Újra elkezdtem animézni
Ezt a bejegyzést már bő 2 hete ki akartam rakni, csak akkor behalt az LJ, és nem lehetett postolni... úgyhogy most bepótolom ezen kívül még egy röviddel:)
Nos, ismét elkezdtem animéket nézni... konkrétan főleg a még most futóak közül szemezgettem, és elkezdtem 2 másikat, amiket már egy ideje meg akartam nézni, csak eddig valamiért nem tettem meg. Gondoltam szülessen egy bejegyzés, így írok róluk néhány benyomást:)
1. Tales of Abyss
Legszívesebben inkább a Tales of... játékokkal játszanék, de mivel konzolom az nincs (és szerintem soha nem is lesz-__-), ezért maradnak az animék. A többi Tales of... is tetszett, amiket eddig láttam, így elkezdtem ezt a sorozatot is. Ismerjük be... Luke hosszú hajjal bishi:D
Maga a történet egész jó, bár az egész világ, meg ezek a fonos dolgok kicsit bekavarnak, így eltelik egy időbe, mire összeáll a kép... szóval tulajdonképpen két ellentétes királyságról szól a történet, egy jóslatról, és Yuvia (már ha jól íromXD) Vésetéről, ami tulajdonképpen meghatározza az egész világ, és a bennük élő emberek sorsát. Egyes emberek elfogadják a Vésetben leírtakat, és aszerint élik az életüket, ahogy az meg vagyon írva, míg mások (belőlük kerekednek ki a sztori gonoszai) béklyónak tartják a Vésetet, és el akarják pusztítani a világot, hogy egy újat teremtsenek, ami a Véset nélkül, szabadon élhet. Csak előtte mindenkit gyilkoljunk le, akár jó, akár rossz az illető. Szeretem az ilyen gonoszt, aki nem csak úgy gonosz, hanem legalább valami "nemes célért" teszi amit tesz. Ez már nálam jó pont volt.
Maga a főszereplő már más tészta, a képen látható vöröshajú srác, Luke. Istenem, mekkora egy gyökér voltXD Tipikusan olyan fiú, aki nagyon nagynak képzeli magát, de amint kikerül a biztonságos otthoni környezetből, kiderül, mennyire életképtelen is. *Még szerencse, hogy a sztoriban viszonylag hamar megváltozik, mert már nekem is kezdett elegem lenni a picsogásából.* A többi szereplő rendben van, főleg, ha szereted a testvérpárokat, akik ellentétes oldalon állnak, mert azokból akad bőven:D És egymáshoz hasonló emberek is, akikről azt hinnéd testvérek, de hogy azok-e valójában... a sztori egy lényeges pontját árulnám el, ezért nem lövöm le a poént:P
Még a 20. résznél sem járok (kicsit félreraktam ezt az animét), de tetszik. Olvasgattam fórumokon, hogy elvileg elcseszték a végét... hát, remélem nem a Soul Eater sorsára fog jutni. De szerintem azért érdemes megnézni, mert csak:P
2. Ao no Exorcist
Imádom*_____* 15 rész készült el belőle, a mangából is azt hiszem még csak 4 volume van, de ez olyan sorozat, ami shounen ellenére magába szippant, és mocskos fangörllé alakulsz tőle:D Egyre több fanart lát napvilágot belőle, és egyre népszerűbb... kicsit tucat-shounen, elismerem, de élvezhetően az. És nem nyúlik egyelőre, mint a rétestészta, bár úgy érzem idő kérdése:( De addigis élvezem:P
Láttunk már shounent mindenféléről - ninják, kalózok, shinigamik. Most eljött a démonok ideje is.
Főhősünk Okumura Rin, akinek nagyon agresszív természete van (elég durvák a visszaemlékezések, amikor óvodás korában kb. majd' széttépte a vele egykorú kisgyerekeketO.o), de végülis csak jót akar - ami sosem sül el jól. Tipikusan az a kicsit balek, de melegszívű srác, aki nem jár iskolába, nem népszerű, mégis tele van energiával, csak egyet nem ért; miért kapja fel mindenen olyan hamar a vizet, mitől van átlagfelettibb fizikai ereje, és miért kezd el egyszer csak kis lebegő izéket látni maga körül.
Konkrétan a lebegő izék alacsonyrendű démonok, és azért képes látni őket, mert ő Sátán bácsi kicsi fiacskája, de eddig egy pap bánt vele apjaként, hogy megvédje a Vatikántól, akik nemigen szívlelik, hogy Sátán egyik ivadékja az ő világukban éli életét (persze az ikertesóval, Yukioval semmi bajuk, ugyanis neki nincs démoni ereje - persze azért rá is vigyáz Simon atya). Miután Sátán hathatósan megöli Simon atyát egy egész epikus kis első csatában, Rin elhatározza, hogy "megagyalja a Sátánt", és megbosszulja a számára egyetlen apja halálát. Elhatározza hát, hogy ördögűző lesz, amiben Mephistos igazgató úr segít, az iskola igazgatója, akinek persze megvannak a maga szándékai Rinnel. És persze Yukio-ról is kiderül, hogy nem az a szende ikertesó, akinek látszik, hanem nagyon is professzionális ördögűző.
Maga a történet annyira nem nagy dolog (megölik a szerettedet, erre bosszút akarsz állni, hogy te legyél a legnagyobb májer a földkerekségen), de a szereplők teszik iszonyat jóvá az animét:D Rint nem lehet nem szeretni, bármikor elfogadnám tesónak:D Yukio a tipikus komoly gyerek a testvérek közül (mondjuk azon csodálkozom, hogy ő is a Sátán fia, és nem csesztetik... szegény Rin, megszívta, mert ő démonerőt is kapott a fatertól:( ), de azért ő is lebukik; az osztálytársaknál pedig a tipikus az "elején nem szeretlek, de aztán csapattá kovácsolódunk".
Első látásra tele van klisékkel, másodikra is, de van benne valami, ami mégis kiemeli az átlag shounenek sorából nálam. Egyértelműen az év kedvence, és Rin, agyald meg Sátánt helyettem is:D
Még van 2, amiket nézek, a Durarara!! és a No.6, de mivel 4 ill. 6 epizódot láttam belőlük, nemigen tudok róluk nyilatkozni. Kevés elmebetegebb szereplőgárdával találkozhatunk animében, mint a Durarara!!-ban (már értem, miért alakult ki rajongói bázis Izaya és Shizuo körül:D), a No. 6. pedig ha tartja a formáját, tuti bekerül az örök kedvenceim közé, főleg, ha a manga és a novella is az animéhez hasonlóan lesz tetszetős (nem hittem volna, hogy valaminek is el fogom olvasni a novella változatát, de mindent el kell kezdeni)
Ha bárki is elolvasta ezt, köszi, és remélem meghoztam egy kicsit a kedvet azoknak a szerencsétlen flótásoknak, akik hozzám hasonlóan szünteltek, hogy újra animézzenek. Mert jó:P
M-chan desu~
Nos, ismét elkezdtem animéket nézni... konkrétan főleg a még most futóak közül szemezgettem, és elkezdtem 2 másikat, amiket már egy ideje meg akartam nézni, csak eddig valamiért nem tettem meg. Gondoltam szülessen egy bejegyzés, így írok róluk néhány benyomást:)
1. Tales of Abyss
Legszívesebben inkább a Tales of... játékokkal játszanék, de mivel konzolom az nincs (és szerintem soha nem is lesz-__-), ezért maradnak az animék. A többi Tales of... is tetszett, amiket eddig láttam, így elkezdtem ezt a sorozatot is. Ismerjük be... Luke hosszú hajjal bishi:D
Maga a történet egész jó, bár az egész világ, meg ezek a fonos dolgok kicsit bekavarnak, így eltelik egy időbe, mire összeáll a kép... szóval tulajdonképpen két ellentétes királyságról szól a történet, egy jóslatról, és Yuvia (már ha jól íromXD) Vésetéről, ami tulajdonképpen meghatározza az egész világ, és a bennük élő emberek sorsát. Egyes emberek elfogadják a Vésetben leírtakat, és aszerint élik az életüket, ahogy az meg vagyon írva, míg mások (belőlük kerekednek ki a sztori gonoszai) béklyónak tartják a Vésetet, és el akarják pusztítani a világot, hogy egy újat teremtsenek, ami a Véset nélkül, szabadon élhet. Csak előtte mindenkit gyilkoljunk le, akár jó, akár rossz az illető. Szeretem az ilyen gonoszt, aki nem csak úgy gonosz, hanem legalább valami "nemes célért" teszi amit tesz. Ez már nálam jó pont volt.
Maga a főszereplő már más tészta, a képen látható vöröshajú srác, Luke. Istenem, mekkora egy gyökér voltXD Tipikusan olyan fiú, aki nagyon nagynak képzeli magát, de amint kikerül a biztonságos otthoni környezetből, kiderül, mennyire életképtelen is. *Még szerencse, hogy a sztoriban viszonylag hamar megváltozik, mert már nekem is kezdett elegem lenni a picsogásából.* A többi szereplő rendben van, főleg, ha szereted a testvérpárokat, akik ellentétes oldalon állnak, mert azokból akad bőven:D És egymáshoz hasonló emberek is, akikről azt hinnéd testvérek, de hogy azok-e valójában... a sztori egy lényeges pontját árulnám el, ezért nem lövöm le a poént:P
Még a 20. résznél sem járok (kicsit félreraktam ezt az animét), de tetszik. Olvasgattam fórumokon, hogy elvileg elcseszték a végét... hát, remélem nem a Soul Eater sorsára fog jutni. De szerintem azért érdemes megnézni, mert csak:P
2. Ao no Exorcist
Imádom*_____* 15 rész készült el belőle, a mangából is azt hiszem még csak 4 volume van, de ez olyan sorozat, ami shounen ellenére magába szippant, és mocskos fangörllé alakulsz tőle:D Egyre több fanart lát napvilágot belőle, és egyre népszerűbb... kicsit tucat-shounen, elismerem, de élvezhetően az. És nem nyúlik egyelőre, mint a rétestészta, bár úgy érzem idő kérdése:( De addigis élvezem:P
Láttunk már shounent mindenféléről - ninják, kalózok, shinigamik. Most eljött a démonok ideje is.
Főhősünk Okumura Rin, akinek nagyon agresszív természete van (elég durvák a visszaemlékezések, amikor óvodás korában kb. majd' széttépte a vele egykorú kisgyerekeketO.o), de végülis csak jót akar - ami sosem sül el jól. Tipikusan az a kicsit balek, de melegszívű srác, aki nem jár iskolába, nem népszerű, mégis tele van energiával, csak egyet nem ért; miért kapja fel mindenen olyan hamar a vizet, mitől van átlagfelettibb fizikai ereje, és miért kezd el egyszer csak kis lebegő izéket látni maga körül.
Konkrétan a lebegő izék alacsonyrendű démonok, és azért képes látni őket, mert ő Sátán bácsi kicsi fiacskája, de eddig egy pap bánt vele apjaként, hogy megvédje a Vatikántól, akik nemigen szívlelik, hogy Sátán egyik ivadékja az ő világukban éli életét (persze az ikertesóval, Yukioval semmi bajuk, ugyanis neki nincs démoni ereje - persze azért rá is vigyáz Simon atya). Miután Sátán hathatósan megöli Simon atyát egy egész epikus kis első csatában, Rin elhatározza, hogy "megagyalja a Sátánt", és megbosszulja a számára egyetlen apja halálát. Elhatározza hát, hogy ördögűző lesz, amiben Mephistos igazgató úr segít, az iskola igazgatója, akinek persze megvannak a maga szándékai Rinnel. És persze Yukio-ról is kiderül, hogy nem az a szende ikertesó, akinek látszik, hanem nagyon is professzionális ördögűző.
Maga a történet annyira nem nagy dolog (megölik a szerettedet, erre bosszút akarsz állni, hogy te legyél a legnagyobb májer a földkerekségen), de a szereplők teszik iszonyat jóvá az animét:D Rint nem lehet nem szeretni, bármikor elfogadnám tesónak:D Yukio a tipikus komoly gyerek a testvérek közül (mondjuk azon csodálkozom, hogy ő is a Sátán fia, és nem csesztetik... szegény Rin, megszívta, mert ő démonerőt is kapott a fatertól:( ), de azért ő is lebukik; az osztálytársaknál pedig a tipikus az "elején nem szeretlek, de aztán csapattá kovácsolódunk".
Első látásra tele van klisékkel, másodikra is, de van benne valami, ami mégis kiemeli az átlag shounenek sorából nálam. Egyértelműen az év kedvence, és Rin, agyald meg Sátánt helyettem is:D
Még van 2, amiket nézek, a Durarara!! és a No.6, de mivel 4 ill. 6 epizódot láttam belőlük, nemigen tudok róluk nyilatkozni. Kevés elmebetegebb szereplőgárdával találkozhatunk animében, mint a Durarara!!-ban (már értem, miért alakult ki rajongói bázis Izaya és Shizuo körül:D), a No. 6. pedig ha tartja a formáját, tuti bekerül az örök kedvenceim közé, főleg, ha a manga és a novella is az animéhez hasonlóan lesz tetszetős (nem hittem volna, hogy valaminek is el fogom olvasni a novella változatát, de mindent el kell kezdeni)
Ha bárki is elolvasta ezt, köszi, és remélem meghoztam egy kicsit a kedvet azoknak a szerencsétlen flótásoknak, akik hozzám hasonlóan szünteltek, hogy újra animézzenek. Mert jó:P
M-chan desu~