Az esküvőláz
Az esküvőláz (fordítás)
Eredeti cím: Marriage fever
Korhatár: 16
Párosítás: Charlie/Harry
Műfaj: NAGYON fluff, romantikus
Leírás: Charlie Weasley immunis a szerelmre, az ő szívét nem lehet elrabolni. De mint tudjuk, Harry Potternek - akarva, akaratlanul - mindig sikerül a lehetetlen.
A történetet átnézte, javította, olvashatóvá tette az utolérhetetlen SlytHay, ezúton is nagy köszönet neki.
Korhatár a durva nyelvezet miatt.
A történet eredeti szerzője asnowyowl, a fordításra engedélyem van. Az eredeti történetet itt tudjátok elolvasni.
- Mondd csak, miért is nem házasodtál még meg? - kérdezte Harry. A szemei még mindig le voltak hunyva, ahogyan a nap felé fordította arcát a füves tóparton. Még mindig szaporán szedte a levegőt, hiszen a férfivel versenyeztek, hogy ki tudja hamarabb leúszni az oda-vissza távot - persze végül Charlie nyert.
A sárkányszelídítő elmosolyodott. - Sohasem láttam még értelmét. Minek kötném le magam egy személy mellett? Csupán a szex miatt? - Hagyta, hogy a feje oldalra billenjen, így láthatta Harryt. Még feljebb kunkorodtak ajkai, mikor meglátta, hogy a fiú hunyorogva néz fel rá.
Harry összevonta a szemöldökét.
- A legtöbben szerelemből házasodnak, nem pedig a szex miatt.
- Túlságosan lefoglalnak a sárkányaim ahhoz, hogy a szerelem miatt aggódjak. Bár egy kis szexre mindig tudok időt szakítani.
Harry csak felhorkantott.
XoXoXoXo
Az, hogy az Odúban ragadt egész nyárra (ráadásul nem egy, hanem egyenesen két esküvő miatt), rettenetesnek kellett volna lennie Charlie számára. Túl független volt, és túlságosan megszokta már, hogy a saját útját járja ahhoz, hogy jól érezhesse magát a szülői ház fedele alatt. Mégis, Harry Potter mellett minden más volt.
Sosem volt esélye arra, hogy megismerje Harryt akkor, mikor az még csak gyerek volt. Így hát most kiélvezte a kapott lehetőséget arra, hogy megismerhesse a Kis Túlélő igazi, valós énjét. És voltaképp tetszett is neki az, amit megtudott.
Három együtt töltött nap után a férfi megértette, hogy miért fogadták be ilyen könnyen Harryt a családba. Segítőkész volt, vidám, ráadásul mindig figyelmesen hallgatta azt, aki éppen beszélt.
Egy hét után már szinte féltékeny volt, amiért Ron Harry legjobb barátja.
XoXoXoXo
Segített, hogy együtt dobták össze a dolgokat. Mindazok után, hogy majdnem az összes Weasley partnert talált (a francba is, hiszen mind házasok voltak, vagy jó úton haladtak afelé), Harry és Charlie maradt a két szingli az Odúban. Talán csak azért, hogy megőrizzék a józan eszüket, de egyre több időt töltöttek együtt. Hálát adott az égnek, hogy Harry annyira szerethető és jó társaság volt, különben végtelennek tűnt volna az idő Ron és Hermione, illetve Ginny és az ő muglijának az esküvője között.
Mindenről tudtak beszélni. Harry egyáltalán nem unatkozott, miközben órákon át hallgatta a szelídítőt a sárkánygondozásról mesélni. Sőt, még azt is mondta, hogy gondolkozik azon, hogy hasonló foglalkozást válasszon.
Charlie pedig... ő sohasem tudta volna megunni, ahogyan Harry beszélt a végső csatában történtekről.
Harry nevében is, Charlie Dumbledore-ral szemben érzett megbecsülése jelentősen csökkent, a Perselus Pitonnal kapcsolatos emlékei pedig barátságosabb színezetet kaptak.
A Harryvel kötött barátságának tizedik napján sajnos a férfinek rá kellett jönnie, hogy szerelmes. Ez pedig több mint zavarba ejtő volt. Először is, ő mindig azt állította, hogy sosem lesz szerelmes. Harminc éven át senki sem tudta megdobogtatni a szívét. Így hát nem kevés mérlegelés és sör után arra a döntésre jutott, hogy ő teljesen immunis a szerelemre. Ezért érte arculcsapásként a felfedezés, miszerint tévedett.
Íme, Harry Potter megdöntötte az álláspontját. Tulajdonképpen nem is lenne baj, hogy Harry az akarata nélkül megdöntötte a teóriáját, ha biztos lenne a fiú szexuális irányultságában. Semmi nem volt a Kis Túlélő múltjában, ami azt mutatta volna, hogy ő meleg lenne. Két éven keresztül ő volt a Szombati Boszorkány legkelendőbb agglegénye. Charlie látott a Prófétában olyan képeket is, ahol a lányok csak úgy lógtak rajta. Merlin szerelmére, hiszen még Ginnyvel is randizott!
Így hát Charlie bezárkózott a fürdőszobába, hogy elmerülve egy teli kád vízben - úgy egy órán át - elmélkedhessen a helyzetén. Tíz perc után arra gondolt, bárcsak hozott volna magával egy rekesz sört is.
Mire a törölközésnél járt, már több dologra is sikeresen ráeszmélt. Az első az volt, hogy minden bizonnyal ő is esküvőlázban szenved, hiszen két menyegzőt rendeznek körülötte, az Odú tele van boldog párokkal, így elkerülhetetlen volt, hogy ő is áldozatul essen a fertőzésnek. Harry pedig egyszerűen túl könnyű célpont volt.
A második pedig, hogy a Harryvel való barátsága többet ért annál, minthogy kockára tegye egy kis nyári kalandért.
Egy dolgot tehetett csak, mégpedig azt, hogy eljátssza, hogy nem változott semmi. Továbbra is az a Charlie Weasley marad, aki immunis a szerelemre.
Aztán, mikor majd visszatér Romániába (természetesen egyedül), ki fog gyógyulni ebből a szörnyű kórságból.
XoXoXoXo
Épp csak leszálltak a seprűikről, miután versenyezve körberepülték a birtokot. Harry könnyebb súlya (és újabb seprűje) biztosította számára a győzelmet. A fiatalabbik férfi leült a földre, Charlie levegő után kapkodva csatlakozott hozzá, miközben azon gondolkodott, vajon ő bírta-e olyan jól az iramot, mint Harry, amikor annyi idős volt, mint a fiú. Úgy emlékezett, hogy igen.
Aztán egyszer csak a semmiből, mintha csak egy korábbi beszélgetésüket folytatnák, Harry megszólalt:
- Nem értem, hogyan tudnak az emberek szerelem nélkül szexelni. Szerintem a kettőnek össze kellene tartoznia. - A fiú arca lángolt.
Charlie első gondolata az volt, hogy milyen imádnivaló Harry, aki még túl fiatalnak tűnik ahhoz, hogy bizonyos témákról beszéljen - mint például a szex. A második az volt, hogy soha sem gondolt még egy férfira úgy, hogy imádnivaló. Szexi, ellenállhatatlan, igen. De imádnivaló, az nem. Összeszedte magát és megkérdezte:
- Minden boszorkányba szerelmes voltál, akivel lefeküdtél? És ne, ne mondd el, ha megdugtad a húgom! - Megjátszott megadás jeléül felemelte a kezét. - Az több információ lenne annál, mint amire valaha is szükségem lenne!
Csendesen könyörgött magában, hogy Harry ne kezdje el megosztani vele a hódításait.
Mielőtt a fiú válaszolhatott volna, éles zajt hallottak, mire úgy összerezzent, mint akit valami tiltott dolgon kapnak. Pillantása az Odú felé fordult, ahol éppen becsapódott a hátsó ajtó.
Charlie hunyorított, ahogyan kezével igyekezett kitakarni a napot, hogy lássa, ki jön feléjük. Végül felismerte Bill és Fleur sziluettjét. A pár kézen fogva sétált arra, egymásra mosolyogva, mintha épp egy privát kis viccen nevetnének. Mikor elég közel értek, Bill odakiáltott nekik .
- Már kíváncsiak voltunk, hová tűntetek úgy el.
- Csak repültünk egy kicsit, ennyi az egész. Merre van az a vásott kölyök? - mosolygott Charlie, miközben testvére pontosan eltakarta előle a napot.
Bill leült a földre, majd az ölébe húzta Fleurt, aki kuncogva fészkelte magát még közelebb hozzá.
- Victoire elszundított, úgyhogy kijöttünk egy kicsit levegőzni. - Az átoktörő összeszűkítette a szemét. - És hogy megkeressünk titeket. Úgy tűnik, mindig sikerül valahova ellógnotok - kettesben. Az emberek egy idő után pletykálni kezdenek - szóval, van valami, amit el akartak mondani nekünk?
- Hogyne. Harrynek és nekem van egy forró kis kalandunk. Pont úgy, ahogyan azokban a mugli ponyvaregényekben is írják - nevette Charlie. Odafordult Harryhez, hogy vele is megossza a tréfát, ám a fiú a térdét bámulta, továbbra is lángoló arccal. Charlie óvatosan meglökte. - Nyugi, Harry, csak poénkodik. Senki sem gondolja igazán rólad, hogy olyan seggbúvár* lennél, mint én.
- Jó vicc - motyogta A Fiú, Aki Túlélte, majd felállt, és leporolta magát.
Charlie is mozdult, hogy kövesse, de Fleur és megragadta a karját, mielőtt felállhatott volna. A lány megrázta a fejét, és jelentőségteljes pillantással nézett rá. De hogy mit akart vele üzenni, fogalma sem volt. Az egyik oka annak, hogy Charlie inkább a pasikat preferálta, az volt, hogy őket nem volt olyan átkozott nehéz megfejteni.
- Megyek és megkeresem Ront meg Hermionét. Hátha szükségük van valamilyen segítségre az esküvői előkészületekkel kapcsolatban - mondta Harry, majd szinte elrohant, a vállára csapva a seprűjét.
A sárkányszelídítő nem tudott mit tenni, továbbra is a fiú fenekét bámulta. Talán nem volt esélye arra, hogy megfogja, de ez nem jelenti azt, hogy nem csodálhatja távolról azt, ami a szeme előtt van, nem igaz? Persze a tény, hogy az ember, akibe beleszeretett (de sosem fogja megszerezni) ilyen basznivaló seggel rendelkezik, csak nehezített a helyzetén.
Mikor Harryből már csak egy elmosódott foltot látott a távolban, Charlie Billre sandított, majd megragadta Fleurt a derekán, és áthúzta magához.
- Kénytelen leszek magam mellett tartani ezt a szépséget, mivel te nem érdemled meg őt.
Fleur dallamos nevetése betöltötte a teret. Átkarolta Charlie vállát, majd megcsókolta az arcát.
- Miért is nem érdemlem meg a saját feleségem? - Bill felhúzta a szemöldökét, s ettől az arcán lévő heg teljes életnagyságában megmutatkozott.
- Talán azért, mert zavarba hoztad az egyik legkedvesebb embert, akit valaha ismertem. Talán azért, mert Harry még túl fiatal és naiv ahhoz, hogy kezelni tudja a szexualitásra irányuló vicceket. - Charlie összevonta a szemöldökét. Szerette volna azt mondani, hogy azért, mert Bill megbántotta azt a személyt, akit ő szeretett, de eszében sem volt most kiengedni azt a bizonyos szellemet a palackból.
Még szorosabban húzta magához Fleurt, akinek mellei az oldalához nyomódtak, emlékeztetve Charlie-t még valamire, ami miatt a férfiakhoz vonzódik. Kemény vonalak, éles hajlatok... akárcsak Harry gyönyörű teste.
- Bill nem akart rosszat - kelt férje védelmére a francia lány. - Mi csak azt hittük, hogy te meg Harry talán... - A hangja elhalt, és egy kicsit hátrébb húzódott, hogy láthassa Charlie arcát.
Charlie megrázta a fejét. Nem akarta elmondani senkinek sem az igazságot.
- Figyelj, Harry és én nagyon jóban lettünk a nyáron. Végül is, mi vagyunk itt a két egyedüli független férfi. Elismerem, hogy ha meleg lenne, nyálcsorgatva futnék utána, de nem az. Úgyhogy csak barátok vagyunk. Barátok, de semmi több, oké?
Bill megvonta a vállát, majd lebiggyesztett ajkakkal kitárta karjait Fleur felé. A lány ismét megcsókolta Charlie arcát, majd visszatért az átoktörő ölébe.
- Becsapod magad, öcsi.
- Hogy érted?
- Még Ron is észrevette, hogyan nézel Harryre, ami nagy szó - kuncogott az átoktörő. - Amikor egy szobában vagy vele, akkor vagy beszélgettek, vagy őt bámulod mogorván, mert mással is szóba állt. Mikor nincs ott veled csak félig vagy jelen, mert folyamatosan az jár a fejedben, hogy hol lehet. Én azt mondom, hogy epekedsz utána. Megszállottan.
Fleur bólintott.
- Ha szereted őt, hát mondd meg neki!
Charlie felpattant, kezével a csípőjén, nem törődve a pázsiton fekvő seprűjével.
- Ti mindketten megbolondultatok! - Ezután elviharzott, azon gondolkodva, vajon merre lehet Harry.
Először Ron szobáját ellenőrizte. Bedugta a fejét az ajtón, s rámosolygott az öccsére.
- Láttad Harryt?
- Elvesztetted őt? - vonta össze Ron a szemöldökét. - Pedig azt hittem, hogy az nem lehetséges, mert nagyon úgy tűnt, hogy összeragadtatok csípőtájon. Vagy egy másik testrészeteknél nőttetek össze?
Charlie mosolya elhalványult.
- Bármit is gondolsz, Ron, csak fogd be! Ő az én barátom is! - Grimaszolva csapta be Ron ajtaját, azon gondolkodva, hogy mikor kezdett el ismét úgy viselkedni, mint egy tinédzser.
XoXoXoXo
- Szóval, nem gondolod, hogy valaha is szerelembe esnél? - kérdezte Harry. Az úton tartotta a szemét, ahelyett, hogy felnézett volna Charlie-ra.
- Mindig is mondtam, hogy én nem a szerelemre termettem. Nem hinném, hogy megvan bennem ez a képesség. - Merlinre, de utált Charlie hazudni, pláne Harrynek.
- Oh. - A fiú belerúgott egy földön heverő kavicsba. Meleg nap volt, ezért úgy döntöttek, hogy bemennek a legközelebbi városba venni egy kis jégkrémet a családnak.
- És te? - bökte meg Charlie Harry oldalát. - Nekem te annak a típusnak tűnsz, aki elég könnyen belezúg valakibe. Hány lány törte össze a szívedet eddig?
Harry ekkor felnézett rá egy szomorú mosollyal, majd csendesen megszólalt.
- Én csak egyszer voltam szerelmes.
- Mi történt? - kérdezte Charlie, miközben érezte, hogy gombóc nő a torkában. Még ő sem hihette azt, hogy a srác sosem volt még szerelmes.
- Nincs semmi, amit érdemes lenne elmondani - motyogta Harry. A sárkányszelídítő nem kérdezett többet, mert megérkeztek a piacra.
Csak később, éjszaka, mikor Harryre gondolva álmatlanul forgolódott az ágyában, akkor ütötte fel a fejét egy gondolat, ami nem hagyta nyugodni.
Másnap reggeli után kimentette Harryt, aki éppen Ronnak és Hermionénak segített az ültetési renddel. Megragadta a fiút, és kihúzta magával az ajtón át, egyenes a napfényes kertbe - mindeközben nem törődve a dühös tekintettel, amit Ron küldött feléjük.
Mikor kiértek és nagy köröket tettek az udvaron, Charlie feltette a fiúnak a kérdést, ami egész éjjel ébren tartotta.
- Harry... ha csak egyszer voltál szerelmes, akkor csak egyetlen lánnyal voltál együtt? Csak mert azt mondtad, a szerelem és a szex csak együtt megy neked.
- Nem - rázta meg a fejét a fiú.
Charlie zavartan pislogott, próbálva megfejteni ezt az egyszavas választ, majd feladta.
- A nem alatt azt érted, hogy több, mint egy személlyel voltál együtt, vagy azt, hogy végül mégsem gondolod úgy, hogy a szex és a szerelem csak együtt működhet?
Harry felsóhajtott, cipőjével egy fűcsomót rugdosott.
- Igen, úgy gondolom, hogy a szex és a szerelem sosem működhet a másik nélkül - legalábbis számomra. Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen személyes dolgot megosszak valakivel, akibe nem vagyok szerelmes. És nem, nem voltam többel, mint egy ember.
Charlie még jobban összezavarodott.
- De hát, amikor azt kérdeztem, hogy csak egy szeretőd volt-e, akkor azt mondtad, hogy nem, most meg azt mondod, hogy igen. Nem értelek. - Harry erre lehajtotta a fejét, hogy ne kelljen a szemébe néznie.
- Nem voltam egy emberrel, és többel sem, mint egy. - Felnézett Charlie-ra. - Akkor mi marad? Biztos vagyok benne, hogy így már ki tudod találni. - Az utolsó szavakat már csak a válla felett motyogta hátra, majd visszasietett a házba - egyedül.
Charlie követni akarta őt, de annyit le tudott szűrni Harry testbeszédéből, hogy valami baj van, valami olyan, amiről nem akar beszélni vele, úgyhogy inkább megpróbálta megfejteni a rejtvényt, amit Harry adott neki. Meglehetősen szégyellte magát, hogy percekig tartott kitalálnia, hogy Harry még szűz. De mégis, ki hibáztathatná? Ugyan ki gondolta volna, hogy egy ilyen jó pasi, mint Harry, érintetlen lenne húsz évesen?
A gondolat, hogy a fiú érintetlen, egyszerre villanyozta fel, és hűtötte le. Egy szűz férfiba volt szerelmes! A gondolatra, hogy valamilyen nő kaphatja a megtiszteltetést, hogy elsőnek érjen a fiúhoz, rosszul lett. Lehuppant a fűbe és gondolkodásba kezdett.
Kicsit később ismét arra az elhatározásra jutott, hogy nem tehet semmit. Az ő helyzete csak rosszabb lett, már biztos volt benne, hogy ez nem csak egy nyári szerelem. Nem. Nem érezne ilyen mélyen csak az esküvőláztól. Kétsége sem volt afelől, hogy ez az az örökké tartó dolog. Túl sok évbe telt, hogy szerelembe essen, hogy azt higgye, valaha is el tudja engedni az érzést.
Végül egy mosolyt erőltetve az arcára indult vissza a házba. Meg kellett találnia Harryt, hogy kiderítse, mi a baj. Bárhogy is érez iránta, elsősorban még mindig barátok voltak - hát aszerint is kell viselkednie.
Épp a lépcsőn lépkedett, mikor Ron úgy robogott le az emeletről, hogy beleremegtek a fokok. Charlie oldalra fordult, hogy elengedje, de testvére ehelyett elé állt, blokkolva a mozgásban.
- Kifelé! Most! - kiáltott.
- Mi van? Figyelj, nem tudom, mi bajod, de meg kell találnom Harryt. - Ron megragadta Charlie karját, és lerángatta a lépcsőről, aki alig bírta időben megvetni a lábát, hogy ne vágódjon el. Öccse addig nem engedte el a karját, míg ki nem értek a kertbe, távol a háztól, aztán megállt és szembefordult Charlie-val. Ron arca vörös volt, izmai megfeszültek..
- Nem hiszem el, hogy ezt tetted! - rázta meg előtte a kezét. - Mindig is a kedvenc bátyám voltál, Charlie, de mégis hogyan... hogyan bocsáthatnám meg ezt neked?
Charlie szíve vadul dobogott a mellkasában. Mégis mi olyan rosszat tehetett, amitől Ron ennyire kiakadhatna? Csak remélni merte, hogy ez nem azért van, mert ő és Harry barátok voltak. Vajon a féltékenység mondatja ezt a testvérével?
- Ron, nem tudom, miről beszélsz.
- Harryről! A legjobb barátomról beszélek, aki a szobámban esik szét éppen. Valaki, aki nem ismeri őt ennyire, lehet, hogy nem venné észre, de én igen. Merlinre, Charlie, összetörted a szívét! Miért flörtölsz vele és kezeled úgy, mintha különleges lenne neked, ha aztán úgyis csak folyton emlékezteted, hogy sose leszel szerelmes?
Az idősebb férfi gyomra összeszorult, ugyanakkor szíve szárnyalt.
- Én sosem akartam bántani őt. Istenekre, Ron, sose tudnám megbocsátani magamnak, ha fájdalmat okoznék neki. - Kezével beletúrt rövid hajába. - Sose gondoltam arra, hogy óvatosnak kellene lennem körülötte. Mégis hogyan törhetném össze a szívét, ha még csak nem is meleg?
- Te tényleg nem tudod? - szűkítette össze Ron a szemét.
- Mit? Mi az, amit tudnom kellene? - rázta a fejét Charlie.
- Harry csak nekem mondta el, és engem is megesketett, hogy nem beszélek róla senkinek, amíg készen nem áll rá.
Charlie előrelépett és Ron vállára tette a kezét, meglepődve, mint mindig, hogy az ő kisöccse pár centivel magasabb nála.
- Mondd el - kérte. Biztos volt benne, hogy reménytől duzzadó szíve teljesen össze fog törni, ha most kiderül, hogy félreértett valamit.
Ron lehunyta a szemét egy pillanatra, majd ismét kinyitotta, sóhajtott egyet, s azt mondta:
- Harry nagyjából egy évvel ezelőtt jött rá, hogy meleg, csak nem volt biztos abban, hogyan is közölhetné ezt mindenkivel. Tudod, hogy milyen megszállott a sajtó, ha róla van szó.
Charlie szédült, ezért le kellett ülnie a fűre, mert nem volt biztos benne, hogy meg tudná tartani magát.
- Meleg? Miért nem mondott nekem semmit?
- Szinte a nyár első napján elkezdett beléd szeretni, de te kitartottál amellett, hogy nem hiszel a szerelemben, így tartotta a száját - mondta Ron, aki Charlie-val ellentétben állva maradt.
- Szeret engem? - Ron válaszul csak bólintott.
Charlie felállt és a ház felé kezdett rohanni. Hallotta maga mögött Ron lépteit, de nem várta meg. Csak akkor lassított le, amikor hangokat hallott kiszűrődni a konyhából. Megállt és a konyhaablakon keresztül nézett be.
Úgy tűnt, mindenki ott van, kivéve őt és Ront. Molly zaklatott arckifejezéssel állt Harry előtt, miközben kezei a fiú vállán pihentek.
- De hát, Harry, mi azt hittük, hogy itt leszel egész nyáron. Mi lesz Ginny esküvőjével?
- Valami közbejött, Mrs. Weasley, de szerintem itt tudok maradni Ronék esküvőjére, aztán visszajövök Ginnyére - hajtotta le a fejét. - Sajnálom.
- Látod? - sziszegte Ron a sárkányszelídítő háta mögül.
Charlie nem akart többet hallani, így berontott a konyhába, és egyenesen az édesanyja és Harry elé állt.
- Harry, én nem akarom, hogy elmenj.
- Így lesz a legjobb - motyogta Harry, kerülve a szemkontaktust.
- A kurva életbe is, Charlie, nyisd már ki a rohadt szemedet! - mondta Bill a szoba túlsó végéből.
Charlie figyelmen kívül hagyta testvérét, és továbbra is csak Harryre összpontosított.
- Nem, nem így a legjobb. - Az édesanyjához fordult. - Elpakolom Harry vendégágyát, mert ezentúl velem fog aludni.
Harry megfeszült, és lassan Charlie felé fordult.
- Nem tudom, milyen játékot űzöl, Charlie. Vagy talán az, hogy szűz vagyok, felizgatott? Végre rájöttél, hogy meleg vagyok?
Az idősebb férfi megrázta a fejét. Éppen válaszolni akart, de úgy tűnt, Harry még nem végzett. Harry egy ujjal mellkason bökte Charlie-t. - Ha azt gondolod, hogy én majd csak egy leszek a hódításaid közül, akkor azt jobb, ha elfelejted. Nem fogom hagyni, hogy megdu... - megállt a mondat közepén, Mollyra nézett, majd vissza Charlie-ra. - Nem fogok lefeküdni veled, hogy aztán eldobj magadtól a nyár végén, mikor visszamész Romániába.
- Charlie! Nem tennéd! - Mrs. Weasley a szája elé kapta a kezét, ahogyan elakadt lélegzettel lépett tőlük hátra.
A sárkányszelídítő megfogta Harry kezét. Megpróbálta közelebb húzni, de a fiú makacsul a helyén maradt.
- Tényleg ilyen keveset gondolsz rólam?
- Nem - sütötte le a szemét Harry, miközben a fejét rázta.
Charlie lehajtotta a fejét, megpróbálva elkapni Harry tekintetét. Amikor végre sikerült, megszólalt:
- Nem azt mondtam, hogy azt szeretném, ha ezen a nyáron velem aludnál, hanem azt, hogy ezentúl. Mármint mindig. Örökké. - Ez alkalommal, amikor megpróbálta magához húzni, a fiatalabb férfi majdnem belezuhant a karjaiba. Következő szavait csak suttogta, két kezével közrefogva Harry arcát.
- Hazudtam. Én is lehetek szerelmes. Beléd szerettem ezekben a hetekben, csak nem tudtam, hogy te is így érzel irántam.
Harry könnyes szemekkel csak bólintani tudott ezt hallva.
- Figyelj, ha várni akarsz a szexszel az eljegyzésig, rendben van. Persze ebben az esetben jobb, ha gyorsan lezavarjuk az udvarlást. Aztán visszaköltözök Angliába, vagy te költözöl Romániába. Mindent meg fogunk oldani - mosolygott Charlie. Biztos volt benne, hogy addig, míg ő és Harry együtt vannak, semmi sem jelenthet számukra akadályt.
- Én még nem is mondtam el, hogyan érzek - mosolygott vissza rá Harry, majd körbekémlelt a szobán, de Charlie gyorsan vissza is szerezte a figyelmét, ahogyan ujjaival végigsimított Harry ajkain.
- Akkor mondd el.
- Szeretlek - suttogta, egyenesen Charlie szemébe nézve.
A kurjongatások és taps olyan hangos volt, mintha legalább száz ember állt volna az Odú konyhájában.
XoXoXoXo
Ron és Hermione esküvője két nappal később volt, Ginny pedig egyáltalán nem bánta, hogy Harry és Charlie egy héttel az esküvője előtt jelentették be az eljegyzésüket.
Később pedig egy szem nem maradt szárazon, mikor a három pár elhagyta a Weasley család fészkét, hogy megkezdjék új életüket.
Vége
*Az eredeti szövegben "arse-pirate" van írva. Törtem rajta a fejem, de nem tudtam jobbat kitalálni rá. Tippeket adni ér! :)