Barkar játékosai
A cím asszem, dr. Hársing Lajos fordításából van (a neten olvastam), és igyekeztem az ő fordítását követni, amiben csak tudtam. Azt az egy-két mondatot, ami rémlik magából a szövegből, idézőjelbe tettem.
Köszönöm szépen Bernardo Cellini segítségét, például le Grand Partenaire nevének a fordítását.
Nagyon sok mindent nem értettem, főleg a hangosbeszélőt nem. Bármilyen javításért vagy kiegészítésért hálás lennék, ha erre a kis időre érdemesnek tartjátok.
Halvány fogalmam sincs, hogy a Legfőbb Játékos tegezi vagy magázza-e a lanistát, összevissza írtam. A vous (mint az orosz vü) általában lehet ‘ti’, ‘ön’, vagy ‘önök’, úgyhogy sokszor csak tippeltem.
A francia stílusrétegekről is alig van fogalmam, de mivel a hangsúly és a tartalom alapján a Legfőbb Játékos hátborzongatóan választékosnak tűnt, a fordításban megpróbáltam erre rájátszani. Persze ez csak egy ötlet, ha gondoljátok, akkor átírom semlegesre. Bár most már úgyis nemsokára meglesz az eredeti fordítás. 8-)
Narrátor: Spartakus a föld mélyében született; a rétegekben nőtt föl. Segíteni akart Arkanának és a barátainak, hogy újra megtalálják az Árkádiába vezető utat. Akkor miért nem beszélt senkinek Barkar városáról?
Spartakus: Hé! Ne olyan gyorsan, Arkana!
Arkana: Úgy (szeretnék) kijutni ebből a sivatagból, visszatalálni Árkádiába. Ó! Spartakus, gyere, igaza(d) volt. Ott egy város, és mögötte talán a shagmikus sugarak. Fölismered ezt a várost?
Spartakus: Barkar, a játékosok területe.
Arkana: Ismered ezt a várost, Spartakus?
Spartakus: Igen, Arkana. Barkar egy város, amelyet senkinek sem kívánok, hogy fölfedezzen.
Arkana: Gyere, menjünk vissza Bobhoz és Rebeccához.
Bob: Rajta, Rebecca, lépj!
Rebecca: Nyugtalanít, hogy Spartakus és Arkana még mindig nem jöttek vissza.
Bac: Még nem (látom (…)), Rebecca. Lehet, hogy nem könnyű megtalálni az utunkat.
Bic: Logibik, (egy kicsit (késnek), tudod).
Bob: Jó, akkor most lépsz, igen vagy nem?
Rebecca: Ha egy kicsit követnéd a játékot, jól látnád, hogy már léptem.
Bob: Úgy, (felfuvalkodsz,) te, te, te… (...) a nagy Bob majd megmutatja neked (…)
Rebecca: Spartakus! Na, végre. Tényleg nyugtalan voltam. De mi történik? Nem a jó úton járunk?
Spartakus: De, de, ez valóban az az út, amit keresünk, de megfogadtam(/reméltem), hogy soha többé nem lépek ebbe a rétegbe.
Bob: És ugyan miért? Legutóbb fizetés nélkül távoztál?
Spartakus: „Gyerek vagy, Bob. Nem tudod, mit beszélsz.“ Vannak dolgok, amelyekről kívánom, hogy sose ismerd meg őket.
Arkana: Bármik legyenek is az okok, amelyek ezt a területet tiltott hellyé teszik számodra, tiszteljük őket, Spartakus. De… Mondd meg nekünk, hogy létezik-e másik út Árkádiába.
Spartakus: Igen, létezik egy másik út, de…
Arkana: De?
Spartakus: Ki lehet kerülni a játékosok városát, de az út nagyon hosszú és nehéz, és félek, hogy mi nem…
Rebecca: Spartakus, a játékosok városa, az mi?
Arkana: Követni fogunk, Spartakus, megbízunk benned.
Rebecca: Na, lépsz? Nem, nem lép. Passzol/duzzog. (szójáték?)
Arkana: Lehet, hogy az átkelés nem lesz olyan szörnyű.
Spartakus: Nem, kétlem, Arkana, nézz oda!
Arkana: Mi az?
Spartakus: Egy homokvihar. Most majd minden (…) megváltozik, ez a sivatag valóságos pokollá válik. - (Nyomulj, Shagshag, nyomulj gyorsan!)
Shagshag: Nem tudok itt maradni, de hova menjek ebben a viharban?
Spartakus: Majd irányítalak, Shagshag! Gyere, Shagshag, gyere felém! Gyere, Shagshag, gyere! Most jobbra! Ne állj meg, besüppedhetnél.
Shagshag: Elakadtam.
Spartakus: Gyere! Folytasd! Rajta, még egy erőfeszítést!
Bob: Spartakus! (…) Shagshag besüppedt. - Ó, ez a (csodálatos) karmantyú.
Bob: (…ha valakinek olyan karmantyúja van,) mint a tied, Spartakus. Honnan van? Kitől kaptad? (…)?
Spartakus: Bob, ne kérdezz annyit, húzd a (kötelet)!
Rebecca: Ott egy víztükör! Végre megszabadulhatunk ettől a sok homoktól, és egy jó fürdőt vehetünk.
Arkana: Jó ötlet. Miközben várjuk, hogy Shagshag újra repülni tudjon. Jót fog tenni nekünk. - Kimerült, hagyjuk aludni. És te, Bob? Velünk jössz?
Bob: Nem, én nem. Kell, hogy… valaki őrködjék.
Bic: Ó, látod, amit én látok?
Bac: És amit én látok, azt te is látod?
Bob: Ó, ez a karmantyú. (Le kell csúsznia.) - Ó, ne, ne, ne, ne!
Rebecca: Ez Bob!
Spartakus: Játékosok. Bob, Bob, hol vagy, Bob?
Arkana: Spartakus, (…) hova tűnt Bob?
Rebecca: Mi történik?
Spartakus: Elvitték.
Arkana: De kik, Spartakus, kik?!
Spartakus: A játékosok, a játékosok vitték el Bobot!
Arkana: Várj meg minket, Spartakus!
Spartakus: Nem! Egyedül kell odamennem!
Rebecca: Mit csinál(j)unk, Arkana?
Arkana: Kövessük távolról.
Bob: De…de hát mit akarnak (tőlem)? Egy stadion?
Játékos: Nem, ez Barkar nagy cirkusza, ahol meg fogod tanulni a gladiátorok jó/derék mesterségét. Gyerünk, föl fognak készíteni.
Rebecca: Nézd, épp most ment be a városba. Mit fogunk csinálni?
Arkana: Mi is bemegyünk.
Bic: Kétlem, hogy ez lenne a jó taktika.
Arkana: Ha Bic úr lát más taktikát, javaslom, hogy rögtön vesse föl. - Ebben az esetben menjünk.
A Legfőbb Játékos: (Nos), lanista, lássunk egy kicsit a játékból, amelyet holnapra készít(enek?) elő nekem.
Lanista: Pillanatnyilag, Legfőbb Játékos, egyszerűen az újonc értékének fölméréséről van szó.
A Legfőbb Játékos: Jól van, jól van.
Lanista: Kezdjétek!
Lázadó: De hát csinálj valamit, mozogj, ((védekezz a végsőkig?))! Gyerünk, mozdulj, támadj meg! - Nem, nem, (mégse tudnék) lőni erre a kölyökre, aki egy mozdulatot sem tesz, hogy kivédje a lövést. Ó, nem, az mészárlás lenne!
A Legfőbb Játékos: Mondd, lanista, úgy tűnik, hogy (…) lázadás van kitörőfélben a cirkuszomban?
Lanista: (Büntessék meg!)
Lázadó: Ó, ne, ne azt, kérem/kérlek. Ennek a kölyöknek a hibája, nem akar mozdulni. De nekem semmi közöm ehhez, ő az, könyörgök!
A játékosok: Ott, az a kicsi jól (…) - (Na, ha akarja, majd megkapja!)
Lázadó: Bravó, fiacskám, folytasd, mutasd meg (nekik,) ezeknek a gyilkosoknak! - Rajta, kicsi, üss, rajta, üss!
A Legfőbb Játékos: Úgy tűnik, semmilyen golyó nem képes (vonzódni ehhez a fiatal fiúhoz). Mégis, (…) úgy hiszem, hogy az önét nem fogja tudni kikerülni! Az ön érdekében remélem!
Bob: (Nos, Bob,) ezúttal (…?) komoly (lesz).
Lanista: Ezúttal kevesebb szerencséd lesz, hidd el. - Nincs, csak egy ember, aki képes így (…)
Bob: Spartakus!
Spartakus: Minek egy gyereket gyötörni akkor, ha egy hozzád hasonló erejű ellenfélhez mérhetnéd magad? Talán azt hiszed, hogy már nem ugyanazok a képességeid, mint egykor?
A Legfőbb Játékos: Spartakus! Minő öröm újból itt látni téged! Sohasem szerettem elveszíteni egy bajnokot.
Spartakus: Azért jöttem, hogy üzletet ajánljak neked.
A Legfőbb Játékos: Üzletet? Valóban? Hallgatlak, Spartakus…
Spartakus: Egy bajnokot akarsz holnapra. Ez a fiú nem lesz (…). Ha elengeded őt, kész vagyok kiállni a lanistád ellen.
A Legfőbb Játékos: (Mily megható), haha. Kiszolgáltatni magadat cserébe ezért a fiatal fiúért.(?) Miért ne, végülis. De tudd, hogy ez a fiatal fiú nem nyer szabadságot, csak ha a látványosság, amelyet nekem kínálsz, elsőrangú. Mindez pompás emlékeket fog fölidézni bennünk, nemde, kedves Spartakusom? Jól van. Külön zárják be őket, természetesen.
Arkana: Lehet, hogy Spartakus ott van. Szerinted mire szolgálhat ez az épület, Rebecca?
Rebecca: (…?) „Vagy stadion, vagy cirkusz.”
Játékos: Ez tényleg az a kölyök, aki a (…)(-ban/-ben) volt a fiúval. Intézzük el.
Rebecca: Bob. Spartakus. Itt vannak, Arkana…
Arkana: Rebecca! Hol vagy? Válaszolj nekem!
Bemondó: És most a Legfőbb Játékos meg fogja adni (a kezdés jelét), és a nagy verseny (…) - Barkar, (ez az ő civilizált (…)-ának/-ének bemutatása!) És most Legfőbb Játékosunk örömére szolgál, hogy bejelentheti a visszatértét annak, akit senki sem felejtett el, és aki végre elfogadja, hogy (megküzdjön (…) ellenséggel): (világos, hogy Spartakusról van szó!) Most minden idők két legnagyobb bajnoka fog kiállni egymás ellen (…)! - A baleset után/következtében (…) a lanistánk egy fiatal reménységgel fogja helyettesíttetni magát (…?)!
Spartakus: Bob!
A Legfőbb Játékos: Ismered ezt a gyermeket?
Bob: Rebecca?
A Legfőbb Játékos: Ismered a játékszabályunkat, Spartakus: egy halál két életért.
Spartakus: Áruló! Légy átkozott!
A Legfőbb Játékos: Egy halál két életért, Spartakus, megmondtam, egy halál két életért.
Bob: Spartakus, mondd meg, mit kell tenni?!
Spartakus: Megvédeni magad, Bob, és megvédeni a testvéred!
Bob: Spartakus, ne!
Spartakus: Tudom, hogy ki fogja tudni kerülni. - Lőjj, Bob, lőjj már, ez az egyetlen mód, hogy megmentsd Rebeccát! Rajta, Bob, tölts és lőjj, lőjj!
Bob: Nem, nem bírok, nem bírok!
Spartakus: Ő az, nem lehet más, csak ő!
Bob: Arkana!
A Legfőbb Játékos: Tegyenek valamit, (mutassák) (…)! Állítsá(to)k meg őket!
Rebecca: Spartakus!
Spartakus: Rebecca.
Rebecca: Igen!
A Legfőbb Játékos: Állítsá(to)k meg őket! Azt mondtam, állítsá(to)k meg őket!
Spartakus: Emelkedj, Shagshag, ne (törődj) velem, emelkedj!
Bob: Megsebesült. Segítsetek nekem.
Spartakus: Egy halál két életért. Gyűlölöm(gyűlöltem) ezt a szabályt. Sohasem akartam alávetni magam a törvényüknek/törvényeiknek. A játékosok a bajnokukká tettek. Sohasem akartam ölni; kényszeríteni akartak rá, akkor (hát) elszöktem.
Bob: Bocsánatot kérek tőled.
Arkana: Spartakusnak igaza volt, ez valóban az Árkádiába vezető út. Ott, a shagmikus sugarak.
Bic: Ne gondolkodj/gondolj rá tovább, Bob! Gyerünk!
Köszönöm szépen Bernardo Cellini segítségét, például le Grand Partenaire nevének a fordítását.
Nagyon sok mindent nem értettem, főleg a hangosbeszélőt nem. Bármilyen javításért vagy kiegészítésért hálás lennék, ha erre a kis időre érdemesnek tartjátok.
Halvány fogalmam sincs, hogy a Legfőbb Játékos tegezi vagy magázza-e a lanistát, összevissza írtam. A vous (mint az orosz vü) általában lehet ‘ti’, ‘ön’, vagy ‘önök’, úgyhogy sokszor csak tippeltem.
A francia stílusrétegekről is alig van fogalmam, de mivel a hangsúly és a tartalom alapján a Legfőbb Játékos hátborzongatóan választékosnak tűnt, a fordításban megpróbáltam erre rájátszani. Persze ez csak egy ötlet, ha gondoljátok, akkor átírom semlegesre. Bár most már úgyis nemsokára meglesz az eredeti fordítás. 8-)
Narrátor: Spartakus a föld mélyében született; a rétegekben nőtt föl. Segíteni akart Arkanának és a barátainak, hogy újra megtalálják az Árkádiába vezető utat. Akkor miért nem beszélt senkinek Barkar városáról?
Spartakus: Hé! Ne olyan gyorsan, Arkana!
Arkana: Úgy (szeretnék) kijutni ebből a sivatagból, visszatalálni Árkádiába. Ó! Spartakus, gyere, igaza(d) volt. Ott egy város, és mögötte talán a shagmikus sugarak. Fölismered ezt a várost?
Spartakus: Barkar, a játékosok területe.
Arkana: Ismered ezt a várost, Spartakus?
Spartakus: Igen, Arkana. Barkar egy város, amelyet senkinek sem kívánok, hogy fölfedezzen.
Arkana: Gyere, menjünk vissza Bobhoz és Rebeccához.
Bob: Rajta, Rebecca, lépj!
Rebecca: Nyugtalanít, hogy Spartakus és Arkana még mindig nem jöttek vissza.
Bac: Még nem (látom (…)), Rebecca. Lehet, hogy nem könnyű megtalálni az utunkat.
Bic: Logibik, (egy kicsit (késnek), tudod).
Bob: Jó, akkor most lépsz, igen vagy nem?
Rebecca: Ha egy kicsit követnéd a játékot, jól látnád, hogy már léptem.
Bob: Úgy, (felfuvalkodsz,) te, te, te… (...) a nagy Bob majd megmutatja neked (…)
Rebecca: Spartakus! Na, végre. Tényleg nyugtalan voltam. De mi történik? Nem a jó úton járunk?
Spartakus: De, de, ez valóban az az út, amit keresünk, de megfogadtam(/reméltem), hogy soha többé nem lépek ebbe a rétegbe.
Bob: És ugyan miért? Legutóbb fizetés nélkül távoztál?
Spartakus: „Gyerek vagy, Bob. Nem tudod, mit beszélsz.“ Vannak dolgok, amelyekről kívánom, hogy sose ismerd meg őket.
Arkana: Bármik legyenek is az okok, amelyek ezt a területet tiltott hellyé teszik számodra, tiszteljük őket, Spartakus. De… Mondd meg nekünk, hogy létezik-e másik út Árkádiába.
Spartakus: Igen, létezik egy másik út, de…
Arkana: De?
Spartakus: Ki lehet kerülni a játékosok városát, de az út nagyon hosszú és nehéz, és félek, hogy mi nem…
Rebecca: Spartakus, a játékosok városa, az mi?
Arkana: Követni fogunk, Spartakus, megbízunk benned.
Rebecca: Na, lépsz? Nem, nem lép. Passzol/duzzog. (szójáték?)
Arkana: Lehet, hogy az átkelés nem lesz olyan szörnyű.
Spartakus: Nem, kétlem, Arkana, nézz oda!
Arkana: Mi az?
Spartakus: Egy homokvihar. Most majd minden (…) megváltozik, ez a sivatag valóságos pokollá válik. - (Nyomulj, Shagshag, nyomulj gyorsan!)
Shagshag: Nem tudok itt maradni, de hova menjek ebben a viharban?
Spartakus: Majd irányítalak, Shagshag! Gyere, Shagshag, gyere felém! Gyere, Shagshag, gyere! Most jobbra! Ne állj meg, besüppedhetnél.
Shagshag: Elakadtam.
Spartakus: Gyere! Folytasd! Rajta, még egy erőfeszítést!
Bob: Spartakus! (…) Shagshag besüppedt. - Ó, ez a (csodálatos) karmantyú.
Bob: (…ha valakinek olyan karmantyúja van,) mint a tied, Spartakus. Honnan van? Kitől kaptad? (…)?
Spartakus: Bob, ne kérdezz annyit, húzd a (kötelet)!
Rebecca: Ott egy víztükör! Végre megszabadulhatunk ettől a sok homoktól, és egy jó fürdőt vehetünk.
Arkana: Jó ötlet. Miközben várjuk, hogy Shagshag újra repülni tudjon. Jót fog tenni nekünk. - Kimerült, hagyjuk aludni. És te, Bob? Velünk jössz?
Bob: Nem, én nem. Kell, hogy… valaki őrködjék.
Bic: Ó, látod, amit én látok?
Bac: És amit én látok, azt te is látod?
Bob: Ó, ez a karmantyú. (Le kell csúsznia.) - Ó, ne, ne, ne, ne!
Rebecca: Ez Bob!
Spartakus: Játékosok. Bob, Bob, hol vagy, Bob?
Arkana: Spartakus, (…) hova tűnt Bob?
Rebecca: Mi történik?
Spartakus: Elvitték.
Arkana: De kik, Spartakus, kik?!
Spartakus: A játékosok, a játékosok vitték el Bobot!
Arkana: Várj meg minket, Spartakus!
Spartakus: Nem! Egyedül kell odamennem!
Rebecca: Mit csinál(j)unk, Arkana?
Arkana: Kövessük távolról.
Bob: De…de hát mit akarnak (tőlem)? Egy stadion?
Játékos: Nem, ez Barkar nagy cirkusza, ahol meg fogod tanulni a gladiátorok jó/derék mesterségét. Gyerünk, föl fognak készíteni.
Rebecca: Nézd, épp most ment be a városba. Mit fogunk csinálni?
Arkana: Mi is bemegyünk.
Bic: Kétlem, hogy ez lenne a jó taktika.
Arkana: Ha Bic úr lát más taktikát, javaslom, hogy rögtön vesse föl. - Ebben az esetben menjünk.
A Legfőbb Játékos: (Nos), lanista, lássunk egy kicsit a játékból, amelyet holnapra készít(enek?) elő nekem.
Lanista: Pillanatnyilag, Legfőbb Játékos, egyszerűen az újonc értékének fölméréséről van szó.
A Legfőbb Játékos: Jól van, jól van.
Lanista: Kezdjétek!
Lázadó: De hát csinálj valamit, mozogj, ((védekezz a végsőkig?))! Gyerünk, mozdulj, támadj meg! - Nem, nem, (mégse tudnék) lőni erre a kölyökre, aki egy mozdulatot sem tesz, hogy kivédje a lövést. Ó, nem, az mészárlás lenne!
A Legfőbb Játékos: Mondd, lanista, úgy tűnik, hogy (…) lázadás van kitörőfélben a cirkuszomban?
Lanista: (Büntessék meg!)
Lázadó: Ó, ne, ne azt, kérem/kérlek. Ennek a kölyöknek a hibája, nem akar mozdulni. De nekem semmi közöm ehhez, ő az, könyörgök!
A játékosok: Ott, az a kicsi jól (…) - (Na, ha akarja, majd megkapja!)
Lázadó: Bravó, fiacskám, folytasd, mutasd meg (nekik,) ezeknek a gyilkosoknak! - Rajta, kicsi, üss, rajta, üss!
A Legfőbb Játékos: Úgy tűnik, semmilyen golyó nem képes (vonzódni ehhez a fiatal fiúhoz). Mégis, (…) úgy hiszem, hogy az önét nem fogja tudni kikerülni! Az ön érdekében remélem!
Bob: (Nos, Bob,) ezúttal (…?) komoly (lesz).
Lanista: Ezúttal kevesebb szerencséd lesz, hidd el. - Nincs, csak egy ember, aki képes így (…)
Bob: Spartakus!
Spartakus: Minek egy gyereket gyötörni akkor, ha egy hozzád hasonló erejű ellenfélhez mérhetnéd magad? Talán azt hiszed, hogy már nem ugyanazok a képességeid, mint egykor?
A Legfőbb Játékos: Spartakus! Minő öröm újból itt látni téged! Sohasem szerettem elveszíteni egy bajnokot.
Spartakus: Azért jöttem, hogy üzletet ajánljak neked.
A Legfőbb Játékos: Üzletet? Valóban? Hallgatlak, Spartakus…
Spartakus: Egy bajnokot akarsz holnapra. Ez a fiú nem lesz (…). Ha elengeded őt, kész vagyok kiállni a lanistád ellen.
A Legfőbb Játékos: (Mily megható), haha. Kiszolgáltatni magadat cserébe ezért a fiatal fiúért.(?) Miért ne, végülis. De tudd, hogy ez a fiatal fiú nem nyer szabadságot, csak ha a látványosság, amelyet nekem kínálsz, elsőrangú. Mindez pompás emlékeket fog fölidézni bennünk, nemde, kedves Spartakusom? Jól van. Külön zárják be őket, természetesen.
Arkana: Lehet, hogy Spartakus ott van. Szerinted mire szolgálhat ez az épület, Rebecca?
Rebecca: (…?) „Vagy stadion, vagy cirkusz.”
Játékos: Ez tényleg az a kölyök, aki a (…)(-ban/-ben) volt a fiúval. Intézzük el.
Rebecca: Bob. Spartakus. Itt vannak, Arkana…
Arkana: Rebecca! Hol vagy? Válaszolj nekem!
Bemondó: És most a Legfőbb Játékos meg fogja adni (a kezdés jelét), és a nagy verseny (…) - Barkar, (ez az ő civilizált (…)-ának/-ének bemutatása!) És most Legfőbb Játékosunk örömére szolgál, hogy bejelentheti a visszatértét annak, akit senki sem felejtett el, és aki végre elfogadja, hogy (megküzdjön (…) ellenséggel): (világos, hogy Spartakusról van szó!) Most minden idők két legnagyobb bajnoka fog kiállni egymás ellen (…)! - A baleset után/következtében (…) a lanistánk egy fiatal reménységgel fogja helyettesíttetni magát (…?)!
Spartakus: Bob!
A Legfőbb Játékos: Ismered ezt a gyermeket?
Bob: Rebecca?
A Legfőbb Játékos: Ismered a játékszabályunkat, Spartakus: egy halál két életért.
Spartakus: Áruló! Légy átkozott!
A Legfőbb Játékos: Egy halál két életért, Spartakus, megmondtam, egy halál két életért.
Bob: Spartakus, mondd meg, mit kell tenni?!
Spartakus: Megvédeni magad, Bob, és megvédeni a testvéred!
Bob: Spartakus, ne!
Spartakus: Tudom, hogy ki fogja tudni kerülni. - Lőjj, Bob, lőjj már, ez az egyetlen mód, hogy megmentsd Rebeccát! Rajta, Bob, tölts és lőjj, lőjj!
Bob: Nem, nem bírok, nem bírok!
Spartakus: Ő az, nem lehet más, csak ő!
Bob: Arkana!
A Legfőbb Játékos: Tegyenek valamit, (mutassák) (…)! Állítsá(to)k meg őket!
Rebecca: Spartakus!
Spartakus: Rebecca.
Rebecca: Igen!
A Legfőbb Játékos: Állítsá(to)k meg őket! Azt mondtam, állítsá(to)k meg őket!
Spartakus: Emelkedj, Shagshag, ne (törődj) velem, emelkedj!
Bob: Megsebesült. Segítsetek nekem.
Spartakus: Egy halál két életért. Gyűlölöm(gyűlöltem) ezt a szabályt. Sohasem akartam alávetni magam a törvényüknek/törvényeiknek. A játékosok a bajnokukká tettek. Sohasem akartam ölni; kényszeríteni akartak rá, akkor (hát) elszöktem.
Bob: Bocsánatot kérek tőled.
Arkana: Spartakusnak igaza volt, ez valóban az Árkádiába vezető út. Ott, a shagmikus sugarak.
Bic: Ne gondolkodj/gondolj rá tovább, Bob! Gyerünk!