,
Bill
Kedves Bill!
Merlinre, tényleg komolyan gondolod? Én lennék a legboldogabb már csak attól is, ha egy hétre kiszabadulhatnék Dursleyéktől, nemhogy ha veled mehetnék Egyiptomba! Igen, nagyon szeretném. Sajnos azonban nem hiszem, hogy Dumbledore meg fogja engedni. Elég megrögzöttnek tűnik afelől, hogy nekem a rokonaimnál van a helyem. Pedig olyan jó lenne! Azért meg tennéd. hogy megkérdezed őt? Persze az se baj, ha nemet mond, és nem tudok elmenni veled, én már annak is nagyon örülök, hogy egyáltalán megkérdezted, és elvittél volna. Jobbat el sem tudnék képzelni!
Túl vagyok az első korrepetáláson Pitonnal. Hát… annyira nem volt borzalmas. Na jó, de. Tisztára olyan volt, mint az óráin. Én elrontottam valamit, ő szemét dolgokat vágott a fejemhez és úgy nézett rám, mintha engem kéne belevágni a drága bájitalaiba sastüdő helyett. Próbálok majd jobban tanulni - minél hamarabb javítok, annál hamarabb érnek véget a korrepetálások.
Egyáltalán megtehetik ezt ők, Bill? Mármint, nem törvényellenes valakit tárgyalás nélkül börtönbe zárni? Hogy tehet ilyet a minisztérium?
Most elég sok gondolkodnivalót adtál nekem.
A három dolog amit kiemelnék: a karácsony, a házasság feltételei, és a megszeghetetlen eskü. A mugi karácsonyának eredettörténete teljesen más. Sose gondoltam volna, hogy a “fény újjászületését”, vagyis a téli napfordulót ünnepeljük ekkor a varázsvilágban.
Tudod, amikor a muglik esküt tesznek, olyankor nem tudják semmivel sem arra kényszeríteni őket, hogy be is tartsák a szavukat. Sokszor esküsznek meg az életükre, de ennek sincs tétje, hiszen nincs varázserejük, így a mágia nem köti őket az ígéreteik betartására.
Köszönöm. Tényleg, mindent.
Harry
HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~
Kedves Bill!
Egész jól mennek mostanában az órák Pitonnal. Viszonylag keveset kiabál. Leszűkítette kettő kiabálás per foglalkozásra. Kiderült, hogy könnyebb koncentrálnom, ha nem üvölt az arcomba. Gondoltad volna? Én igen, de ő elég meglepettnek tűnt. Bár még így is elég mocsok - érted, mégiscsak a mardekárosok házvezető tanára, nem lehet túl jó fej velem.
Ezzel ellentétben Lupin nagyon kedves. Egyszerűen királyak az órái! Minden diák szereti - persze a kígyós házat leszámítva, de most komolyan, mit szeretnek ők egyáltalán?
Tényleg, Bill, van valami jó kis könyved az elmezavarokról? Könnyebb lenne egy könyvben találni egy rám illó leírást, mint időpontot kérni a Mungóba. Trelawney teljesen belém beszélte, hogy Zordó így, Zordó úgy, “meg fog halni, Mr. Potter”, hogy mindenhol a Zordót látom. Szerinted van olyan, hogy Zordózavar? Mert, ha igen, akkor én határozottan abban szenvedek.
Remélem, minél hamarabb újra beszélhetünk.
Harry
Drága Harry!
Tudod, szerintem ha kicsit megpróbálnál elnézőbbnek lenni Pitonnal, az meghozná a gyümölcsét. Nem azt mondom, hogy ölelgesd (biztosan halálra átkozna), de próbáld az ő szemével nézni a dolgokat. Nem az ő érdekéből mondom. Ha kedvesebb vagy vele, először biztosan gyanakodni fog, de utána talán megkönnyíti neked ezeket a pénteki alkalmakat.
Én nem aggódnék a “zordó” miatt. Szerintem csak egy sima kutya és az agyadra ment a sok kviddics. Azok a gurkók mindig fejbe találnak, mi?
Ha Lupin ilyen jó fej, akkor inkább hozzá fordulj a jövőben tanácsokért - talán ő majd nem Piton karmai közé lök.
Igazi felüdülés veled beszélni Harry. Tényleg alig várom, hogy találkozzunk a nyáron.
Ölel,
Bill
Kedves Bill!
El se hiszem! Bevált! Igazad volt! Piton segített nekem megfőzni egy bájitalt, mikor én is jobban igyekeztem, hogy ne idegesítsem fel. Sajnos közben elejtett egy viccet, én felnevettem, és tudod, pont akkor kellett volna órával ellentétessé változtatni a keverés irányát… nos, elég, ha annyit tudsz, hogy a lila lötty az arcunkba robbant. A jó kis hangulatnak ezzel vége is szakadt.
Igazán remélem, hogy tényleg találkozhatunk a nyáron. Jó lenne veled lenni. Akár úgy is, hogy nem Egyiptomban, hanem valahol máshol.
Ezt Lupinnal kapcsolatban nagyon jól látod. Ezentúl inkább hozzá fogok menni, ha valamilyen problémám van. Bár Pitonnal már nem annyira rossz, de azért nem kockáztatnék a vén McGalagonnyal többet.
Szeretettel,
Harry
Édes Harry!
Még mindig nevetek! El tudom képzelni az arcát! Szóval a vén denevérnek mégis van humora. Mégis, talán jobb lenne, ha ezentúl bájitalfőzés előtt vagy után viccelődnétek. Biztonságosabb.
Bárcsak láthatnálak most. Tudod, azon gondolkodom, hogy ha Dumbledore professzor nem enged el Egyiptomba velem, akkor elrabollak, pont úgy, ahogy a herceg ragadná el a királylányt a gonosz sárkány börtönéből.
Ölel téged,
Bill
Kedves Bill!
Megfogadtam a tanácsodat. A legutóbbi kviddicsmeccsen leestem a seprűmről, mert bejött a pályára néhány dementor. Elmentem Lupinhoz, és képzeld, ezentúl hétvégente vele fogok tanulni. Azt mondta, hogy segít nekem! El sem hiszed, hogy milyen boldog vagyok! Főleg, hogy a seprűmet elragadta a fúriafűz és ripityára törte. Nem engedhetek meg magamnak még egy ilyen esetet.
Csak szólj, mielőtt jössz, mert akkor aranyló szőkére változtatom majd a hajam. Szerinted, ha most elkezdem növeszteni, akkor addigra megnő majd olyan hosszúra, hogy le tudjam engedni neked az ablakból?
Amikor a legutóbb voltam Pitonnál korrepetáláson, még egy órát vele maradtam a foglalkozás után. Miközben dolgozatokat javított, kibeszéltük a diákok idiótizmusát - ahogy ő jellemezte -, méghozzá úgy, mintha én nem is egy lennék közülük. Elég király volt! Mármint érted, ahhoz képest, hogy Pitonról volt szó.
A hajam már növesztem a nyárra! Azon gondolkodom, Piton vajon kotyvasztana-e nekem valamit, amitől gyorsabban nőne?
Szeretettel,
Harry
Édes Harry!
Ugye, jól vagy? Nem lett semmilyen komolyabb sérülésed? Rendesen összeforrasztott Madam Pomfrey, ugye?
Mondd csak, milyen seprű volt? Van egy viszonylag új Jólsep R-esem, nem nagy márka, de az biztos, hogy az iskolai seprűknél gyorsabb. Szívesen elküldöm neked a következő levelemmel.
Látod, én megmondtam! Igazán rendes Lupintól, hogy segít neked, de azért azt ne felejtsd el, hogy a dementorok elűzése nagyon nehéz dolog, és csak nagyon kevés varázsló képes rá. Tényleg nagyon kevés. Nem akarom, hogy rosszul érezd magad, ha nem sikerülne elsőre.
Figyelj, Harry, amíg élvezed Piton társaságát, addig nincsen gond ezekkel a beszélgetésekkel - persze azért jobb, ha résen vagy, lehet, hogy csak a bizalmadba akar férkőzni, hogy aztán belevágjon egy bájitalba!
Ölel téged,
Bill
HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~ HP/BW ~
Kedves Bill!
Sajnálom, hogy nem írtam neked ebben a három hétben. A tanárok őrülten hajtottak minket, annyi házi feladatot kaptunk, hogy lehetetlenség volt megbírkózni vele.
Áh, te is tudod, Bill, hogy ahhoz nem kéne a bizalmamba férkőznie. Simán elkábítana, és ennyi. Sokkal valószínűbb, hogy van egy olyan ritka bájitalhozzávaló, hogy Potter-köröm, aztán azt hiszi, hogy ha jobban kijövünk egymással, akkor majd önként adok neki.
Persze, már jól vagyok. Nem kell aggódnod. És nagyon rendes a felajánlásod, de még ki szeretném kérni Madam Hooch véleményét, hogy a seprűm javítható-e.
Lupin szerint elég jól haladok a patrónus bűbájjal, de szerintem csak azért mondja, hogy ne keseredjek el. Nagyon rosszul megy! Már két alkalmon túl vagyunk, és még mindig csak halvány derengést tudok megidézni. Lupin szerint nem elég erős hozzá az az emlék, amit előhívok.
De mi van akkor, Bill, ha nekem egyáltalán nincsen olyan emlékem, ami elég erős ahhoz, hogy megidézze a patrónust?
Harry
Édes Harry!
Nem hiszem, hogy ez ezen múlna. Ez nem olyasmi, hogy el kell érned egy “boldogság szintet”. Hanem a te saját legboldogabb emléked kell hozzá. Nem másokéhoz kell hasonlítgatnod.
Biztos vagyok benne, hogy fog ez neked sokkal jobban is menni - nincs másra szükség, csak egy kis gyakorlása. Ne aggódj emiatt, Harry.
Lassan vége az évnek. Várod már, ugye? Már csak az utolsó kviddicsmeccsedet és a vizsgákat kell túlélned, és utána otthon leszel. És, ha még mindig szeretnéd, aztán pedig mi fogunk nyaralni egy kicsit. Te is úgy várod már, ahogyan én?
Hogy mennek a dolgok Pitonnal? Meg merte már kérdezni, hogy adnál-e neki egy kis Potter-körmöt? Szerintem kérj érte ellenszolgáltatást, például egy jeggyel jobbat az év végi vizsgáidra!
Ölel téged,
Bill
Kedves Bill!
Olyan izgatott vagyok! Sikerült! Végre kipattant a pálcámból a patrónus! És tudod minek az alakját vette fel? Egy hatalmas szarvasnak! Hihetetlen, nem?
Olyan sok minden történt! Sajnos nem mesélhetem el neked levélben, de alig várom, hogy találkozzunk és személyesen elmondhassam. Ez azt hiszem megadja a választ arra, hogy akarom-e még. Hát hogy ne szeretném? Ez az egyetlen dolog, amit várok a nyárban!
Annyit azért elárulhatok, hogy Ronnal és Hermionéval a Szellemszálláson nyomoztunk a zordó után, mert ezúttal mind láttuk, azonban amikor Piton észrevett, utánam jött, és én megátkoztam őt. Hát, ez nem a dolog boldog része, de azért elég bámulatos, hogy később, amikor a gyengélkedőn voltam (nem miatta, nyugi), akkor kiderült, hogy ő vitt fel, és egy kis ideig még ott maradt velem. Persze közben elhordott mindenféle önfejű idiótának, de azért egy kicsit jól esett, hogy előbújt a szeretett bájitalaival megtöltött laborjából- csak ezért.
Van valami, amit el kell mondanom neked. A rokonaim nem igazán vannak oda a mágiáért, és nem engedik, hogy Hedviggel leveleket küldjek. Biztos vagyok benne, hogy egy sokkal erősebb rácsot szereltek az ablakomra miután a testvéreid segítettek megszökni még az első találkozásunkkor. Nem hiszem, hogy folytatni tudjuk a levelezésünket a nyáron. Viszont végig ráérek, szóval ha elvinnél magaddal Egyiptomba, bármikor értem jöhetsz. A kertnél meszebb nem nagyon mehetek, szóval nem kell attól félned, hogy nem találsz majd otthon.
Szeretettel,
Harry
Édes Harry!
Van számodra valamim. Biztos csodálkozol, hogy miért küldtem neked egy üres pergament a levelem mellé, nos, ez annál egy kicsit több. Hasonló azokhoz, amiket Zonkó bazárjában lehet kapni, de ezt én magam csináltam és elláttam egy kis extra védelemmel is. Nálam is van egy ugyanilyen, és amikor írsz rá, a szöveg megjelenik nálam, majd eltűnik, amikor elolvastam. Másnak nem fogja felfedni magát, csak az első két személynek, aki ír rá - vagyis neked és nekem. Egykönnyen nem lehet megtörni ezt a védelmet rajta, mégis arra kérlek, vigyázz, mit írsz rá. Egy képzett átoktörő könnyen feltörheti a varázslatomat, és elolvashatja.
Arra tökéletes lesz, hogy így kicsit kényelmesebben beszélgethessünk, és ne kelljen heteket várnunk egymás válaszára, na meg persze a nyáron is tudunk majd így beszélni.
A rokonaiddal majd foglalkozom, ha elmegyek érted. Nem fogom hagyni, hogy így viselkedjenek veled. Te nem ezt érdemelnéd. Még azt se tudom, hogy én megérdemellek-e.
Alig várom a válaszodat - amire így már nem is kell sokat várnom.
Ölel téged,
Bill