Miért kötelező szeretni Nisikido Rjót?
Nos miután mondó fórumon beszéltük, hogy Ryot kikosarazták. Én mondom, hogy Ryot nem lehet nem szeretni! Erre AL felad nekem egy fogalmazást. Melynek szószerint ez a címe. Most pedig megpróbálom kifejteni a véleményem.
Nishikido Ryo egy japán híresség. Ryo most 25 éves, élete egyik legjobb korszakában van épp. Fiatal, erős és, hogy mindezt még fokozza a tetejében sztár is. 170 cm, ami valjuk be nem egy felhőkarcoló, hanem szerintem pont ideális. *kár, hogy én 172 vagyok xD* Mindössze 58 kg, és rohadt sovány. Felszedhetne pár kilót. De ugye bár ez a Johnny's-ban nem lehetséges. Ugyan szoktak lenni neki mogorva pillanatai - így képekről -, de amikor mosolyog akkor nagyon aranyos.
Így most, ahogy írom, nem azt mondanám, hogy kötelező őt szeretni, sokkal inkább azt, hogy érdemes. A valódi énét nem ismerem, nem a barátom, habár szívesen megismerném, mint magán ember. De ezzel szerintem nem vagyok egyedül. Képekről, történetekből - melyek néha nem valósak, de élmény őket olvasni, hogy hány ezer arca lehet Ryonak - koncertekből, videókból ismertem meg azt a Nishikido Ryot, akit én szeretek.
Most be kell vallanom, hogy a NewS-zal, mint jpop csapattal mikor találkoztam, nem Ryo volt az, akit egyből kiszúrtam magamnak. Hanem Koyama. Nem tűnt ki annyira nekem Dokkun, csak később. Aztán jött a Kanjani8-val való megismerkedésem. Egyre jobban megszerettem. A képekről, a videókból, a magazin fordításokból a viselkedésével maga a lénye ragadott meg. Kicsit olyan, mint Ueda. Tudom, tudom, hülyén hangzik. Marcsi mindjárt felhördül, de én így érztem. Ryo is először olyan zárkozott volt nekem, mint amilyen Ueda is szokott lenni. Csak csendben áll a színpadon. De akkor minden szakadt ebben az elképzelésemben, mikor megnéztem a taipeji koncertjüket. Ryo: Egyetlen kifejezést tanultam meg. Bu zhi dao ma. *ford.: nem tudom* Ekkor gondoltam rá először úgy, hogy ő más. Aztán jött a Pacifik, ott is voltak megnyílvánulásai, amik másak voltak. Igaz az első NewS koncertem a Never Ending Wonderfull Story volt, de ott valahogy nem figyeltem rá. Utána mikor rájöttem milyen is, meg is néztem a koncertet és elvoltam ám én Koyama nélkül, és Ryora összpontosítva néztem végig. És akkor is feltűnt, hogy mégsem olyan, mint elsőre. Nem egy csendes, vigyorgó, olykor mogorva ember. Hanem egy kedves, vigyorgó, néha kötelességből mogorva, szeretni való személy. Akit érdemes szeretni, akiért érdemes rajongani. Mert minden embernek szüksége van valakire, valamire amiért rajonghat, amihez ragaszkodhat, ami miatt úgy érezheti, hogy valami fontos neki. Szükségünk van erre, pont mint a hívő embereknek a hitükre, hogy tudják velük van Isten. És itt nem azt mondom, hogy Ryo olyan, mint Jézus vagy akár Isten, csak ugyanolyan érzésekkel ragaszkodunk hozzá is, mint az Úrhoz. Ugyanúgy szükségünk van rá, hacsak egy kép erejéig, de szükségünk van rá.
Nem szerettem, most mégis rajongok érte. Miért? Hogy lehet ez? Magam se értem, de azt tudom, hogy most úgy érzem ő az, aki fontos nekem, fontos, mert kötődöm hozzá. Valamiért nagyon gyorsan tudok kötődni valakihez. Legyen az egy olyan ismerősöm, akit évek óta ismerek, egy vadidegen, akit csak kezdek megismerni, egy alig ismert, még sosem látott személy, én ragaszkodom hozzá, fontossá válik a számomra. És én így érzem magam valamilyen furcsa módon jól.
Azoknak pedig, akik nem szívlelik Ryot, vagy egyszerűen csak nem fontos a számukra azt tanácsolom, hoyg nézzenek meg egy NewS, vagy még inkább egy Kanjani8-s backstage videót. Erre a célra pont megfelelő az Eitos 47-es koncert backstage-e. Rengeteget szórakoznak benne, és Ryo felszabadult és más, mint a képeken, melyek előre beállítottak. Más, mint mikor komoly munkát végez és más, mint ahogy azt a rajongók töbsége első látásra gondolja róla.
Lévén, hogy elvetemült RyoDa, RyOkura, sőt! Marcsi hatására kezdek egyre nagyobb RyoPi fan lenni, így sok történetet olvasok róla. Mindenhol más és más Ryo. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most rögtön menj el és olvass egy Ryo-akárkit, mert azok sem valósak. Mert mi nem ismerjük Ryot. Nem vagyunk közeli ismerősei, így nem tudjuk milyen is valóban. De vannak olyan írások melyeket szívesen olvasok újra és újra el, mert megragadják azt, hogy milyen is lehet Nishikido.
Ugyan nem tudom pontosan megmondani, hogy miért is szeresd, azonkívül, hogy szexuális, orrvérzés garantált, állandóan azt hajtogatod, hogy imádod, meg kawaii~, vagy húszszor fel kell mosni a padlóról, annyira isten. Dehát nem hiába ő a Sexy Osaka Man! :D De ha meglátod benne azt, amit én si avgy mások, akkor szeretni kezded és egyre jobban szeretni fogod.
Nishikido Ryo nekem olyan, mint a csokoládé. Étcsoki mikor mogorván néz a képeken, de tejcsoki mikor megmutatja azt, aki.
Véleményemet perpill így tudom kifejteni, ennyivel. Remélem senkit nem bántottam emg! Észrevételeket, személyes érzéseket szívesen fogadok! :D
AL - anyu remélem megfelel! :D Ezer köszönet, hogy iylen feladatot adtál nekem, és remélem, hogy írtam olyat is, amiben egyet értesz!
Nishikido Ryo egy japán híresség. Ryo most 25 éves, élete egyik legjobb korszakában van épp. Fiatal, erős és, hogy mindezt még fokozza a tetejében sztár is. 170 cm, ami valjuk be nem egy felhőkarcoló, hanem szerintem pont ideális. *kár, hogy én 172 vagyok xD* Mindössze 58 kg, és rohadt sovány. Felszedhetne pár kilót. De ugye bár ez a Johnny's-ban nem lehetséges. Ugyan szoktak lenni neki mogorva pillanatai - így képekről -, de amikor mosolyog akkor nagyon aranyos.
Így most, ahogy írom, nem azt mondanám, hogy kötelező őt szeretni, sokkal inkább azt, hogy érdemes. A valódi énét nem ismerem, nem a barátom, habár szívesen megismerném, mint magán ember. De ezzel szerintem nem vagyok egyedül. Képekről, történetekből - melyek néha nem valósak, de élmény őket olvasni, hogy hány ezer arca lehet Ryonak - koncertekből, videókból ismertem meg azt a Nishikido Ryot, akit én szeretek.
Most be kell vallanom, hogy a NewS-zal, mint jpop csapattal mikor találkoztam, nem Ryo volt az, akit egyből kiszúrtam magamnak. Hanem Koyama. Nem tűnt ki annyira nekem Dokkun, csak később. Aztán jött a Kanjani8-val való megismerkedésem. Egyre jobban megszerettem. A képekről, a videókból, a magazin fordításokból a viselkedésével maga a lénye ragadott meg. Kicsit olyan, mint Ueda. Tudom, tudom, hülyén hangzik. Marcsi mindjárt felhördül, de én így érztem. Ryo is először olyan zárkozott volt nekem, mint amilyen Ueda is szokott lenni. Csak csendben áll a színpadon. De akkor minden szakadt ebben az elképzelésemben, mikor megnéztem a taipeji koncertjüket. Ryo: Egyetlen kifejezést tanultam meg. Bu zhi dao ma. *ford.: nem tudom* Ekkor gondoltam rá először úgy, hogy ő más. Aztán jött a Pacifik, ott is voltak megnyílvánulásai, amik másak voltak. Igaz az első NewS koncertem a Never Ending Wonderfull Story volt, de ott valahogy nem figyeltem rá. Utána mikor rájöttem milyen is, meg is néztem a koncertet és elvoltam ám én Koyama nélkül, és Ryora összpontosítva néztem végig. És akkor is feltűnt, hogy mégsem olyan, mint elsőre. Nem egy csendes, vigyorgó, olykor mogorva ember. Hanem egy kedves, vigyorgó, néha kötelességből mogorva, szeretni való személy. Akit érdemes szeretni, akiért érdemes rajongani. Mert minden embernek szüksége van valakire, valamire amiért rajonghat, amihez ragaszkodhat, ami miatt úgy érezheti, hogy valami fontos neki. Szükségünk van erre, pont mint a hívő embereknek a hitükre, hogy tudják velük van Isten. És itt nem azt mondom, hogy Ryo olyan, mint Jézus vagy akár Isten, csak ugyanolyan érzésekkel ragaszkodunk hozzá is, mint az Úrhoz. Ugyanúgy szükségünk van rá, hacsak egy kép erejéig, de szükségünk van rá.
Nem szerettem, most mégis rajongok érte. Miért? Hogy lehet ez? Magam se értem, de azt tudom, hogy most úgy érzem ő az, aki fontos nekem, fontos, mert kötődöm hozzá. Valamiért nagyon gyorsan tudok kötődni valakihez. Legyen az egy olyan ismerősöm, akit évek óta ismerek, egy vadidegen, akit csak kezdek megismerni, egy alig ismert, még sosem látott személy, én ragaszkodom hozzá, fontossá válik a számomra. És én így érzem magam valamilyen furcsa módon jól.
Azoknak pedig, akik nem szívlelik Ryot, vagy egyszerűen csak nem fontos a számukra azt tanácsolom, hoyg nézzenek meg egy NewS, vagy még inkább egy Kanjani8-s backstage videót. Erre a célra pont megfelelő az Eitos 47-es koncert backstage-e. Rengeteget szórakoznak benne, és Ryo felszabadult és más, mint a képeken, melyek előre beállítottak. Más, mint mikor komoly munkát végez és más, mint ahogy azt a rajongók töbsége első látásra gondolja róla.
Lévén, hogy elvetemült RyoDa, RyOkura, sőt! Marcsi hatására kezdek egyre nagyobb RyoPi fan lenni, így sok történetet olvasok róla. Mindenhol más és más Ryo. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most rögtön menj el és olvass egy Ryo-akárkit, mert azok sem valósak. Mert mi nem ismerjük Ryot. Nem vagyunk közeli ismerősei, így nem tudjuk milyen is valóban. De vannak olyan írások melyeket szívesen olvasok újra és újra el, mert megragadják azt, hogy milyen is lehet Nishikido.
Ugyan nem tudom pontosan megmondani, hogy miért is szeresd, azonkívül, hogy szexuális, orrvérzés garantált, állandóan azt hajtogatod, hogy imádod, meg kawaii~, vagy húszszor fel kell mosni a padlóról, annyira isten. Dehát nem hiába ő a Sexy Osaka Man! :D De ha meglátod benne azt, amit én si avgy mások, akkor szeretni kezded és egyre jobban szeretni fogod.
Nishikido Ryo nekem olyan, mint a csokoládé. Étcsoki mikor mogorván néz a képeken, de tejcsoki mikor megmutatja azt, aki.
Véleményemet perpill így tudom kifejteni, ennyivel. Remélem senkit nem bántottam emg! Észrevételeket, személyes érzéseket szívesen fogadok! :D
AL - anyu remélem megfelel! :D Ezer köszönet, hogy iylen feladatot adtál nekem, és remélem, hogy írtam olyat is, amiben egyet értesz!