Mindenképpen meg kell emlékeznünk a trianoni békediktátumról, mely aláírásának ma van a 90. évfordulója. Gondolom, hogy nem kell kirészleteznem, hogy miről is van szó, még annak sem, aki nem a Kárpát-medencében él. Emellett idén a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét.
Fura, de nekem nincsenek olyan rokonaim, akik az elcsatolt területeken élnének, de talán a magyar lelkületemnek köszönhetően számomra is lesújtó, hogy van, akinek viszont vannak. Amikor történelmet tanultunk az iskolában, akkor persze gyakorlatilag 100 évente egyszer biztosan érte egy ilyen tragédia Magyarországot, de mindig ez tűnt a legsúlyosabbnak, hiszen ez azóta sem oldódott meg, sőt egyes helyeken még tovább bonyolódott a dolog. Igen, Szlovákiára gondolok. Sosem értettem őket. Gyakorlatilag 1918 óta léteznek, de több száz évre visszamenőleg állítják, hogy ott éltek, de a magyarok elfoglalták a területeiket, sőt magyar történelmi személyiségekről állítják, hogy szlovákok voltak. Nekem az is ellenszenves, hogy ahányszor ott jártam nem voltak hajlandóak magyarul beszélni, de ha valami olyat mondtunk, valami valójában magyar volt - persze magyarul - akkor rögtön elkezdtek hőzöngeni. Szóval én egyáltalán nem utálom őket, csak egyszerűen nem értem, hogy mire jó mindez. Hát igen, az aktuálpolitikát nem lehet elvonatkoztatni a történelemtől. Sajnos.