Csak szólok...
Sajnálom, de egyelőre nem tudok friss résszel szolgálni. Az ok: munkahelyi gondokból kifolyólag képtelen vagyok írni, gondolkodni. Az egyik nagy hibám, hogy nagyon a lelkemre tudok venni dolgokat, pedig nem kellene. :)
Egy bizonyos telefongyárban dolgozom, ahol jelenleg több mint 2000 embert bocsátanak el az év folyamán. Azt még talán túlélem, ha lapátra tesznek, majd csak találok valamit, hanem a bizonytalanság, hogy benne van-e az ember a szórásban, és mikor, az készít ki. Ugyanis már két hete, hogy bejelentették a leépítést, és még neveket nem mondtak, sőt nem is egyszerre teszik ki az embereket, hanem elhúzzák az év végéig. Ha most még maradok is, aggódhatok tovább. Már nem is tudom, mi lenne a legjobb... Főleg, hogy bent egyes főnökök ott és úgy szívatják, fenyegetik a szerencsétlen melóst, ahol és ahogy akarják. :(
Már a panaszkodásba is belefáradtam, csak szólni akartam, hogy miért kések mostanában.
Majd jövök, ha valamelyest rendeződött a helyzetem, remélem, nem tart már sokáig.
Köszönöm a megértést.
De legalább a hó esik, megyek és el is söpröm melóba menés előtt... :)
SADA