Összegzés és agytépés -avagy mese a magyar felsőoktatási pénznyelőről
Mind a 3 ösztöndíjpályázati kérelmemet elutasították. (egyetemi szoctám, köztársasági tanulmányi, és önkormányzati tanulmányi) És egyiket se értem, miért.
Most nem taglalnám az anyagi helyzetünket, de tömören annyi a lényeg, hogy a 2 szülőm jóindulattal keres EGYÜTT havi 100ezret. Volt már hogy anyám 2 hónapig nem is kapott fizetést, és bármikor kirakhatják az utcára. Persze ez kurvára nem hat meg senkit a HÖKnél, se a Parlamentben, akik írják az erre vonatkozó jogszabályokat. Az egyetemi szoctám papírra 18 pontot kaptam, a 100ból. Mert nem vagyok árva, nem vagyok halálos beteg, nincs 70 testvérem és hiába utazok napi 4-5 órát, nem vagyok kollégista és nem én vagyok a családfenntartó.
Ne is törődjenek vele. Adják csak annak a pénzt akinek a szülei félmilliót keresnek egyenként, Rózsadombon laknak, és van 4 gyerekük, mert el tudják tartani őket és fizetni tudják a költségtérítéses egyetemi díjukat. Mert azoknak ám mégcsak a papírját sem nézik meg, automatikusan kapnak 50ezret -mint ma megtudtam a HÖKben. Kapják be mind.
De ami a legeslegjobban felháborított az az, hogy a tanulmányira sem kaptam semmit. Beadtam a jelentkezési lapot, két darab 5egészes félévi kredites átlaggal (számtani átlag 4,93 körül mind2), 5ös alapvizsgával, egy országosTDKra való bejutással, egy felső és egy középfokú C tipusú nyelvizsgapapírral, 1 kutatási project-leírással amit szignózott a tanárom is hogy igen, télleg folyamatban van, és el lett utasítva. Szeretném tudni, UGYAN MIRE ADNAK AKKOR TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAT? Ugyanis vki mégis minden pénzt elvisz.... szeretném tudni miért....
Múlthéten az érdi önkormányzattól is jött a papír, hogy nem kapok pénzt. Az is tanulmányi ösztöndíjpályázat volt, csak ugye az érdi önkormányzaté, akármilyen iskolás megpróbálhatta benyújtani. Ugyanezeket adtak be, mint fenn említettem. Szart sem ért.....
Komolyan, én nem értem ezt. Csak fel vagyok háborodva, de azt nagyon.
Nem azt mondom, hogy adják nekem a Nemzeti Bankot, de hát könyörgöm, mit gondolnak, a nagy semmiért tanulom ki a belemet? Bele kéne nyugodnom végre, hogy nem én vagyok az, aki a végén örülni szokott. (közben se)
Most nem taglalnám az anyagi helyzetünket, de tömören annyi a lényeg, hogy a 2 szülőm jóindulattal keres EGYÜTT havi 100ezret. Volt már hogy anyám 2 hónapig nem is kapott fizetést, és bármikor kirakhatják az utcára. Persze ez kurvára nem hat meg senkit a HÖKnél, se a Parlamentben, akik írják az erre vonatkozó jogszabályokat. Az egyetemi szoctám papírra 18 pontot kaptam, a 100ból. Mert nem vagyok árva, nem vagyok halálos beteg, nincs 70 testvérem és hiába utazok napi 4-5 órát, nem vagyok kollégista és nem én vagyok a családfenntartó.
Ne is törődjenek vele. Adják csak annak a pénzt akinek a szülei félmilliót keresnek egyenként, Rózsadombon laknak, és van 4 gyerekük, mert el tudják tartani őket és fizetni tudják a költségtérítéses egyetemi díjukat. Mert azoknak ám mégcsak a papírját sem nézik meg, automatikusan kapnak 50ezret -mint ma megtudtam a HÖKben. Kapják be mind.
De ami a legeslegjobban felháborított az az, hogy a tanulmányira sem kaptam semmit. Beadtam a jelentkezési lapot, két darab 5egészes félévi kredites átlaggal (számtani átlag 4,93 körül mind2), 5ös alapvizsgával, egy országosTDKra való bejutással, egy felső és egy középfokú C tipusú nyelvizsgapapírral, 1 kutatási project-leírással amit szignózott a tanárom is hogy igen, télleg folyamatban van, és el lett utasítva. Szeretném tudni, UGYAN MIRE ADNAK AKKOR TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAT? Ugyanis vki mégis minden pénzt elvisz.... szeretném tudni miért....
Múlthéten az érdi önkormányzattól is jött a papír, hogy nem kapok pénzt. Az is tanulmányi ösztöndíjpályázat volt, csak ugye az érdi önkormányzaté, akármilyen iskolás megpróbálhatta benyújtani. Ugyanezeket adtak be, mint fenn említettem. Szart sem ért.....
Komolyan, én nem értem ezt. Csak fel vagyok háborodva, de azt nagyon.
Nem azt mondom, hogy adják nekem a Nemzeti Bankot, de hát könyörgöm, mit gondolnak, a nagy semmiért tanulom ki a belemet? Bele kéne nyugodnom végre, hogy nem én vagyok az, aki a végén örülni szokott. (közben se)