Sakk-matt [Három testőr (könyv); gen; hun; worksafe]
Fandom: Dumas: A három testőr
Karakterek: Richelieu bíboros és d’Artagnan testőrhadnagy.
cca. 200 szó, a könyv végének ismerete szükséges...
Orsinak, előre szülinapra, mert a karácsonyi nem akar összejönni....
„Shāh Māt” avagy „A király védtelen”, arabusul
A késő esti sakkjátszmák olyanféle rutinná váltak, amihez az élet szeszélyét is figyelembe véve ragaszkodtak. Hol péntek este, hol vasárnap találkoztak; de az őrség megtanulta, hogy ha a Bíboros utolsó vendége d’Artagnan kapitány, akkor éjfél előtt ritkán távozik és másnap a Bíboros mindig jobb hangulatban kezdi a napot.
A két férfi általában vacsora után találkozott, de néha rájuk tört az éhség; és finom borokkal kísért beszélgetéseik a sakktábla felett (a pletykálók legnagyobb bánatára) halkak voltak, csaknem barátságosak.
D’Artagnan úr ismerte a játékot bár Gascogne-ban nem sokan játszották, és örömmel vette a Richelieu tanítását, mikor ismeretségük már barátságba csapott át. Az, hogy tíz játszmából nyolcat elveszített nem szegte a kedvét, elvégre a király főminisztere minden egyes napon gyakorolt - igaz, valódi emberekkel és valódi királlyal, - míg ő testőrhadnagyi feladatait látta el.
A parasztok szerepén néha vitatkoztak és nem volt meglepő, hogy a Bíboros jobban kedvelte a futárt és bástyát a lovaghoz képest - de mikor d’Artagnannak először sikerült visszaszereznie a királynéját, amikor egyik világos parasztja áttörte a sötét bábuk sorát, nem tudta megállni a diadalittas vigyort. Richelieu elhúzta a száját, majd három lépésből mattot adott; emlékeztetve a fiatal testőrt, hogy a játék célja nem a királynő megmentése, hanem a királyé.
~vége~
Karakterek: Richelieu bíboros és d’Artagnan testőrhadnagy.
cca. 200 szó, a könyv végének ismerete szükséges...
Orsinak, előre szülinapra, mert a karácsonyi nem akar összejönni....
„Shāh Māt” avagy „A király védtelen”, arabusul
A késő esti sakkjátszmák olyanféle rutinná váltak, amihez az élet szeszélyét is figyelembe véve ragaszkodtak. Hol péntek este, hol vasárnap találkoztak; de az őrség megtanulta, hogy ha a Bíboros utolsó vendége d’Artagnan kapitány, akkor éjfél előtt ritkán távozik és másnap a Bíboros mindig jobb hangulatban kezdi a napot.
A két férfi általában vacsora után találkozott, de néha rájuk tört az éhség; és finom borokkal kísért beszélgetéseik a sakktábla felett (a pletykálók legnagyobb bánatára) halkak voltak, csaknem barátságosak.
D’Artagnan úr ismerte a játékot bár Gascogne-ban nem sokan játszották, és örömmel vette a Richelieu tanítását, mikor ismeretségük már barátságba csapott át. Az, hogy tíz játszmából nyolcat elveszített nem szegte a kedvét, elvégre a király főminisztere minden egyes napon gyakorolt - igaz, valódi emberekkel és valódi királlyal, - míg ő testőrhadnagyi feladatait látta el.
A parasztok szerepén néha vitatkoztak és nem volt meglepő, hogy a Bíboros jobban kedvelte a futárt és bástyát a lovaghoz képest - de mikor d’Artagnannak először sikerült visszaszereznie a királynéját, amikor egyik világos parasztja áttörte a sötét bábuk sorát, nem tudta megállni a diadalittas vigyort. Richelieu elhúzta a száját, majd három lépésből mattot adott; emlékeztetve a fiatal testőrt, hogy a játék célja nem a királynő megmentése, hanem a királyé.
~vége~