(Szóval, ha már anonim memén aktívkodtam, gondoltam elkezdem felvállalni a dolgaimat itt is, szóval, várhattok ehhez hasonló bejegyzéseket az elkövetkezendő hetekben.)
Az első feltöltés egy apró Star Wars fanfic, Millicent, a varázsmacska címmel.
Cím: Millicent, a varázsmacska
Fandom: SW - új trilógia
Szereplők: Hux, Kylo Ren, Millicent, a macska
Figyelmeztetések: nincsenek
Tartalom: Hux macskája a legjobb dolog Huxban. Ezt Millicent tudja a legjobban (kivéve persze azt a részt, ami arra utal, hogy ő Hux tulajdona)
Kérés: Szeretném, ha Hux headcanon macskája (aka Millicent) Kylo sisakjában aludna.
Hogy került oda? Hogy reagálnak rá?
Millicent, a varázsmacska
Millicent felpúposította a hátát, aztán homorított, dagasztott egy-két mancsmozgásnyit a sisak bélésén, majd az apró lyukakhoz dörgölőzött, és félhold formában lecsúszott a fekhelyére.
A Supremacy fedélzeten nem kapott haszontalan feladatokat. Az egér- és rágcsálóirtást ugyanis a rohamosztagosok végezték, így Millicent az igazán fontos dolgokkal foglalkozhatott. Például az alvással.
Szeretett a legkülönbözőbb helyeken aludni. Kipróbálta már orrfacsaróan halálszagú Snoke kényelmes köntösét, a trónja azonban hideg volt, mint a hangár padlója. Ezt követően Millicentet száműzték a trónteremből. Hux tábornok, az önjelölt gazdája szerint ez összefüggött azzal az aprócska ténnyel, hogy Snoke puha papucsát egy meg nem nevezett későbbi időpontban szúrós szagú macskavizelet áztatta. A maga részéről Millicent tagadta a vádakat, de meg kellett hagynia, a hozzá hasonlóan vörhenyes kétlábú hatékony szövetségesnek bizonyult.
Elrejtette, ha kellett, a legfinomabb falatokkal lepte meg, ráadásul a lakrészében mindig meleg volt. Galaxisszerte titkolt információk szerint a tábornoknál nem volt fázósabb személy az Első Rendben. Millicent ezért hagyta a szőrszálait a vastag, fekete paláston, hogy egy extra réteggel kedveskedjen neki.
A földön heverő sisak azonban jelenleg sokkal jobban megfelelt az igényeinek.
Először is, szinte teljesen zárt volt. Millicent úgy gömbölyödhetett benne össze, hogy minden oldalról védte valami. Másodsorban a lyukacskák kiváló felületet biztosítottak a vakarózáshoz, harmadrészt pedig puha és kényelmes volt.
Már épp visszatért volna kedvenc elfoglaltságához, az alváshoz, amikor meghallotta a veszekedést. Rájuk nyávogott, aztán fújt is, amikor figyelemre sem méltatták a jelenlétét.
- Hányszor mondjam, hogy ez az én macskám! - kiáltotta Hux. - Nem veheted el, nem ejtheted csapdába a sisakoddal!
Millicent felborzolta a szőrét.
- De engem jobban szeret, nézd meg!
Kylo Ren elkövette a legaljasabb tettet, amit a nagymancsúak elkövethetnek a macskák ellen. A hasa alá nyúlt, és egyszerűen felemelte. Rongycsomóként lógott a levegőben, és hiába kapálózott. Kylo Ren az arcához szorította, és csak az mentette meg a karmolástól meg a harapástól, hogy valami sokkal fontosabb kötötte le a figyelmét. Kylo Ren egérfarokhoz hasonló, hosszú tincsei.
Ekkor Millicent úgy döntött, hogy eljött a vadászat ideje, de három pofozás elég volt, hogy megunja. Egyáltalán nem volt izgalmas játék, annyit viszont biztosan elért, hogy kiszabaduljon.
Kylo Ren elkövette a második aljasságát ellene: elvette a fekhelyét, és a fejére tette.
- Összeszőrözte ez a dög a sisakomat!
Hux tábornok bizonyosfajta elégedettséggel nézte, ahogy Kylo Ren letépte a sisakot az arcáról, és köpködött meg prüszkölt, mintha mérget szagolt volna.
Millicent ismét kinyújtózkodott, aztán felugrott Hux karjába, és megtelepedett a vállán. A második számú kedvenc helyén.
Mellettük Kylo Ren még mindig felháborodottan prüszkölt.
- Sosem engedem ezt a dögöt a közelembe! - morogta.
Millicent dorombolt. Talán mégsem kell belepisilnie a sisakba, mert Kylo Ren megtanulta a leckét.