Az avatar ismét mindent elmond :D
Sziasztok pröntyőkéim!
Hát, ide is rég írtam, mit ne mondjak ^^' Úgy tűnik véglegesen kikiálthatom, hogy a tumblr jobban illik hozzám, mint a blogolás. Hát, ez van.
Ez leginkább egy "közérdekű közleményként" indul, biztos, hogy egy csomó dolgot még idepötyögök, de ezért nyilvános: Senki se sértődjön meg pls, ha nem reagálok, csak nagyon későn. Jelenleg egy rehabilitációs klinikán vagyok ahonnan csak hétvégre jövök haza, így csak ekkor van netem, és ilyenkor se nagyon van lelkierőm ahhoz, hogy ide feljöjjek (fészbúktól és hasonlóktól el is vagyok tiltva by the way).
Nnnna. Amúgy. Hát, kissé azt mondhatni, hogy egy roncs vagyok jelenleg, főleg a terápiáktól - lassan egy hónapos leszek a Tündérhegyen! Az már majdnem 16 Nagycsoport kipipálva! YAY for me! -, most csütörtök óta meg aztán végképp, elérkeztem egy mélyebb gödörbe. Csak annak örülök, hogy ott legalább nem kell vigyorognom ahhoz, hogy rohadtul rosszul érzem magam.
Huh. Megint más, ha már így belejöttem. Képzeljétek, írok! Bizony. Ami megdöbbentő, hogy bent nekiálltam a Fullmetal Alchemist c. animére fangörcsölni - ismét - és nekikezdtem egy történetnek - ismét. Na meg persze ne is beszéljünk a lassan ijesztően sok elkezdett és félig megírt jpop-os történetekről. De, hát most legalább van rá időm; két terápia közt, meg este totál jó idegnyugtató.
Másról úgy hirtelen nincs kedvem mesélni - tényleg rohadt szarul vagyok. :/ Remélem veletek minden rendben van, kitartást mindenhez, és a többi és a többi.
Ah. És KÖNYÖRGÖM, legyetek már képesek elolvasni a fucking üdvözlő szöveget. Nem díszből van ott. Thanks.