77. Super Junior fanfiction fordítás (10/22)
Volt valami a reggelekben, amit Ryeowook utált. Talán a vakító fények, amik az ablakon szűrődtek be - szokás szerint elfelejtette lehúzni a reluxálat az este -, vagy a madarak kinti csiripelése, nem tudta; csak utálta a reggeleket. Ráadásul az a pár órányi alvás sem segített, Kyuhyun tegnap egész nap nem volt sehol, minden munkát Ryeowookra hagyott. Nem mintha nem lett volna neki is dolga, a francba is, meg kellett csinálnia az adatbázist olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges volt. Hiszen ki tudja, hogy a Choi család mikor támad ismét? Lehet, hogy ma, vagy talán tegnap, csak ők még nem értesültek róla. A lényeg, hogy Ryeowook nem örült neki, mikor rájött, hogy segítség nélkül kell minden munkát megoldania. Biztosan nagyon megveri Kyuhyunt, ha ma látja.
Még mindig mérgesen morgott, de a szemei kinyíltak, mikor érezte, hogy ismerős ujjak játszadoznak a hajával. Nem tehetett róla, de elmosolyodott; ez volt az egyetlen olyan dolog, ami tűrhetőbbé tette a reggeleket. Úgy felébredni, hogy Yesung mellette van, az mindig boldoggá tette, különösen, ha egy őrjítő szexnek volt kitéve az azelőtti este.
Ryeowook elpirult, ahogy eszébe jutott a múlt éjszaka.
- Mocskos dolgokra gondolsz? - kérdezte egy szórakozott hang és Ryeowook észrevette, hogy Yesung vigyorogva bámul rá.
- Természetesen nem! - ütötte meg játékosan. - Te vagy az, aki mindig a szexre gondol. - vágott vissza Ryeowook.
- Akkor miért vagy zavarban?
- Csak.
- Miért is?
- Mert csak.
- Ez nem válasz. - Yesung elmosolyodott; Ryeowook néha már túl aranyos tudott lenni.
Ryeowook felvonta a szemöldökét, majd játékos hangon megszólalt: - Nem érdekel. - Utána kiugrott az ágyból, ignorálva a felnyögő Yesungot, akinek most már fel kellett kelnie, mivel Ryeowook már nem volt az ágyban. Reménykedett egy gyors reggeli dugásban, de sajnos a szerelme ezt máshogy gondolta.
Yesung nézte, ahogy a másik férfi meztelen teste belibben a mosdóba, pillanatokkal később pedig a víz csobogását hallotta. Ryeowook már zuhanyzott. Hirtelen arra gondolt, hogy csatlakozik hozzá és megzavarja, de Yesung elvetette ezt az ötletet. A múltkor, mikor ezzel próbálkozott, Ryeowook nem csak kidobta, de megvonta minden szexuális élménytől az elkövetkezendő tíz napban. Egy olyan dologtól, amit ő meg akart ismételni.
Húsz perccel később mind a ketten a konyha felé tartottak, hogy megreggelizzenek. Hangeng a sütőnél volt, épp valamit főzött, aminek finom illata volt, amíg Heechul és Kangin az pultnál ültek és papírokat olvastak.
- Reggelit csinálsz? - kérdezte Yesung, miközben Hangeng vállai mögül leskelődött a serpenyőre. - Sült rizs, csodás. Már hiányoltam a főztöd, Geng. - Hangeng pedig kuncogott egy kicsit.
- Heechul akart ezt enni korábban, szóval mindenkinek csinálok egy kicsit reggelire. Ryeowook, tudsz segíteni a köretekkel? Tudom, hogy a srácok nem elégszenek meg egyféle menüvel.
- Persze. - válaszolta Ryeowook. Kinyitotta a hűtő ajtaját és felhasznált minden maradékot a tegnap esti vacsorából. Volt egy kevés kung pao csirke, moo shu és tészta. Hangeng híres sült rizsével ez elég lesz egy csapat éhes maffia tagnak kora reggel. - Tudja valaki, hogy hol van Kyuhyun? Ellógja a munkát. - panaszkodott Ryeowook.
- Shanghaiban. - Kangin volt az egyetlen, aki válaszolt.
- Miért?
- Mert ott van Siwon.
- Ah.
Hirtelen nem is tűnt olyan rossznak, hogy jelenleg nem kellett Kyuhyunnal dolgoznia. Tudta, hogy mennyire hisztis tudott lenni Kyuhyun, ha Siwon nem volt a közelében.
************
Kangin tovább mérgelődött, miközben még egy másolatot aláírt a jelentéktelennek tartott papírmunka közben - vagyis ő így gondolta. Ha Siwon ott lett volna, ő bizonyára nem értene egyet vele. A Consigliere már régebben is ragaszkodott ahhoz, hogy nem létezik jelentéktelen papírmunka. De mivel Siwon ismét Kínában volt és a következő napig nem tér vissza, így minden papírmunka Kanginra, a Donra hárult. Szerencsére, a dolgok holnaptól visszatérnek a régi kerékvágásba és Kangin „szabad” lesz, és azt csinálhat, amit akar. Már pár napja gyakorolni akart a fegyverével.
Ledobta a tollat az asztalra, Kangin felsóhajtott és hátradőlt a székében. Rendben, ennyi volt, többet nem kell ezt csinálnia. A papírmunka bizonyára várhatott még egy napig; de azért még befejezte azokat, amiket úgy gondolt, hogy fontosak és sürgősek voltak. Úgy döntött, hogy tart egy kis szünetet, Kangin felállt és kisétált az irodájából. Az útját a lőtér felé vette, de hirtelen meghallotta Jungsu nevetését és nem tehetett róla, kíváncsi volt, hogy mit csinálhat a fiú.
Jungsut a kiképző területek közelében lévő parkolóban találta meg, épp Hangenggel kosarazott. A Don felvonta a szemöldökét; egy teljesen új kosárlabda palánk volt a kölyöknek, egy olyan, amit még nem látott korábban. Biztos már megint Yunho vette, az a férfi megrontja az ajándékaival a gyereket. Megforgatta a szemeit és elsétált mellettük az egyik épületbe, ahol a lövészetet gyakorolták. Yesung is ott volt, aki épp a parancsokat ordította egy csoportnyi fiatalnak, ahogy edzette őket. Biccentett az alárendeltjének, majd odament, ahol a céltáblák voltak.
Csak egyetlen egy ember volt ott és Kangin azonnal felismerte, hogy ki volt az. Park Yoohwan, Park Yoochun testvére. Yoohwan csak mostanában csatlakozott a családhoz, hogy arra az útra térjen, mint a bátyja, ezzel persze kivívta a szülei haragját. Ez teljesen érthetődő volt, figyelembe véve, hogy pár évvel ezelőtt mi történt Yoochunnal; az az eset pedig még mindig kísérti a főbb tagokat. Ez volt az oka annak is, hogy Changmin miért utasította el azt, hogy ismét csatlakozzon hozzájuk, vagyis Yunho ezt mondta.
Onnan, ahol Kangin állt, úgy tűnt, hogy Yoohwannak problémái vannak a célzó képességeivel, és a Don azon morfondírozott, hogy vajon hol lehetnek a vezető beosztású tagjai. Valakinek tanítania kell a fiatalembert, a szárnyai alá vennie és nemcsak azért, mert Yoochun testvére volt, hanem azért, mert a Kim családnál ez volt a szokás. Egy új vagy fiatal tagnak legalább egy magasabb rangú emberrel kell lennie, aki a mentora lesz. Kangin Yoohwanra nézett, aki lehangoltan tette le a fegyverét.
- Hol a mentorod?
Yoohwan nagyon meglepődött, hogy ott látta a Dont. Azonnal meghajolt Kangin előtt, de ő csak leintette.
- Semmi baj, nem vagyok híve az ilyen formalitásoknak, nyugodtan pihenhetsz. Jut eszembe, hol az edződ, akinek tanítania kellene?
- Err - Yoohwan kényelmetlenül érezte magát. - Még nincs olyanom. Senki sem ért rá a fő tagok közül, hallottam, hogy nagyon elfoglaltak. Nincs idejük rá.
Kangin a homlokát ráncolta.
- Értem. Nos, ők valóban nincsenek itt, de inkább ne fél szemmeljenek rád. Ez rosszabb, mintha egyáltalán nem edzenél. Ne aggódj, majd keresek valakit, oké?
A fiatalabb férfi látszólag megkönnyebbülten nézett ki.
- Kösz, főnök.
- Semmiség. Milyen fegyvert használsz?
- 25 kalibereset.
A Don bólintott. - Az megfelel a kezdőknek. Miután azt megtanultad használni, kezdhetsz gyakorolni nagyobb kaliberűvel is, mert ez túl gyakori, nincs hosszú lőtávolsága és nem okoz nagy kárt sem. De most ez megteszi. - Bemérte a célt. - Ne a ’bulls-eye’-ra összpontosíts, azt nehéz eltalálni. Le tudod cserélni ezt, hogy ember alakú célpont legyen?
- Persze. - felelte Yoohwan. Megnyomott egy gombot és a forma lecserélődött egy olyanra, amit Kangin kért. Új töltényekkel töltötte fel a .25 kaliberesét, majd felvette a szemüveget és a fülvédőt is. - Próbálj a mellkasra lőni. - hallotta a főnök hangját.
Kangin is felvette a felszerelését és egy lépést hátrált. Yoohwan lőni kezdett - Kangin összerezzent -, mind a kétszer a golyó a célpont ’Y’ területét találta el. Nos, ez nem egy rossz ötlet, de… jaj.
- Nem tudom megcsinálni. - mondta halkan Yoohwan.
A Don nem értett egyet vele. - Csak gyakorolnod kell. Hadd mutassam meg, hogy kell. - Elővette a saját fegyverét, egy .357-es magnumot és lőni kezdett; mind a háromszor a mellkasba fúródott a töltény, csak ahogy azt akarta. - Három egyszerű lépés csak: Egy - nézz előre. Koncentrálj a látásodra, ne a célpontra. Kettő - biztosítsd ki. Három - fejezd be. Miután lőttél, azonnal mérd be ismét az áldozatot. Te ezt nem tetted, azért nem tudtad bemérni, hova célzol. Ezért hibáztad el.
Yoohwan újra próbálkozott, ezúttal a gyomor területét találta el, nem a mellkast, de ez legalább már közelebb volt hozzá. Kangin elismerően megdicsérte.
- Látod, megy ez. Csak egy kicsit gyakorolj többet, oké?
- Kösz, főnök. Nagyon hálás vagyok, amiért segítesz. Az emberek elvárják, hogy jól bánjak a fegyverekkel, mert én vagyok a hyung öccse. De ahogy látod, nem értek hozzá, talán ha jól bántam volna vele, akkor talán a hyung nem-
Kangin azonnal félbeszakította. - Ami a bátyáddal történt, az nem a te hibád, sem a szüleidé, még Junsué sem. Különösen nem Changminé. Ne hibáztasd magad miatta, hallod? - Yoohwan még mindig bizonytalanul pislogott, így Kangin gyorsan folytatta. - Yoohwan, ezt egy őrült tette, az ellenségünk. Gondolod, hogy még egy bérgyilkos segített volna? Találtak volna más módszert, hogy kiiktasság Yoochunt, hidd el.
Aztán Kanginnak egy zseniális ötlete támadt.
- Figyelj, nem bánnád, ha valaki más képezne ki? Úgy értem, mi van, ha megkérek valakit, hogy foglalkozzon veled, aki régen a család tagja volt, de már nem? Biztosítalak róla, hogy ért a fegyverekhez.
- Nem igazán érdekel, hogy ki képez ki, amíg akad valaki. - vont vállat Yoohwan.
- Remek. Beszélek vele, rendben? - mosolygott Kangin. - Most pedig, gyakorolj! - mondta, mielőtt elhagyta volna a területet, már csak meg kellett kérnie Yunhot és Jaejoongot, hogy vegyék fel a kapcsolatot Changminnal. Talán Yoohwan képzése alatt meg lehetne őt győzni arról, hogy ismét csatlakozzon hozzájuk.
Yesung kint állt a parkolónál és azt figyelte, ahogy Jungsu még mindig Hangenggel játszott, és nem sokkal később Kangin is csatlakozott hozzá. Együtt nézték, ahogy Jungsu próbált kosarat dobni, és a fiú egyből duzzogni kezdett, amikor visszapattant a palánkról, miután érintette a kosarat. Hangeng nevetett, mielőtt megszerezte volna a labdát és oda nem adta Jungsunak. Felemelte a fiút, hogy onnan próbáljon kosarat dobni.
- Hé, tudnál segíteni megszüntetni a szerdai találkozóimat? - kérdezte hirtelen Yesungtól a Don.
A férfi csak felvonta a szemöldökét. Nem volt szokatlan kérdés Kangintól, hogy egy-egy találkozót töröljenek, hogy pihenjen, de egy egész napot?
- Tudod, van egy megbeszélésünk a Hiroyuki családdal. Egészen Japánból repültek ide.
- Tudom.
- És azt akarod, hogy töröljem?
- Igen.
- Hat hónapi vártak rá, hogy találkozhassanak veled.
- Akkor még pár napba nem fognak belehalni. - Kangin bosszúsan pillantott az alkalmazottjára. Az utóbbi vette a célzást és ejtette a témát. A Don megfordult és tovább nézte, ahogy Jungsu kosárra dobálgatott, szándékosan kerülve a Yesung arcára kúszott vigyor látványát.
A szerdai nap Jungsu születésnapja.
************
Jaejoong elégedetten mosolygott, ahogy a tortát az étkezőőasztalra tette. Ez egy négyemeletes csokitorta volt, csokoládés bevonattal, pár eperrel és a tetején csokoládé darabokkal leszórva; egy olyan torta, ami tényleg minden gyerek álma. Jungsu bizonyára nagyon boldog lesz, ha hazatér a vidámparkból. Kangin vitte oda - igen, Kangin, a félelem nélküli Don, a Kim család feje vidámparkba ment -, szóval mindenki fel tudott készíülni a meglepetés születésnapi partira.
- Jae, ezt hova tegyem? - Jaejoong megfordult, és Kyuhyunt egy tálca süteménnyel találta, amit Ryeowook sütött az előbb. - Gondolom, valahova az asztalra. - szólalt meg Kyuhyun kissé szarkasztikusan, ahogy végignézett a hatlmas étkezőasztalon, ami tele volt ennivalóval.
A szerző megforgatta a szemeit; oké, lehet, hogy kicsit túl sokat sütött, de ez a nap különleges volt, ez volt Jungsu születésnapja. Félredöntötte a fejét és úgy válaszolt: - Kyu, Kangin egészen Shanghai-ig küldött, hogy megdugjanak végre, de még mindig kell egy farok a seggedbe?
Heechul a szoba másik végében kuncogott, miközben pár lufit kötött össze.
- Talán, mert Kínába ment, túl sokat volt fasz a seggében. - mondta pajkosan.
- Hyung! - tiltakozott Siwon. A Consigliere, aki eddig elfoglalt volt az ajándékok csomagolásával, egy lesújtó pillantást vetett Heechulra. - Hangeng még nincs itt, szóval nyugi.
Ahogy Heechul már szólt is volna vissza, Yunho közbevágott. - Kérlek, muszáj a szexről beszélnetek? Mind nyíltan és burkoltan? Él egy gyerek is a házban, srácok, fogjátok egy kicsit vissza magatokat! - Komolyan, már kezdte azt hinni, hogy hiba volt idehoznia Jungsut, hogy a Kim kúriában éljen. A kölyök biztonságban volt, de nem csak a hét huszonnégy órájában lévő védelemről volt szó; a ház tele volt tesztoszteron túltengéses és kanos férfiakkal, a kettő kombinációja pedig nem volt valami jó dolog. Yunhonak sokszor jutott eszébe az a gondolat, hogy csak visszaviszi Jungsut az ő lakásukba. De Jungsu a Don külön kérésére volt itt, így azt lehetetlenség volt megszegni.
- Nicsak, ki beszél - morogta az orra alatt Heechul, de az utolsó okos megjegyzése után, szerencsére már senki nem beszélt a szexről. Yunho bölcsen ügyet sem vetett rá, teljesen tisztában volt vele, hogy a másik mit beszél, de inkább nem válaszolt.
- Szerintetek, mit csinálnak a vidámparkban? - kérdezte Yunho.
- Mire gondolsz? Szerinted, mit lehet egy vidámparkban csinálni? - válaszolta szórakozottan Jaejoong, közben pedig átrendezte kissé az asztalon lévő dolgokat, hogy elférjen valahol a süteményekkel teli tálca, amit Kyuhyun fogott a kezében.
Yunho vállat vont: - Úgy értem, ez nem furcsa? Egy csapat nagydarab ember és egy kölyök bizonyára vonzza a figyelmet. Különösen egy vidámparkban. Ráadásul, a főnökről van szó. - tette hozzá. - El tudjátok képzelni, ahogy a főnök felül a hullámvasútra? Vagy bemegy a kísértetházba?
- Nyugalom, megkértem Yesungot és Hangenget, hogy csináljon pár képet. - felete Heechul vidámon. - Ami a kísértetházat illeti, nem hinném, hogy Kangin számára bármi ijesztő lenne. Előbb lövi le a szellemeket, minthogy kiabáljon. - Itt egy pillanatra szünetet tartott. - Másodszorra, jók a reflexei. Ha felbukkana egy szellem és meglepné, Kangin előbb rántaná elő a fegyverét, minthogy a szellem azt mondaná „boo.”
Siwon riadtan nézett Heechulra. - Reménykedjünk, hogy senki nem hal meg a nap végére. - Ebben a pillanatban pedig megcsörrent a telefonja. A kijelzőn pedig Yesung neve villogott. - Hello? - vette fel a telefont a Consigliere. - Már jöttök vissza? Várj. Mit csin-
Kyuhyun figyelte, ahogy a szerelme arcáról leolvad a mosoly és másodpercek alatt idegessé válik.
- Francba. Szóval, hol vagytok? - Kyuhyun hallotta Siwon hangján, hogy aggódik. - Oké. Igen, mind itt vannak. Azonnal a kórházba megyünk.
- Mi a baj? - kérdezte azonnal Jaejoong, miután a másik bontotta a vonalat.
- Mennünk kell, történt valami. Valamelyik kocsiban bomba volt és hat mérföldnyire felrobbant a vidámparktól. Kangin autója volt az.
Még mindig mérgesen morgott, de a szemei kinyíltak, mikor érezte, hogy ismerős ujjak játszadoznak a hajával. Nem tehetett róla, de elmosolyodott; ez volt az egyetlen olyan dolog, ami tűrhetőbbé tette a reggeleket. Úgy felébredni, hogy Yesung mellette van, az mindig boldoggá tette, különösen, ha egy őrjítő szexnek volt kitéve az azelőtti este.
Ryeowook elpirult, ahogy eszébe jutott a múlt éjszaka.
- Mocskos dolgokra gondolsz? - kérdezte egy szórakozott hang és Ryeowook észrevette, hogy Yesung vigyorogva bámul rá.
- Természetesen nem! - ütötte meg játékosan. - Te vagy az, aki mindig a szexre gondol. - vágott vissza Ryeowook.
- Akkor miért vagy zavarban?
- Csak.
- Miért is?
- Mert csak.
- Ez nem válasz. - Yesung elmosolyodott; Ryeowook néha már túl aranyos tudott lenni.
Ryeowook felvonta a szemöldökét, majd játékos hangon megszólalt: - Nem érdekel. - Utána kiugrott az ágyból, ignorálva a felnyögő Yesungot, akinek most már fel kellett kelnie, mivel Ryeowook már nem volt az ágyban. Reménykedett egy gyors reggeli dugásban, de sajnos a szerelme ezt máshogy gondolta.
Yesung nézte, ahogy a másik férfi meztelen teste belibben a mosdóba, pillanatokkal később pedig a víz csobogását hallotta. Ryeowook már zuhanyzott. Hirtelen arra gondolt, hogy csatlakozik hozzá és megzavarja, de Yesung elvetette ezt az ötletet. A múltkor, mikor ezzel próbálkozott, Ryeowook nem csak kidobta, de megvonta minden szexuális élménytől az elkövetkezendő tíz napban. Egy olyan dologtól, amit ő meg akart ismételni.
Húsz perccel később mind a ketten a konyha felé tartottak, hogy megreggelizzenek. Hangeng a sütőnél volt, épp valamit főzött, aminek finom illata volt, amíg Heechul és Kangin az pultnál ültek és papírokat olvastak.
- Reggelit csinálsz? - kérdezte Yesung, miközben Hangeng vállai mögül leskelődött a serpenyőre. - Sült rizs, csodás. Már hiányoltam a főztöd, Geng. - Hangeng pedig kuncogott egy kicsit.
- Heechul akart ezt enni korábban, szóval mindenkinek csinálok egy kicsit reggelire. Ryeowook, tudsz segíteni a köretekkel? Tudom, hogy a srácok nem elégszenek meg egyféle menüvel.
- Persze. - válaszolta Ryeowook. Kinyitotta a hűtő ajtaját és felhasznált minden maradékot a tegnap esti vacsorából. Volt egy kevés kung pao csirke, moo shu és tészta. Hangeng híres sült rizsével ez elég lesz egy csapat éhes maffia tagnak kora reggel. - Tudja valaki, hogy hol van Kyuhyun? Ellógja a munkát. - panaszkodott Ryeowook.
- Shanghaiban. - Kangin volt az egyetlen, aki válaszolt.
- Miért?
- Mert ott van Siwon.
- Ah.
Hirtelen nem is tűnt olyan rossznak, hogy jelenleg nem kellett Kyuhyunnal dolgoznia. Tudta, hogy mennyire hisztis tudott lenni Kyuhyun, ha Siwon nem volt a közelében.
************
Kangin tovább mérgelődött, miközben még egy másolatot aláírt a jelentéktelennek tartott papírmunka közben - vagyis ő így gondolta. Ha Siwon ott lett volna, ő bizonyára nem értene egyet vele. A Consigliere már régebben is ragaszkodott ahhoz, hogy nem létezik jelentéktelen papírmunka. De mivel Siwon ismét Kínában volt és a következő napig nem tér vissza, így minden papírmunka Kanginra, a Donra hárult. Szerencsére, a dolgok holnaptól visszatérnek a régi kerékvágásba és Kangin „szabad” lesz, és azt csinálhat, amit akar. Már pár napja gyakorolni akart a fegyverével.
Ledobta a tollat az asztalra, Kangin felsóhajtott és hátradőlt a székében. Rendben, ennyi volt, többet nem kell ezt csinálnia. A papírmunka bizonyára várhatott még egy napig; de azért még befejezte azokat, amiket úgy gondolt, hogy fontosak és sürgősek voltak. Úgy döntött, hogy tart egy kis szünetet, Kangin felállt és kisétált az irodájából. Az útját a lőtér felé vette, de hirtelen meghallotta Jungsu nevetését és nem tehetett róla, kíváncsi volt, hogy mit csinálhat a fiú.
Jungsut a kiképző területek közelében lévő parkolóban találta meg, épp Hangenggel kosarazott. A Don felvonta a szemöldökét; egy teljesen új kosárlabda palánk volt a kölyöknek, egy olyan, amit még nem látott korábban. Biztos már megint Yunho vette, az a férfi megrontja az ajándékaival a gyereket. Megforgatta a szemeit és elsétált mellettük az egyik épületbe, ahol a lövészetet gyakorolták. Yesung is ott volt, aki épp a parancsokat ordította egy csoportnyi fiatalnak, ahogy edzette őket. Biccentett az alárendeltjének, majd odament, ahol a céltáblák voltak.
Csak egyetlen egy ember volt ott és Kangin azonnal felismerte, hogy ki volt az. Park Yoohwan, Park Yoochun testvére. Yoohwan csak mostanában csatlakozott a családhoz, hogy arra az útra térjen, mint a bátyja, ezzel persze kivívta a szülei haragját. Ez teljesen érthetődő volt, figyelembe véve, hogy pár évvel ezelőtt mi történt Yoochunnal; az az eset pedig még mindig kísérti a főbb tagokat. Ez volt az oka annak is, hogy Changmin miért utasította el azt, hogy ismét csatlakozzon hozzájuk, vagyis Yunho ezt mondta.
Onnan, ahol Kangin állt, úgy tűnt, hogy Yoohwannak problémái vannak a célzó képességeivel, és a Don azon morfondírozott, hogy vajon hol lehetnek a vezető beosztású tagjai. Valakinek tanítania kell a fiatalembert, a szárnyai alá vennie és nemcsak azért, mert Yoochun testvére volt, hanem azért, mert a Kim családnál ez volt a szokás. Egy új vagy fiatal tagnak legalább egy magasabb rangú emberrel kell lennie, aki a mentora lesz. Kangin Yoohwanra nézett, aki lehangoltan tette le a fegyverét.
- Hol a mentorod?
Yoohwan nagyon meglepődött, hogy ott látta a Dont. Azonnal meghajolt Kangin előtt, de ő csak leintette.
- Semmi baj, nem vagyok híve az ilyen formalitásoknak, nyugodtan pihenhetsz. Jut eszembe, hol az edződ, akinek tanítania kellene?
- Err - Yoohwan kényelmetlenül érezte magát. - Még nincs olyanom. Senki sem ért rá a fő tagok közül, hallottam, hogy nagyon elfoglaltak. Nincs idejük rá.
Kangin a homlokát ráncolta.
- Értem. Nos, ők valóban nincsenek itt, de inkább ne fél szemmeljenek rád. Ez rosszabb, mintha egyáltalán nem edzenél. Ne aggódj, majd keresek valakit, oké?
A fiatalabb férfi látszólag megkönnyebbülten nézett ki.
- Kösz, főnök.
- Semmiség. Milyen fegyvert használsz?
- 25 kalibereset.
A Don bólintott. - Az megfelel a kezdőknek. Miután azt megtanultad használni, kezdhetsz gyakorolni nagyobb kaliberűvel is, mert ez túl gyakori, nincs hosszú lőtávolsága és nem okoz nagy kárt sem. De most ez megteszi. - Bemérte a célt. - Ne a ’bulls-eye’-ra összpontosíts, azt nehéz eltalálni. Le tudod cserélni ezt, hogy ember alakú célpont legyen?
- Persze. - felelte Yoohwan. Megnyomott egy gombot és a forma lecserélődött egy olyanra, amit Kangin kért. Új töltényekkel töltötte fel a .25 kaliberesét, majd felvette a szemüveget és a fülvédőt is. - Próbálj a mellkasra lőni. - hallotta a főnök hangját.
Kangin is felvette a felszerelését és egy lépést hátrált. Yoohwan lőni kezdett - Kangin összerezzent -, mind a kétszer a golyó a célpont ’Y’ területét találta el. Nos, ez nem egy rossz ötlet, de… jaj.
- Nem tudom megcsinálni. - mondta halkan Yoohwan.
A Don nem értett egyet vele. - Csak gyakorolnod kell. Hadd mutassam meg, hogy kell. - Elővette a saját fegyverét, egy .357-es magnumot és lőni kezdett; mind a háromszor a mellkasba fúródott a töltény, csak ahogy azt akarta. - Három egyszerű lépés csak: Egy - nézz előre. Koncentrálj a látásodra, ne a célpontra. Kettő - biztosítsd ki. Három - fejezd be. Miután lőttél, azonnal mérd be ismét az áldozatot. Te ezt nem tetted, azért nem tudtad bemérni, hova célzol. Ezért hibáztad el.
Yoohwan újra próbálkozott, ezúttal a gyomor területét találta el, nem a mellkast, de ez legalább már közelebb volt hozzá. Kangin elismerően megdicsérte.
- Látod, megy ez. Csak egy kicsit gyakorolj többet, oké?
- Kösz, főnök. Nagyon hálás vagyok, amiért segítesz. Az emberek elvárják, hogy jól bánjak a fegyverekkel, mert én vagyok a hyung öccse. De ahogy látod, nem értek hozzá, talán ha jól bántam volna vele, akkor talán a hyung nem-
Kangin azonnal félbeszakította. - Ami a bátyáddal történt, az nem a te hibád, sem a szüleidé, még Junsué sem. Különösen nem Changminé. Ne hibáztasd magad miatta, hallod? - Yoohwan még mindig bizonytalanul pislogott, így Kangin gyorsan folytatta. - Yoohwan, ezt egy őrült tette, az ellenségünk. Gondolod, hogy még egy bérgyilkos segített volna? Találtak volna más módszert, hogy kiiktasság Yoochunt, hidd el.
Aztán Kanginnak egy zseniális ötlete támadt.
- Figyelj, nem bánnád, ha valaki más képezne ki? Úgy értem, mi van, ha megkérek valakit, hogy foglalkozzon veled, aki régen a család tagja volt, de már nem? Biztosítalak róla, hogy ért a fegyverekhez.
- Nem igazán érdekel, hogy ki képez ki, amíg akad valaki. - vont vállat Yoohwan.
- Remek. Beszélek vele, rendben? - mosolygott Kangin. - Most pedig, gyakorolj! - mondta, mielőtt elhagyta volna a területet, már csak meg kellett kérnie Yunhot és Jaejoongot, hogy vegyék fel a kapcsolatot Changminnal. Talán Yoohwan képzése alatt meg lehetne őt győzni arról, hogy ismét csatlakozzon hozzájuk.
Yesung kint állt a parkolónál és azt figyelte, ahogy Jungsu még mindig Hangenggel játszott, és nem sokkal később Kangin is csatlakozott hozzá. Együtt nézték, ahogy Jungsu próbált kosarat dobni, és a fiú egyből duzzogni kezdett, amikor visszapattant a palánkról, miután érintette a kosarat. Hangeng nevetett, mielőtt megszerezte volna a labdát és oda nem adta Jungsunak. Felemelte a fiút, hogy onnan próbáljon kosarat dobni.
- Hé, tudnál segíteni megszüntetni a szerdai találkozóimat? - kérdezte hirtelen Yesungtól a Don.
A férfi csak felvonta a szemöldökét. Nem volt szokatlan kérdés Kangintól, hogy egy-egy találkozót töröljenek, hogy pihenjen, de egy egész napot?
- Tudod, van egy megbeszélésünk a Hiroyuki családdal. Egészen Japánból repültek ide.
- Tudom.
- És azt akarod, hogy töröljem?
- Igen.
- Hat hónapi vártak rá, hogy találkozhassanak veled.
- Akkor még pár napba nem fognak belehalni. - Kangin bosszúsan pillantott az alkalmazottjára. Az utóbbi vette a célzást és ejtette a témát. A Don megfordult és tovább nézte, ahogy Jungsu kosárra dobálgatott, szándékosan kerülve a Yesung arcára kúszott vigyor látványát.
A szerdai nap Jungsu születésnapja.
************
Jaejoong elégedetten mosolygott, ahogy a tortát az étkezőőasztalra tette. Ez egy négyemeletes csokitorta volt, csokoládés bevonattal, pár eperrel és a tetején csokoládé darabokkal leszórva; egy olyan torta, ami tényleg minden gyerek álma. Jungsu bizonyára nagyon boldog lesz, ha hazatér a vidámparkból. Kangin vitte oda - igen, Kangin, a félelem nélküli Don, a Kim család feje vidámparkba ment -, szóval mindenki fel tudott készíülni a meglepetés születésnapi partira.
- Jae, ezt hova tegyem? - Jaejoong megfordult, és Kyuhyunt egy tálca süteménnyel találta, amit Ryeowook sütött az előbb. - Gondolom, valahova az asztalra. - szólalt meg Kyuhyun kissé szarkasztikusan, ahogy végignézett a hatlmas étkezőasztalon, ami tele volt ennivalóval.
A szerző megforgatta a szemeit; oké, lehet, hogy kicsit túl sokat sütött, de ez a nap különleges volt, ez volt Jungsu születésnapja. Félredöntötte a fejét és úgy válaszolt: - Kyu, Kangin egészen Shanghai-ig küldött, hogy megdugjanak végre, de még mindig kell egy farok a seggedbe?
Heechul a szoba másik végében kuncogott, miközben pár lufit kötött össze.
- Talán, mert Kínába ment, túl sokat volt fasz a seggében. - mondta pajkosan.
- Hyung! - tiltakozott Siwon. A Consigliere, aki eddig elfoglalt volt az ajándékok csomagolásával, egy lesújtó pillantást vetett Heechulra. - Hangeng még nincs itt, szóval nyugi.
Ahogy Heechul már szólt is volna vissza, Yunho közbevágott. - Kérlek, muszáj a szexről beszélnetek? Mind nyíltan és burkoltan? Él egy gyerek is a házban, srácok, fogjátok egy kicsit vissza magatokat! - Komolyan, már kezdte azt hinni, hogy hiba volt idehoznia Jungsut, hogy a Kim kúriában éljen. A kölyök biztonságban volt, de nem csak a hét huszonnégy órájában lévő védelemről volt szó; a ház tele volt tesztoszteron túltengéses és kanos férfiakkal, a kettő kombinációja pedig nem volt valami jó dolog. Yunhonak sokszor jutott eszébe az a gondolat, hogy csak visszaviszi Jungsut az ő lakásukba. De Jungsu a Don külön kérésére volt itt, így azt lehetetlenség volt megszegni.
- Nicsak, ki beszél - morogta az orra alatt Heechul, de az utolsó okos megjegyzése után, szerencsére már senki nem beszélt a szexről. Yunho bölcsen ügyet sem vetett rá, teljesen tisztában volt vele, hogy a másik mit beszél, de inkább nem válaszolt.
- Szerintetek, mit csinálnak a vidámparkban? - kérdezte Yunho.
- Mire gondolsz? Szerinted, mit lehet egy vidámparkban csinálni? - válaszolta szórakozottan Jaejoong, közben pedig átrendezte kissé az asztalon lévő dolgokat, hogy elférjen valahol a süteményekkel teli tálca, amit Kyuhyun fogott a kezében.
Yunho vállat vont: - Úgy értem, ez nem furcsa? Egy csapat nagydarab ember és egy kölyök bizonyára vonzza a figyelmet. Különösen egy vidámparkban. Ráadásul, a főnökről van szó. - tette hozzá. - El tudjátok képzelni, ahogy a főnök felül a hullámvasútra? Vagy bemegy a kísértetházba?
- Nyugalom, megkértem Yesungot és Hangenget, hogy csináljon pár képet. - felete Heechul vidámon. - Ami a kísértetházat illeti, nem hinném, hogy Kangin számára bármi ijesztő lenne. Előbb lövi le a szellemeket, minthogy kiabáljon. - Itt egy pillanatra szünetet tartott. - Másodszorra, jók a reflexei. Ha felbukkana egy szellem és meglepné, Kangin előbb rántaná elő a fegyverét, minthogy a szellem azt mondaná „boo.”
Siwon riadtan nézett Heechulra. - Reménykedjünk, hogy senki nem hal meg a nap végére. - Ebben a pillanatban pedig megcsörrent a telefonja. A kijelzőn pedig Yesung neve villogott. - Hello? - vette fel a telefont a Consigliere. - Már jöttök vissza? Várj. Mit csin-
Kyuhyun figyelte, ahogy a szerelme arcáról leolvad a mosoly és másodpercek alatt idegessé válik.
- Francba. Szóval, hol vagytok? - Kyuhyun hallotta Siwon hangján, hogy aggódik. - Oké. Igen, mind itt vannak. Azonnal a kórházba megyünk.
- Mi a baj? - kérdezte azonnal Jaejoong, miután a másik bontotta a vonalat.
- Mennünk kell, történt valami. Valamelyik kocsiban bomba volt és hat mérföldnyire felrobbant a vidámparktól. Kangin autója volt az.