Megnéztük, szép volt, jó volt??? Hááát ami azt illeti elment egynek. Aki nem olvasta a könyvet, annak biztosan élvezetesebb volt, mint nekem. Hiányoltam belőle egy-két dolgot. Na jó ami azt illeti sok dolgot. Egy majdnem 600 oldalas könyvet azért elég nehéz visszaadni mintegy két órában... ennyi legyen a bagázs mentségére, más nem nagyon.
Ami azt illeti, számomra már maga az alaphang is teljesen más volt. A film merem mondani túl lapos. Az eleje nehezen indul, egy egész órán át vegetáltam, mire történt valami. (Josef Ek megpattant a kórházból) Mertem hinni, hogy innen már megindul pörögni a dolog, de tévedtem. Josefről nem is igazán derült ki, hogy mennyire velejig romlott, inkább olyan anyuci áldozatának lett beállítva, csak sajnálni lehetett szegény baromját. (Már bocs, hogy így kell fogalmaznom.) A másik véglet Benjamin Bark. Szegény fiú alig kap valami szerepet.... Na jó a könyvben sem domborít sokat, de a végére kiderül, hogy kicsit sem ejtették a fejére, igazi fasza gyerek. Ellenben itt kvázi csak ül a babérjain és várja, hogy apuci vagy valaki megmentse. Ne hagyjuk ki a többieket sem, kezdjük anyuval... A filmben nem is tudom milyen igazából... Kicsit hisztérikus, only me alkat. ellenben lehet, hogy az én fantáziám volt túl élénk, de sokkal dögösebb és macásabb volt olvasatban, valamint a kedves párját is jobban macerálta. Na mindegy. És végezetül maga Erik Maria Bark. Nem egy nagy durranás fickónak állítják be, inkább egy lecsúszott gyógyszerfüggő expszichológus képében tetszeleg. Pedig azért ennél belevalóbb csávó.
Szó mi szó, túl sok részlet maradt ki, és így "kicsit" laposnak hat a film. Pölö a végén miért Joona aratja le a babérokat, amikor eredetiben Erik menti meg a fiát és még majdnem a jeges tó alján is ott marad. Ja és ami a legfontosabb, nekem nem igazán esett le, hogy akkor most Lydia miért is rabolta el a fiút... (Mert ugye morci volt Erikre még az exkezelésekről, meg volt még egy /hú vagy talán több, már nem emlékszem/ elásott halott gyerek a spiné udvarán.)
Na szóval annyira nem jött be, nem igazán tudtán átvenni a könyv lényegét, mármint ami a hangulatot illeti.