Harry Potter/Black Lagoon crossover - Roanaprai mesék - 4. fejezet: 3. rész
Cím: Roanaprai mesék
Csapat: Levicorpus
Kategória: Crossover
Fandomok: Harry Potter/Black Lagoon
Műfaj/kategória: kisregény, akció, romantikus, humoros, fantasy, angst
Korhatár: 18 +
Páros: Harry/Rock
Figyelmeztetés: slash, erőszak, sex, vér, vulgáris beszéd, hurt/comfort, AU
Megjegyzés 1: Készült a II. Mindenízű Drazsé Kihívására a Levicorpus csapatban, crossover kategóriában.
Megjegyzés 2: A történet fejezetei részekre oszlanak. Vannak a fő, a főpároshoz kapcsolódó részek, és a közjátékok, melyek egyéb eseményeket mutatnak be.
Megjegyzés 3:
Néhány hasznos link a másik fandomhoz:
Ismertető:
Black Lagoon: http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.700
Black Lagoon: The Second Barrage: http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.959
Wikipedia:
Magyar: http://hu.wikipedia.org/wiki/Black_Lagoon
Angol (ez sokkal bővebb): http://en.wikipedia.org/wiki/Black_Lagoon
Karakterek:
Angol: http://lagoon.crew.free.fr/black-lagoon-characters.html
Főbb szereplők:
HP-ből: Harry Potter, Alastor Mordon
Black Lagoonból: Rock, Dutch, Revy, Benny, Miss Balalajka, Boris, Mr. Chang, Eda, Hitokiri Ginji, Sawyer, Shenhua, Leigharch, Watsap rendőrfőnök
Saját karakter: Hessen, Noah Lauras, Yuri Oskierko, Toya
Kulcsmondat: „Ez minden, amit a háborúról tudok: néha nyerünk, néha veszítünk, de semmi sem ismétlődik.” - Andromeda
Tartalom: Harry Pottert kötelező gyakorlatra küldik egy számára teljesen ismeretlen, vad városba, ahol megismerkedik egy férfival, aki megváltoztatja az egész életét.
Közjáték: Mindenből egy csipetnyit
A hatalom hatékony felhasználásához elengedhetetlen a megfelelő tudás. Nem lehet úgy kínozni valakit, hogy nem tudjuk, mivel kell őt igazán kínoznunk. Persze, a fantázia sokat segít, de ha a becsvágy nem elégszik meg ennyivel, akkor tovább kell mennünk. Sokkal tovább.
A dolog lényege, hogy minden érzés, habár más-más okból jelentkezhet az adott embereknél, ugyanabból a forrásból táplálkozik. És mielőtt szerteágazna a különböző egyedi ízlések szerint, egészen hosszan azonos szálon fut. A mélypszichológiai érzetfa, ahogy azt a szakzsargon hívta, Noah egyik kedvenc időtöltése volt. Olyan volt, mint egy végtelen játék a rengeteg szerteágazó vonallal, a bonyolult összefüggésekkel, és a minden-mindennel összefügg mivoltával - évek óta megunhatatlan szórakozást jelentett neki. Főként azért, mert ahhoz, hogy valódi mélységeiben megérthesse, át kellett élnie mindazt, amit kiváltani akart. A szülei persze mit sem tudtak róla. Szép is lenne, ha megtudnák, hogy a fiuk számos cselekedete mögött nem egyéb, mint hideg, számító kíváncsiság rejtőzik, egy kísérlet részeként élt élet fejezetei voltak csupán. Természetesen nem volt mindig ilyen. A spontaneitás szórakoztató volt, ha kockázatos is. Például, az anyja iránt érzett ragaszkodása ilyen volt. Túlságosan szerette ahhoz, hogy kísérletezzen vele. Szánalmas vagy helyénvaló? Ezt maga sem tudta eldönteni.
Amikor rátapintott Harry tudatára, több olyan momentumra is figyelmes lett, amit érdekesnek talált. Az ismeretlen újdonságával hatott rá, magában hordozva a kockázatot és az új ismeretek megszerezésének esélyét. Nem mintha ettől egyszerűbb lett volna. Az agyában talált érzések és képek olyan területre vitték, amit saját magától sohasem járt volna be.
- Hessen, bemegyek a városba. Nem kérek testőrséget, nem fognak követni.
- De fiatalúr, az édesapja meghagyta, hogy mindenhová kísérjem el önt! Megértheti…
- Apám azt parancsolta, hogy vigyázz rám. Most éppen azzal, hogy nem uszítod utánam a pribékjeit. Egymagam kevésbé leszek feltűnő.
- Kísérletezni megy, ugye? Akkor legalább én hadd kísérjem el.
Ez várható volt. Hessen mondhatni két urat szolgált, már Noah tizenhárom éves kora óta. Hűséges volt Augustus Laurashoz, de mivel közvetlenül Noah alá volt beosztva, többször kellett a kamasz parancsai szerint eljárnia, mint a családfőé szerint. Mivel védenie kellett Noaht, egyfajta furcsa Igorrá vált mellette, segéddé a kísérleteiben.
- Rendben van. De ezúttal is élnek az eddigi parancsaim. Semmibe sem kötsz bele, semmit sem teszel akaratom ellenére, és hagyod, hogy tegyem, amit akarok.
- A határokon belül, igen - bólintott rá Hessen.
Keményfejű, nyakas egy alak volt Hessen, az agyában sok olyan zuggal, ahová még a fiút sem engedte be soha. És ez nem csak hasznossá, de érdekessé is tette. Noah nem fecsérelte az időt további vitával, egyből a tervre tért át.
- Keresd ki nekem a város összes bordélyának a címét, és minél több adatot róluk. Kapsz rá egy órát!
Hessen rutinos volt a fiatalúr kéréseit illetően. Nem kérdezett, csak cselekedett. Fél órával később terjedelmes anyagot tett le az asztalra. Egy pillanatig sem habozott a teljes listát végignézni, és arról adatot gyűjteni. Az összes bordélyba minden ilyen épület beletartozott. Noah végigfutotta a listát, néhányon elidőzött a hozzájuk tűzött kiegészítő anyagokat mustrálva. Végül talált egy kedvére valót.
- Hozz egy kocsit! Az embereink maradjanak a helyükön, és a legkevesebbet mutatkozzanak. El kell hitetnünk a kínaiakkal és az oroszokkal, hogy meglapulunk, és a visszavonulást tervezzük.
A bordély, ahol leparkoltak, egy csatorna partján feküdt, így sós, tengeri levegő lengte körül. Hessennek megrándult egy izom az arcán, Noah pedig tisztán érezte a gengszter érzelmi hullámzását.
- Nem kell aggódnod. Te tudhatod a legjobban, hogy a kísérleteim nem én vagyok. Megkérlek, hogy maradj itt, nem tudom milyen következményekkel fog járni a kísérlet.
- Most soroljam? - fordult hátra villogó tekintettel Hessen. - Fiatalúr?
- Nem szükséges - mosolyodott el Noah. - A technikai részletekkel én magam is tisztában vagyok. Ám még a legegyszerűbb dolog is tartogathat meglepetéseket, ha kísérleti jelleggel végzik őket.
- A legegyszerűbbek is. Hát még ez...
- Nem kell aggódnod. Az önimádat egyik komoly előnye, hogy az ember félti magát, és nem hagyja, hogy kárt tegyenek benne.
Hessen nem szólt semmit. Noaht meghatotta a vén gyilkos aggódása. Kiszállt a kocsiból, és belépett az épületbe. A Harry elméjében mások által hagyott lenyomatok között találta ezt a nevet. Bel Ami Csillaga. Egy férfi hagyta hátra őket, valaki, akinek már megérintette a tudatát, ha csak egy pillanatra is, és aki érzelmeket táplált Harry iránt. Az épület belső szerkezete nem tűnt elsőre bonyolultnak, de ahogy az elméje végigtapogatta, egész rókavárat talált odabent. Erős érzelmekkel és elfojtott, vagy éppen kirobbanó vágyakkal. Mindenféle érzés felbukkant a tudata horizontján, mint egy háborgó tengeren a hullámok, hogy az utánuk következők elsöpörjék őket.
A számtalanszor a falakba sugárzott vágyat követve tévedhetetlenül odalépett a bordély katalógusához. A lakájszerű pénztáros egyetlen pillantásra sem méltatta, és ez most nem neki volt köszönhető. Egyszerű közöny sugárzott belőle a vendégek személye iránt. Az albumból sütött a kéjvágy, a benne szereplő férfiak iránt táplált gerjedelem. Szinte ragadt és lucskos volt. Ez fintorgásra késztette. A fegyelmezett elmék, mint az övé, csak ritkán süllyedtek olyan mélységbe, hogy az ösztöneik ilyen nyilvánvalóan uralják az aurájukat. Több kép felett is ismerős lenyomatot érzékelt, de egynél mindennél erősebben. Toya. Valamelyest hasonlított is Harryre. De a képpel kapcsolatban érzékelt vágyak sokkal régebbiek voltak, minthogy Harry Roanaprába jött. Talán nem is Toya hasonlított Harryre, hanem fordítva. Végigfutotta a fiú képe alatti adatokat. Nem pont ez volt, amit keresett, de a tény, hogy erős kapcsolat volt közte és Harry környezete között, nem volt elhanyagolható tényező. A pénztároshoz lépett. Három perc alatt tisztázták, hogy mit is akar.
A kapott útmutatás alapján egy bíbor színekkel bevont szobába jutott. Toyának nyilvánvalóan szóltak, hogy milyen kívánságai vannak a kuncsaftjának, mert nem a képen látott női ruhát viselte. Középiskolai egyenruhaféle volt rajta, a haját lófarokban hátrafogta.
- Gyere be - ragadta meg a kezét, és behúzta a szobájába. - Tényleg nagyon helyes vagy - mosolygott. - És tényleg ez lesz az első?
Rengeteg vágyat és érzelmet érzett a fiú hangjában, a lelke szinte táncolt tőle. Csodálatos látvány volt. Már a lelke. Toya egy asztalhoz ültette, és teával kínálta.
- Ez segít ellazulni, és megnyugodni.
- Nyugodt vagyok - jegyezte meg Noah.
- Szinte már görcsösen. Nem is értem, hogy vetted rá magad, hogy elgyere - mosolygott angyalian Toya. - A magadfajta egész életében szabályok szerint él, és nem engedi meg magának a kicsapongást.
- Akkor most nekilátunk, vagy sem?
Toya az ajkára tette a mutatóujját.
- Túlságosan türelmetlen vagy. A szerelem nem lovasvágta.
Szerelem? Miről beszél? De azért csak leültek teázni. A teának erős illata volt, és torokkaparó íze, legalábbis neki. Megfigyelte, hogy Toya lassú kortyokban issza, így próbálta ő is. Érezte, hogy a kísérlet hangulata lassan úrrá lesz rajta. Minden kísérlet más-más érzelmi és tudati állapotot igényelt, amit ösztönösen létrehozott magában, majd elraktározta, hogy később alaposan, objektíven megvizsgálhassa. Elvégre mit is csinált most? Egy luxusbordélyban ült egy másik kamasszal, és identitása ellen cselekedett. Ehhez valóban megváltozott tudatállapot kellett.
Amint végeztek a teával, Toya a fürdőhöz vezette, ahol segített neki levetkőzni. Ellenkezni akart, de a fiú finoman erőszakos keze nem engedett. Minden ruhadarabját ő vette le, majd ő maga is megszabadult a sajátjaitól. Vékony, alig felnőtt testük egymáshoz simult a zuhanyfülkében, ahogy Toya magával húzta. Nem volt sem tolakodó, sem durva. Centiről centire kutatta végig a testét, miközben szájával Noah ajkai körül ólálkodott, lesve a pillanatot az első csókra. Noah agyában ott pulzált az önmagának adott parancs, NEM KEZDEMÉNYEZNI! Ha megtenné, óhatatlanul is elveszne a másik elméjében, miközben közvetlen információkért kutatná azt végig, hogy így kerüljön közelebb Harryhez és ellenségei gyengepontjaihoz.
Toya keze végre leért a férfiasságához. Az eddig ismeretlen érzéstől csodálkozva nyögött fel. Ezt a pillanatot választott a másik fiú, hogy megcsókolja. Furcsa, de finom volt, ahogy a nyelve az övével kergetőzve, egyre beljebb nyomult a szájában.
- Hogy akarod? - kérdezte Toya percekkel később a kimerítő csók után.
- Érezni akarom - mondta remegő hangon, és megérintette a másik kamasz farkát.
Az ujjai finoman simogatták a lüketető, duzzadt férfiasságot úgy, ahogy a sajátját sem eddig. Szorosan simultak egymáshoz, merev farkaik összedörzsölődtek, miközben újabb csókokat váltottak. Percek odaadó izgatása után kiléptek a meleg víz alól, és Toya a széles ágyra vonta Noaht. Mindketten sokkal bátrabban kutatták a másik testét, figyelve a másik rezdüléseit, hogy minél nagyobb élvezetet adhassanak egymásnak. Toya átfordult, és előbb a kezével, majd a szájával kezdte kényeztetni Noah férfiasságát. A mágus viszonzásképpen ügyetlenül, de a másikat utánozva a fiúprosti farkát a szájába vette. A tolakodó és kemény farok újabb izgalmas élményt nyújtott a számára, beszívta az ajkai közé, simogatta a nyelvével. Saját farka forró barlangba merült, amit nedves cuppogással töltött ki a fiú fürge nyelve, és érezte az ágyékában felgyülemlő feszültséget, ami hamarosan megállíthatatlanul kirobbant belőle. Toya egyetlen elégedett nyögéssel nyugtázta élvezetét, és nagyokat cuppantva falt fel mindet.
Noah még felszínközelben lévő objektív énje veszélyesnek ítélte meg az egész érzékáradatot. A függőség könnyen kialakulhat, ha olyan ingert táplál, ami szokatlan, tiltott, és éppen ezért vágyott. A szabályozott elméknek mindig is veszélyes volt az érzelmek ingoványába tévedni. A gondolkodó személyiség azonban hamarosan alámerült a felkorbácsolt vágyak keltette hullámos felszínről.
- Olyan ártatlan vagy - csacsogta Toya, és ismét megfordult, hogy szembe kerüljenek egymással. - Mégis, annyira sok benned a feszültség. Elnyomod magadban, nehogy eluralkodjon rajtad. Mi vagy te?
Miért van az, hogy az ember képes megnyílni azoknak, akikkel együtt hált? Hogy a szex ennyire őszintévé tesz? Hiszen sokszor a felek egészen addig magázódnak, amíg végre ebben a vágyakkal teli, szinte állati nászban összeolvadnak.
- Nem kell azonnal felelned - mosolygott Toya. - Nem sürgetlek.
Megint csókolózni kezdtek, és Noah egyre kevésbé gondolkozott az okokon, és a miérteken. Az elméjében egyre egyszerűbb gondolatok fogalmazódtak meg, már csak egyetlen témakörben. Közben Toya lassan lejjebb csúszott, és hasra fordította. Az ujjai a bejáratot kutatták, és a nyelv finoman dolgozott körülötte. Noah kicsit belepirult, ahogy a másik fiú ehhez látott. Kiszolgáltatott volt, és elszégyellte magát, hogy ilyet tesznek vele. De Toya olyan ügyesen bánt vele, nem tudta azt mondani, hogy hagyja abba. Ujjak siklottak belé, belülről lazítva el az izmait, még ha a behatolás kellemetlen is volt elsőre. A légzése felgyorsult, és halk nyögésekkel adott hangot elégedettségének.
- Nocsak, milyen kis helyes vagy, amikor így csinálsz - hajolt a füléhez Toya. - Kis ártatlan.
Gyengéden átfogta a csípőjét, és felhúzta. Így Noah térdei az ágyon maradtak, míg a felsőteste megemelkedett, és neki előre kellett nyúlnia, hogy a könyökével és az alkarjával megtámassza magát. Toya az egyik kezével a férfiasságát markolta, a másikkal a behatolást segítette. Az elején fájó, feszítő érzéssel járt, ahogy a makkja belenyomult, de ahogy tovább csúszott benne, a fájdalmat zsibbadás váltotta fel, és a végére mintha apró impulzusokban élvezetet is sugároztak volna sajgó izmai. Felkönyökölt, majd teljesen kinyomta magát, így négykézláb állva fogadta magába Toya férfiasságát. A fiú keze hol a hátát simította, hol a lába között kutatott, hogy Noah farkát kényeztesse.
Valóban volt valami vad és állati ebben az aktusban, de nem tudta emiatt kellemetlenül érezni magát. Az élvezet biológiai jelenség volt, normális reakció normális ingerekre. Semmi rossz nincs benne. A testén eluralkodó kéjérzet egyre erősebb, görcsszerű hullámokban tört rá, és járta át minden porcikáját. Kiszáradt a szája, ahogy egyre jobban kapkodta a levegőt, mert egy újabb és mélyebb gyönyörhullám készülődött benne. Más volt, mint amit korábban érzett. Valahonnan a hasából induló kellemes bizsergés volt, ami lesugárzott az ágyékába. Sokkal erőteljesebben, mint az előző. Minden lüktetése egész altestét megrázó élmény volt, ahogy szinte a csontjáig hatolt. Veszélyesen élvezetes volt.
Egyszerre csak felszakadt benne valami. Mint a bomba, úgy robbant fel benne az érzés, kisugárzott mindenhová, és kiszívta belőle az erőt. A végtagjai remegtek, ahogy átjárta ez a furcsa, nem férfias jellegű orgazmus. Valahol a bensőjében egy másik test is elérte a csúcsot, Toya visszafogottan, halkan nyögve árasztotta el a fenekét.
Egymás mellé dőlve pihegtek a vörös ágyneműben. Gátja vesztett áradatként öntötte el őket a kéj, amit a szervezetüknek fel kellett dolgoznia. Noah megértette végre, hogy miért tulajdonítanak ilyen nagy erőt a hormonális mágiának. A nyers ösztönökön alapuló varázserő híján volt a finomságoknak, vagy a kontrollnak, de elementáris erővel szakadt fel, elsöpörve minden gátat és korlátot. Ehhez képest az ő kifinomult mágiája túlbonyolított pepecselésnek tűnt… Na, azt azért nem! Ahogy a szíve lassan újra visszaállt a normális ritmusára, és a fejében nem zsibongott megannyi fantáziakép, az agya újra kezdett tisztán gondolkodni. Még pár perc, és újra önmaga lesz. De azt a pár percet még ebben a primitív állapotban töltheti, és ez boldogsággal töltötte el. Toya testéhez simult, és beszívta az illatát. Milyen kellemes így.
Fél órával később Toya segédletével megmosdott és távozott. Hessen egy szó nélkül indította a kocsit, és eltűntek a késő délutáni forgalomban.
A Bel Ami Csillagát szemmel tartó orosz is elérkezettnek látta az időt a telefonálásra. Boris vette fel a kagylót.
- Jelentés?
- A Kisherceg két órát töltött a Bel Ami Csillagában. Toya szolgálta ki, nem történt semmiféle említésre méltó mágikus esemény.
- Rendben van. Beszéljen Toyával. Ne bántsa a fiút, de legyen erélyes vele szemben. Ha a Kishercegnek van gyengepontja, akkor tudni akarom, mi az.
- Értettem.
- Egy óra múlva jelentsen!
A város másik végében Boris letette a telefont. A kihangosítón keresztül a parancsnok is végighallgatta a beszélgetést.
- Nagyon különös - morfondírozott. - A kölyköt nem olyannak néztem, aki kurvázni jár. Főként nem férfiakhoz.
- Mindenkinek megvan a maga ízlése - vont vállat Boris.
- Nem érted. A fegyelmezett elme szégyenlős elme. Egész létét az határozza meg, hogy a fegyelmet fordítja a saját javára, önmagával szemben is. Ha enged az érzelmeinek, akkor megreped a fal, amit felépített, és nehéz visszaterelnie a mögüle kitörő elfojtott vágyakat. Az ő elméjük a gát mögé rekesztett folyam és az ártér kettősére épül, míg az indulatmágusok az érzelmek és az ösztönök háborgó óceánjának felszínén képződött vékony jégen egyensúlyoznak tiszta pillanataikban. Igencsak veszélyes állapot mindkettő. Ezért nem hiszem, hogy a fiú puszta ösztönből tette, amit tett.
Eszébe jutott egy másik mágus, aki pont az ellenkezője volt Noahnak. Mennydörgő robajjal, sikoltó halállal és véres permettel fejezte ki az érzelmeit. Vadállat volt, élete minden területén, és éppen ez volt, ami annyira vonzotta őt. És taszította is egyben. Mert semmit sem tett előre megfontoltan, kigondolva. Csak indulatai voltak, de abból sok és mély. Görcsbe rándult a gyomra, ha rágondolt, és szégyenkezés töltötte el, ami kettőjük között történt.
- Jól van, parancsnok? - kérdezte Boris, látva az arcát.
- Persze - fintorgott kelletlenül Balalajka. - Csak egy kis rosszullét. Ettől a kölyöktől akaratlanul is felkavarodik a gyomrom.
Pedig dehogy. Attól a másiktól, attól az emberbőrbe bújt démontól, akire valamiért Noah emlékeztette.
Tovább>>
Csapat: Levicorpus
Kategória: Crossover
Fandomok: Harry Potter/Black Lagoon
Műfaj/kategória: kisregény, akció, romantikus, humoros, fantasy, angst
Korhatár: 18 +
Páros: Harry/Rock
Figyelmeztetés: slash, erőszak, sex, vér, vulgáris beszéd, hurt/comfort, AU
Megjegyzés 1: Készült a II. Mindenízű Drazsé Kihívására a Levicorpus csapatban, crossover kategóriában.
Megjegyzés 2: A történet fejezetei részekre oszlanak. Vannak a fő, a főpároshoz kapcsolódó részek, és a közjátékok, melyek egyéb eseményeket mutatnak be.
Megjegyzés 3:
Néhány hasznos link a másik fandomhoz:
Ismertető:
Black Lagoon: http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.700
Black Lagoon: The Second Barrage: http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.959
Wikipedia:
Magyar: http://hu.wikipedia.org/wiki/Black_Lagoon
Angol (ez sokkal bővebb): http://en.wikipedia.org/wiki/Black_Lagoon
Karakterek:
Angol: http://lagoon.crew.free.fr/black-lagoon-characters.html
Főbb szereplők:
HP-ből: Harry Potter, Alastor Mordon
Black Lagoonból: Rock, Dutch, Revy, Benny, Miss Balalajka, Boris, Mr. Chang, Eda, Hitokiri Ginji, Sawyer, Shenhua, Leigharch, Watsap rendőrfőnök
Saját karakter: Hessen, Noah Lauras, Yuri Oskierko, Toya
Kulcsmondat: „Ez minden, amit a háborúról tudok: néha nyerünk, néha veszítünk, de semmi sem ismétlődik.” - Andromeda
Tartalom: Harry Pottert kötelező gyakorlatra küldik egy számára teljesen ismeretlen, vad városba, ahol megismerkedik egy férfival, aki megváltoztatja az egész életét.
Közjáték: Mindenből egy csipetnyit
A hatalom hatékony felhasználásához elengedhetetlen a megfelelő tudás. Nem lehet úgy kínozni valakit, hogy nem tudjuk, mivel kell őt igazán kínoznunk. Persze, a fantázia sokat segít, de ha a becsvágy nem elégszik meg ennyivel, akkor tovább kell mennünk. Sokkal tovább.
A dolog lényege, hogy minden érzés, habár más-más okból jelentkezhet az adott embereknél, ugyanabból a forrásból táplálkozik. És mielőtt szerteágazna a különböző egyedi ízlések szerint, egészen hosszan azonos szálon fut. A mélypszichológiai érzetfa, ahogy azt a szakzsargon hívta, Noah egyik kedvenc időtöltése volt. Olyan volt, mint egy végtelen játék a rengeteg szerteágazó vonallal, a bonyolult összefüggésekkel, és a minden-mindennel összefügg mivoltával - évek óta megunhatatlan szórakozást jelentett neki. Főként azért, mert ahhoz, hogy valódi mélységeiben megérthesse, át kellett élnie mindazt, amit kiváltani akart. A szülei persze mit sem tudtak róla. Szép is lenne, ha megtudnák, hogy a fiuk számos cselekedete mögött nem egyéb, mint hideg, számító kíváncsiság rejtőzik, egy kísérlet részeként élt élet fejezetei voltak csupán. Természetesen nem volt mindig ilyen. A spontaneitás szórakoztató volt, ha kockázatos is. Például, az anyja iránt érzett ragaszkodása ilyen volt. Túlságosan szerette ahhoz, hogy kísérletezzen vele. Szánalmas vagy helyénvaló? Ezt maga sem tudta eldönteni.
Amikor rátapintott Harry tudatára, több olyan momentumra is figyelmes lett, amit érdekesnek talált. Az ismeretlen újdonságával hatott rá, magában hordozva a kockázatot és az új ismeretek megszerezésének esélyét. Nem mintha ettől egyszerűbb lett volna. Az agyában talált érzések és képek olyan területre vitték, amit saját magától sohasem járt volna be.
- Hessen, bemegyek a városba. Nem kérek testőrséget, nem fognak követni.
- De fiatalúr, az édesapja meghagyta, hogy mindenhová kísérjem el önt! Megértheti…
- Apám azt parancsolta, hogy vigyázz rám. Most éppen azzal, hogy nem uszítod utánam a pribékjeit. Egymagam kevésbé leszek feltűnő.
- Kísérletezni megy, ugye? Akkor legalább én hadd kísérjem el.
Ez várható volt. Hessen mondhatni két urat szolgált, már Noah tizenhárom éves kora óta. Hűséges volt Augustus Laurashoz, de mivel közvetlenül Noah alá volt beosztva, többször kellett a kamasz parancsai szerint eljárnia, mint a családfőé szerint. Mivel védenie kellett Noaht, egyfajta furcsa Igorrá vált mellette, segéddé a kísérleteiben.
- Rendben van. De ezúttal is élnek az eddigi parancsaim. Semmibe sem kötsz bele, semmit sem teszel akaratom ellenére, és hagyod, hogy tegyem, amit akarok.
- A határokon belül, igen - bólintott rá Hessen.
Keményfejű, nyakas egy alak volt Hessen, az agyában sok olyan zuggal, ahová még a fiút sem engedte be soha. És ez nem csak hasznossá, de érdekessé is tette. Noah nem fecsérelte az időt további vitával, egyből a tervre tért át.
- Keresd ki nekem a város összes bordélyának a címét, és minél több adatot róluk. Kapsz rá egy órát!
Hessen rutinos volt a fiatalúr kéréseit illetően. Nem kérdezett, csak cselekedett. Fél órával később terjedelmes anyagot tett le az asztalra. Egy pillanatig sem habozott a teljes listát végignézni, és arról adatot gyűjteni. Az összes bordélyba minden ilyen épület beletartozott. Noah végigfutotta a listát, néhányon elidőzött a hozzájuk tűzött kiegészítő anyagokat mustrálva. Végül talált egy kedvére valót.
- Hozz egy kocsit! Az embereink maradjanak a helyükön, és a legkevesebbet mutatkozzanak. El kell hitetnünk a kínaiakkal és az oroszokkal, hogy meglapulunk, és a visszavonulást tervezzük.
A bordély, ahol leparkoltak, egy csatorna partján feküdt, így sós, tengeri levegő lengte körül. Hessennek megrándult egy izom az arcán, Noah pedig tisztán érezte a gengszter érzelmi hullámzását.
- Nem kell aggódnod. Te tudhatod a legjobban, hogy a kísérleteim nem én vagyok. Megkérlek, hogy maradj itt, nem tudom milyen következményekkel fog járni a kísérlet.
- Most soroljam? - fordult hátra villogó tekintettel Hessen. - Fiatalúr?
- Nem szükséges - mosolyodott el Noah. - A technikai részletekkel én magam is tisztában vagyok. Ám még a legegyszerűbb dolog is tartogathat meglepetéseket, ha kísérleti jelleggel végzik őket.
- A legegyszerűbbek is. Hát még ez...
- Nem kell aggódnod. Az önimádat egyik komoly előnye, hogy az ember félti magát, és nem hagyja, hogy kárt tegyenek benne.
Hessen nem szólt semmit. Noaht meghatotta a vén gyilkos aggódása. Kiszállt a kocsiból, és belépett az épületbe. A Harry elméjében mások által hagyott lenyomatok között találta ezt a nevet. Bel Ami Csillaga. Egy férfi hagyta hátra őket, valaki, akinek már megérintette a tudatát, ha csak egy pillanatra is, és aki érzelmeket táplált Harry iránt. Az épület belső szerkezete nem tűnt elsőre bonyolultnak, de ahogy az elméje végigtapogatta, egész rókavárat talált odabent. Erős érzelmekkel és elfojtott, vagy éppen kirobbanó vágyakkal. Mindenféle érzés felbukkant a tudata horizontján, mint egy háborgó tengeren a hullámok, hogy az utánuk következők elsöpörjék őket.
A számtalanszor a falakba sugárzott vágyat követve tévedhetetlenül odalépett a bordély katalógusához. A lakájszerű pénztáros egyetlen pillantásra sem méltatta, és ez most nem neki volt köszönhető. Egyszerű közöny sugárzott belőle a vendégek személye iránt. Az albumból sütött a kéjvágy, a benne szereplő férfiak iránt táplált gerjedelem. Szinte ragadt és lucskos volt. Ez fintorgásra késztette. A fegyelmezett elmék, mint az övé, csak ritkán süllyedtek olyan mélységbe, hogy az ösztöneik ilyen nyilvánvalóan uralják az aurájukat. Több kép felett is ismerős lenyomatot érzékelt, de egynél mindennél erősebben. Toya. Valamelyest hasonlított is Harryre. De a képpel kapcsolatban érzékelt vágyak sokkal régebbiek voltak, minthogy Harry Roanaprába jött. Talán nem is Toya hasonlított Harryre, hanem fordítva. Végigfutotta a fiú képe alatti adatokat. Nem pont ez volt, amit keresett, de a tény, hogy erős kapcsolat volt közte és Harry környezete között, nem volt elhanyagolható tényező. A pénztároshoz lépett. Három perc alatt tisztázták, hogy mit is akar.
A kapott útmutatás alapján egy bíbor színekkel bevont szobába jutott. Toyának nyilvánvalóan szóltak, hogy milyen kívánságai vannak a kuncsaftjának, mert nem a képen látott női ruhát viselte. Középiskolai egyenruhaféle volt rajta, a haját lófarokban hátrafogta.
- Gyere be - ragadta meg a kezét, és behúzta a szobájába. - Tényleg nagyon helyes vagy - mosolygott. - És tényleg ez lesz az első?
Rengeteg vágyat és érzelmet érzett a fiú hangjában, a lelke szinte táncolt tőle. Csodálatos látvány volt. Már a lelke. Toya egy asztalhoz ültette, és teával kínálta.
- Ez segít ellazulni, és megnyugodni.
- Nyugodt vagyok - jegyezte meg Noah.
- Szinte már görcsösen. Nem is értem, hogy vetted rá magad, hogy elgyere - mosolygott angyalian Toya. - A magadfajta egész életében szabályok szerint él, és nem engedi meg magának a kicsapongást.
- Akkor most nekilátunk, vagy sem?
Toya az ajkára tette a mutatóujját.
- Túlságosan türelmetlen vagy. A szerelem nem lovasvágta.
Szerelem? Miről beszél? De azért csak leültek teázni. A teának erős illata volt, és torokkaparó íze, legalábbis neki. Megfigyelte, hogy Toya lassú kortyokban issza, így próbálta ő is. Érezte, hogy a kísérlet hangulata lassan úrrá lesz rajta. Minden kísérlet más-más érzelmi és tudati állapotot igényelt, amit ösztönösen létrehozott magában, majd elraktározta, hogy később alaposan, objektíven megvizsgálhassa. Elvégre mit is csinált most? Egy luxusbordélyban ült egy másik kamasszal, és identitása ellen cselekedett. Ehhez valóban megváltozott tudatállapot kellett.
Amint végeztek a teával, Toya a fürdőhöz vezette, ahol segített neki levetkőzni. Ellenkezni akart, de a fiú finoman erőszakos keze nem engedett. Minden ruhadarabját ő vette le, majd ő maga is megszabadult a sajátjaitól. Vékony, alig felnőtt testük egymáshoz simult a zuhanyfülkében, ahogy Toya magával húzta. Nem volt sem tolakodó, sem durva. Centiről centire kutatta végig a testét, miközben szájával Noah ajkai körül ólálkodott, lesve a pillanatot az első csókra. Noah agyában ott pulzált az önmagának adott parancs, NEM KEZDEMÉNYEZNI! Ha megtenné, óhatatlanul is elveszne a másik elméjében, miközben közvetlen információkért kutatná azt végig, hogy így kerüljön közelebb Harryhez és ellenségei gyengepontjaihoz.
Toya keze végre leért a férfiasságához. Az eddig ismeretlen érzéstől csodálkozva nyögött fel. Ezt a pillanatot választott a másik fiú, hogy megcsókolja. Furcsa, de finom volt, ahogy a nyelve az övével kergetőzve, egyre beljebb nyomult a szájában.
- Hogy akarod? - kérdezte Toya percekkel később a kimerítő csók után.
- Érezni akarom - mondta remegő hangon, és megérintette a másik kamasz farkát.
Az ujjai finoman simogatták a lüketető, duzzadt férfiasságot úgy, ahogy a sajátját sem eddig. Szorosan simultak egymáshoz, merev farkaik összedörzsölődtek, miközben újabb csókokat váltottak. Percek odaadó izgatása után kiléptek a meleg víz alól, és Toya a széles ágyra vonta Noaht. Mindketten sokkal bátrabban kutatták a másik testét, figyelve a másik rezdüléseit, hogy minél nagyobb élvezetet adhassanak egymásnak. Toya átfordult, és előbb a kezével, majd a szájával kezdte kényeztetni Noah férfiasságát. A mágus viszonzásképpen ügyetlenül, de a másikat utánozva a fiúprosti farkát a szájába vette. A tolakodó és kemény farok újabb izgalmas élményt nyújtott a számára, beszívta az ajkai közé, simogatta a nyelvével. Saját farka forró barlangba merült, amit nedves cuppogással töltött ki a fiú fürge nyelve, és érezte az ágyékában felgyülemlő feszültséget, ami hamarosan megállíthatatlanul kirobbant belőle. Toya egyetlen elégedett nyögéssel nyugtázta élvezetét, és nagyokat cuppantva falt fel mindet.
Noah még felszínközelben lévő objektív énje veszélyesnek ítélte meg az egész érzékáradatot. A függőség könnyen kialakulhat, ha olyan ingert táplál, ami szokatlan, tiltott, és éppen ezért vágyott. A szabályozott elméknek mindig is veszélyes volt az érzelmek ingoványába tévedni. A gondolkodó személyiség azonban hamarosan alámerült a felkorbácsolt vágyak keltette hullámos felszínről.
- Olyan ártatlan vagy - csacsogta Toya, és ismét megfordult, hogy szembe kerüljenek egymással. - Mégis, annyira sok benned a feszültség. Elnyomod magadban, nehogy eluralkodjon rajtad. Mi vagy te?
Miért van az, hogy az ember képes megnyílni azoknak, akikkel együtt hált? Hogy a szex ennyire őszintévé tesz? Hiszen sokszor a felek egészen addig magázódnak, amíg végre ebben a vágyakkal teli, szinte állati nászban összeolvadnak.
- Nem kell azonnal felelned - mosolygott Toya. - Nem sürgetlek.
Megint csókolózni kezdtek, és Noah egyre kevésbé gondolkozott az okokon, és a miérteken. Az elméjében egyre egyszerűbb gondolatok fogalmazódtak meg, már csak egyetlen témakörben. Közben Toya lassan lejjebb csúszott, és hasra fordította. Az ujjai a bejáratot kutatták, és a nyelv finoman dolgozott körülötte. Noah kicsit belepirult, ahogy a másik fiú ehhez látott. Kiszolgáltatott volt, és elszégyellte magát, hogy ilyet tesznek vele. De Toya olyan ügyesen bánt vele, nem tudta azt mondani, hogy hagyja abba. Ujjak siklottak belé, belülről lazítva el az izmait, még ha a behatolás kellemetlen is volt elsőre. A légzése felgyorsult, és halk nyögésekkel adott hangot elégedettségének.
- Nocsak, milyen kis helyes vagy, amikor így csinálsz - hajolt a füléhez Toya. - Kis ártatlan.
Gyengéden átfogta a csípőjét, és felhúzta. Így Noah térdei az ágyon maradtak, míg a felsőteste megemelkedett, és neki előre kellett nyúlnia, hogy a könyökével és az alkarjával megtámassza magát. Toya az egyik kezével a férfiasságát markolta, a másikkal a behatolást segítette. Az elején fájó, feszítő érzéssel járt, ahogy a makkja belenyomult, de ahogy tovább csúszott benne, a fájdalmat zsibbadás váltotta fel, és a végére mintha apró impulzusokban élvezetet is sugároztak volna sajgó izmai. Felkönyökölt, majd teljesen kinyomta magát, így négykézláb állva fogadta magába Toya férfiasságát. A fiú keze hol a hátát simította, hol a lába között kutatott, hogy Noah farkát kényeztesse.
Valóban volt valami vad és állati ebben az aktusban, de nem tudta emiatt kellemetlenül érezni magát. Az élvezet biológiai jelenség volt, normális reakció normális ingerekre. Semmi rossz nincs benne. A testén eluralkodó kéjérzet egyre erősebb, görcsszerű hullámokban tört rá, és járta át minden porcikáját. Kiszáradt a szája, ahogy egyre jobban kapkodta a levegőt, mert egy újabb és mélyebb gyönyörhullám készülődött benne. Más volt, mint amit korábban érzett. Valahonnan a hasából induló kellemes bizsergés volt, ami lesugárzott az ágyékába. Sokkal erőteljesebben, mint az előző. Minden lüktetése egész altestét megrázó élmény volt, ahogy szinte a csontjáig hatolt. Veszélyesen élvezetes volt.
Egyszerre csak felszakadt benne valami. Mint a bomba, úgy robbant fel benne az érzés, kisugárzott mindenhová, és kiszívta belőle az erőt. A végtagjai remegtek, ahogy átjárta ez a furcsa, nem férfias jellegű orgazmus. Valahol a bensőjében egy másik test is elérte a csúcsot, Toya visszafogottan, halkan nyögve árasztotta el a fenekét.
Egymás mellé dőlve pihegtek a vörös ágyneműben. Gátja vesztett áradatként öntötte el őket a kéj, amit a szervezetüknek fel kellett dolgoznia. Noah megértette végre, hogy miért tulajdonítanak ilyen nagy erőt a hormonális mágiának. A nyers ösztönökön alapuló varázserő híján volt a finomságoknak, vagy a kontrollnak, de elementáris erővel szakadt fel, elsöpörve minden gátat és korlátot. Ehhez képest az ő kifinomult mágiája túlbonyolított pepecselésnek tűnt… Na, azt azért nem! Ahogy a szíve lassan újra visszaállt a normális ritmusára, és a fejében nem zsibongott megannyi fantáziakép, az agya újra kezdett tisztán gondolkodni. Még pár perc, és újra önmaga lesz. De azt a pár percet még ebben a primitív állapotban töltheti, és ez boldogsággal töltötte el. Toya testéhez simult, és beszívta az illatát. Milyen kellemes így.
Fél órával később Toya segédletével megmosdott és távozott. Hessen egy szó nélkül indította a kocsit, és eltűntek a késő délutáni forgalomban.
A Bel Ami Csillagát szemmel tartó orosz is elérkezettnek látta az időt a telefonálásra. Boris vette fel a kagylót.
- Jelentés?
- A Kisherceg két órát töltött a Bel Ami Csillagában. Toya szolgálta ki, nem történt semmiféle említésre méltó mágikus esemény.
- Rendben van. Beszéljen Toyával. Ne bántsa a fiút, de legyen erélyes vele szemben. Ha a Kishercegnek van gyengepontja, akkor tudni akarom, mi az.
- Értettem.
- Egy óra múlva jelentsen!
A város másik végében Boris letette a telefont. A kihangosítón keresztül a parancsnok is végighallgatta a beszélgetést.
- Nagyon különös - morfondírozott. - A kölyköt nem olyannak néztem, aki kurvázni jár. Főként nem férfiakhoz.
- Mindenkinek megvan a maga ízlése - vont vállat Boris.
- Nem érted. A fegyelmezett elme szégyenlős elme. Egész létét az határozza meg, hogy a fegyelmet fordítja a saját javára, önmagával szemben is. Ha enged az érzelmeinek, akkor megreped a fal, amit felépített, és nehéz visszaterelnie a mögüle kitörő elfojtott vágyakat. Az ő elméjük a gát mögé rekesztett folyam és az ártér kettősére épül, míg az indulatmágusok az érzelmek és az ösztönök háborgó óceánjának felszínén képződött vékony jégen egyensúlyoznak tiszta pillanataikban. Igencsak veszélyes állapot mindkettő. Ezért nem hiszem, hogy a fiú puszta ösztönből tette, amit tett.
Eszébe jutott egy másik mágus, aki pont az ellenkezője volt Noahnak. Mennydörgő robajjal, sikoltó halállal és véres permettel fejezte ki az érzelmeit. Vadállat volt, élete minden területén, és éppen ez volt, ami annyira vonzotta őt. És taszította is egyben. Mert semmit sem tett előre megfontoltan, kigondolva. Csak indulatai voltak, de abból sok és mély. Görcsbe rándult a gyomra, ha rágondolt, és szégyenkezés töltötte el, ami kettőjük között történt.
- Jól van, parancsnok? - kérdezte Boris, látva az arcát.
- Persze - fintorgott kelletlenül Balalajka. - Csak egy kis rosszullét. Ettől a kölyöktől akaratlanul is felkavarodik a gyomrom.
Pedig dehogy. Attól a másiktól, attól az emberbőrbe bújt démontól, akire valamiért Noah emlékeztette.
Tovább>>