Három és fél perc

[heteira]

Vissza a korhatáros történetek mezsgyéjére... ;)

Eredeti kérés: Még a legjobbakkal is megesik, hogy ellaposodik a kapcsolatuk, a szex. Stiles az aki vmi megdöbbentő lépéssel ràzza fel magukat.
Korhatár és figyelmeztetés: szókimondó szöveg, erotikus tartalom, 18-as korhatár!


Három és fél perc.
Stiles érezte magában Derek farkának pulzálását, a tarkóján a lélegzetének melegét. Derek szöget váltott és a Stilesból kiszakadó nyögés hatására ütemet is. Megtalálta a tökéletes pontot, és keményen kezdte izgatni. A keze beférkőzött Stiles és a matrac közé, hüvelykujja körözött Stiles makkján, megnyalta majd megszívta a nyakát.
Ennyi. Stiles összerándult, Derek ennek hatására nyögött fel, Stiles érezte, ahogy elélvez a testében.
Sóhaj. Egy csók Stiles tarkójára, egy az arca oldalára, egy a szája sarkába. Derek elhúzódott, közben megcirógatta, ügyesen kerülve a csiklandós részeket. Stiles papírtörlő után tapogatózott, Derek a kezébe adta. Míg megtisztította magát, Derek a hátára fordult és beállította az ébresztőt a telefonján.
Három és fél perc. Ennyi telt el attól fogva, hogy Stiles kezdeményezőn végigsimította Derek combját odáig, hogy a kukába dobta a nedves, gyűrött zsepiket.
És szó se róla, az a három és fél perc jó volt. Derek tudta, hova kell nyúlni, hogy gyors és hatékony legyen. De tényleg mindig ez kell az ágyba? Gyorsaság és hatékonyság?
Stilesnak eszébe jutott az, amikor Derek még nem tudta, hol ne simogassa az oldalát. Amikor csikizte, és ő összerándult kuncogva. Ügyetlen volt, igen. De tapogatózó és kellemes. Egymás kiismerése. Nem a jó szex lehető leggyorsabb letudása. Nem rutin.
És ez csak az este. A reggel még rosszabb volt. Reggel Stilesnak sokszor rohannia kellett munkába, máskor meg Derek előbb kelt, hogy leüljön végre a tervezőasztalhoz. Ha reggel csinálták, az izgató álmokból született vágy volt, gyors összesimulás, lihegős dörgölődzés. Sokszor be se hatoltak. Két perc. Annyi se. Egyszer Stiles azt mondta, menjenek ki a fürdőbe. „Le akarlak szopni a zuhany alatt.” Derek felzihált, nyögve élvezett el. „Ennek elég volt a gondolata is…” De nem lett több gondolatnál. Soha.
- Jó éjt. - Derek lágyan csókolta meg. Szeretettel.
- Jó éjt - lehelte Stiles és az oldalára fordult.
Minden jó. Derek szereti. Ismeri. Minden porcikáját ismeri, nem bénázik, nem tesz olyan mozdulatot, ami miatt Stiles kedve hirtelen elmegy. Mégis mi a baja?

- Mi a legszexibb emléked kettőnkkel kapcsolatban? - kérdezte Stiles a reggeli kávé felett. Felkelt Derekkel együtt, pedig csak tizenegyre kellett bemennie. Derek felnézett rá a rántottájából.
- Elfelejtettem valamit?
- Mi? Nem, csak feltettem egy kérdést!
- Felkeltél velem. Együtt akartál reggelizni. És most a szexre célzol. Van valami évforduló, ami kiment a fejemből? - Dereken látszott, hogy kényelmetlenül érzi magát. Stilest elöntötte a szégyen.
- Dehogy! Csak… akarok futni egyet munka előtt, és ezért eszem korán. - Odalépett Derek elé, magához ölelte a férfit. Derek szeretettel cirógatta a tarkóját. Párás lélegzet, közös szívdobbanás. Összesimult mindenük. Béke.
Miért nem jó?
- Sokáig vagy ma bent? - kérdezte Derek.
- Aham, tizenegykor végzek. - Stiles sóhajtott, megdörgölte az arcát.
- Van egy üzleti vacsorám este. Felveszlek utána.
- Igazán? - Stiles felvillanyozódott. Minden felvillanyozta, ami eltért a megszokott hétköznapoktól.
- Ennél majd valamit?
Stiles odasimult Derekhez, csókot lehelt az ajkára.
- Csak desszertet…
- Úgy érted, hozzak sütit vagy…? - Derek elhallgatott. Most esett le neki Stiles gesztusa. - Ó. Persze. Persze. Remélem, nem leszek fáradt. Úgysem akarok sokat inni, szóval biztos nem leszek…
- Derek! Majd kialakul. - Stiles nyelt egyet. Spontán szexet akart. Közszeméremsértést az autóban, basszus! Bármit, ami nem kiszámítható, ami nem azzal kezdődik, hogy Derek reggel eldönti, nem iszik sokat az ügyféllel, hogy este tudjon teljesíteni… három és fél percen keresztül. - Nem kell megterveznünk.
- De azért jöjjek el érted? - kérdezte Derek elbizonytalanodva.
- Igen. Köszi.
Stiles csókot lehelt Derek szájára, és elindult a fürdő felé.
- Lezuhanyozol futás előtt?
Nem. Stiles sóhajtva irányt váltott.

Derek piszok jóképűnek látszott, pedig levette az öltönykabátját, csak szürke ingben és a csípőjére simuló nadrágban állt a Camarónak támaszkodva. Stiles már nagyon régen nem vett egyenruhát. Lényegében csak ünnepségeken vagy - neadjisten - temetésen. Semelyik nyomozótól sem várták el, most mégis azon töprengett, hogy ha egyenruhában érkezne haza, Derek ráugrana-e.
- Milyen napod volt? - kérdezte Derek, miközben a szokott üdvözlésükkel megérintette az arcát, aztán hozzádörgölte a sajátját. Nem azért nem csókolóztak, mert bárkit is zavart volna. Azért nem, mert valahogy elmaradt a csók, pláne a vad smárolás.
- Uncsi.
Stiles bevetette magát a kocsiba. Derek lassabban követte. Beszállt, néhány másodpercig figyelte Stilest.
- Ennél akkor, vagy menjünk haza?
- Mehetünk, persze - sóhajtott Stiles. Hátrahajtotta a fejét az ülésen, lehunyta a szemét. Megdobbant a szíve, amikor megérezte Derek érintését a combján. A férfi végigsimította, de nem felejtette ott a kezét, mint régen. - Milyen volt a vacsora?
- Minden rendben ment - biccentett Derek. - A várakozásoknak megfelelően.
Derek beszámolói általában eddig terjedtek. Stiles néha faggatózott, néha hagyta, hadd hallgasson. Ami nem mozgatta meg erősen érzelmileg, arra Derek nem tért ki.
- Régen sokat jártam egyenruhában - mondta hirtelen Stiles.
- Régen? - ismételte Derek. - Amíg nem tetted le a vizsgát, hogy nyomozó lehess, nem?
- De, persze. Csak eszembe jutott.
- Hiányzik az egyenruhád?
- Neked hiányzik? - kérdezett vissza Stiles. Derek rápillantott, aztán amikor megálltak egy piros lámpánál, alaposabban is végigmérte.
- Szerintem nem a ruha teszi.
- A mit…?
- Nem a ruha vagy te. Így értettem.
Stiles bólintott.

- Amikor Európában elmentünk abba a klubba - mondta Derek hirtelen vasárnap délután. Stiles éppen valamilyen sorozatot keresett, Derek meg addig átfutotta a telefonján a híreket.
- Mi volt azzal? - lepődött meg Stiles.
- A legszexibb emlékünk. A klub meg az, hogy hetekig csak azzal foglalkoztál.
- Hé, tudományos kutatásokat kellett végeznem azzal kapcsolatban, hogy hogyan biztonságos a fellógatás! - emelte fel Stiles a kezét. Derek nevetett.
Huszonévesek voltak. Kölykök. Európába utaztak és kipróbáltak mindenfélét, amit Stiles a Rendőrakadémia miatt otthon sosem mert volna, pedig érdekelte. Derek meg támogatta a nagy felfedezésekben. Ilyen volt a szexklub is. Mindenféle termek, mindenféle emberek. Végig fogták egymás kezét és Stiles örült, hogy nem kell titkolnia, mennyire felizgult, de annak is, hogy Derek nem akart beszállni egyik játékba sem.
- Akkor is szexi volt - mondta most Derek. - Az egész. De te különösen. Kipirult az arcod és láttam, mennyire érdekel. Akkor nagyon kívántalak.
- És most, hogy felidéztük? - Stiles odahajolt Derekhez. A férfi végigcsókolta az arcát.
- Mindig nagyon kívánlak.
Tényleg kívánta. Négy percig. Mert még be is kellett menniük a hálóba.

Stiles feltúrta a pincében a ládákat, hogy megtalálja a régi ruhákat. Aztán döbbenten nézte, mennyire bevállalós volt huszonévesen. Emlékezett a bőrtangára. Kényelmetlen volt és szoros, különösen, mert végig állt a farka a klubban. A neccruha pedig egybeszabott nadrág-felső összeállításként mindent megmutatott a testéből. Derek bőrnadrágot viselt, erre kutatás nélkül is emlékezett. És hogy úgy gondolta, szexibb öltönynadrágban.
Derek dolgozószobája fent volt az emeleten. Széles ablakok engedték be a fényt, és Derek sokszor még hétvégén is órákat töltött a tervezőasztal mellett. Stilesnak régen imponált, hogy a férje munkamániás, később dühítette, mostanra viszont kialakították a megfelelő ritmust: Derek megkapta a munkára szánható időt, amíg Stiles is elfoglalta magát, és mindig odafigyeltek arra, hogy minden nap töltsenek időt kettesben.
Stiles ritkán ment be Derek dolgozószobájába. Nem volt kitiltva vagy ilyesmi, éppen csak nem akarta zavarni. De nem ma. Ma kimondottan zavarni akarta.
Derek az ajtó csendes nyikordulására még nem nézett fel, csak kérdőn hümmögött. Stiles nem mondott semmit. Nem volt mit mondani. Úgyhogy Derek csak felnézett, aztán beledermedt a mozdulatba. Mélyet lélegzett, a ceruza halkan koppant a tervezőasztalon. Stileson végigbizsergett az elégedettség. Éppen ezt a reakciót várta.
- Te… - Derek hátrébb gurult a székkel, Stiles szinte érezte, ahogy a tekintete végigfut rajta.
- Csak ráakadtam a régi cuccok között.
- Mert mégis mit kerestél? A korbácsot és a nyakörvet?
- Van korbács és nyakörv? - bámult rá Stiles. Derek elmosolyodott, odasétált hozzá, a keze végigsiklott az oldalán, Stiles érezte a necc lyukacsain keresztül a tenyere melegét.
- Most hiányolom. - Derek tenyere megpihent Stiles arcán. - Remélem, ebben a szerelésben el akartál csábítani.
Stiles elvigyorodott.
Derek odarántotta magához, a nyakát kezdte harapni, a tenyere most Stiles hátán futott végig, gyűrődött az érintése alatt az anyag, Derek mutatóujja a lyukak közé kúszott, és Stiles meztelen fenekét masszírozta végig.
- Háló?
- Hova rohannánk? - Stiles végigsimította Derek combját. Kényelmes, otthoni nadrágot viselt. Könnyű volt kitapintani az anyagon keresztül a farkát. Stilesnak jólesett, hogy már kemény.
Derek felzihált, amikor a nadrágja alá nyúlt. Forró volt a combja, szinte szófogadóan nyitotta szét a lábát, ahogy Stiles cirógatni kezdte. Aztán az ajtófélfának dőlt, miután Stiles lehúzta róla a nadrágot. A farka érdeklődőn megemelkedett Stiles érintése alatt. Szerette a formáját és a hosszát. Pont tökéletesnek találta mindig is. Derek nyögött egyet, amikor letérdelt elé.
Nem tartott sokáig, pedig Stiles nem sietett. De Derek a hajába markolt, a nyöszörgése betöltötte Stiles fülét, az ajka között érezte, hogyan pulzál egyre erősebben. Derek figyelmeztette, de Stilest nem érdekelte. Érezni akarta az ízét. És tudta, ez még csak a kezdet.
Most mégis átmentek a hálóba.
- Mit szeretnél? - kérdezte Derek. Stilest már meglehetősen szorította a bőrtanga, úgyhogy nem bánta, hogy a férfi a kérdéssel együtt ezt biztosan lesodorta róla.
- Találtam mást is a ruhákon kívül… - Stiles előhúzta a régi vibrátorukat. Fogalma sem volt, mikor és miért pakolták el. Talán, amikor a munka mellett rászoktak a gyors és hatékony szexre. - Érdekel?
Derek arca kicsit kipirult, miközben bólintott.
Stiles hagyta, hadd helyezkedjen el kényelmesen az ágyon. Síkosítót kerített, és lassan kezdte Derek izgatását. Elméletben mindketten mindent szerettek az ágyban - gyakorlatban gyorsabb és hatékonyabb volt Stilest előkészíteni. De most nem ezt akarta. Azt akarta, hogy szánjanak időt egymásra és magukra.
Derek feljebb húzta a lábát, hogy könnyebben hozzáférhessen, megrezzent a teste, felnyögött, amikor Stiles ujja beléhatolt. Rámarkolt a lepedőre, elnyílt az ajka, piroslott az élvezettől az arca. Stiles nem sietett. Ujjak, vibrátor, és csak amikor Derek már remegett a gyönyör és vágy keverékétől, akkor hatolt belé. Derek felkiáltott.
Belemarkolt Stiles felkarjába, találkozott a tekintetük. Eltűnt a világ, megszűnt az idő. Nem maradt más, csak Derek testének forró ölelése Stiles körül, kitágult pupillája, a szemében ragyogó élvezett, a lélegzetének melege. Csók, nyögés, zihálás.
Gyönyör.
Stilesnak fogalma sem volt, hány perc.

- Több szexet akarok.
Miután elélveztek, és egy ideig még egymás karjában maradtak az ágyban, Derek felajánlotta, hogy készít egy-egy kávét maguknak. Stilesból akkor szökött ki a mondat, amikor a férfi egy szál alsónadrágban és két gőzölgő bögrével a kezében visszaért a hálóba.
Derek meghökkent.
- De én… sosem mondok nemet vagy ilyesmi.
Stiles sóhajtott.
- Spontán szexet akarok. Hogy ne tudd levenni rólam a kezed a kocsiban vagy mássz rám a konyhában.
- Utáltad, amikor rád másztam a konyhában - jegyezte meg Derek.
Stiles vállat vont. Utálta, mert elégett a hús. És most veszettül akarta, mert azt jelentette volna, hogy Derek kívánja. Bármikor. Bármilyen ruhában. Bárhogy.
- Csak azt akarom érezni, hogy még mindig… ugyanolyan.
Derek félretette a kávéját, és odahúzta magához Stilest. Elfeküdtek az ágyon. Ismerős, finom volt az illata, a teste melege, ahogy a combját Stiles lábai közé csúsztatta, Stiles ágyékához dörgölte. Pontosan megtalálták a helyüket egymással, egymás ölelésében.
- Nem ugyanolyan - mondta Derek lágyan. Stiles szárazon nyelt egyet. - Nem vagy ugyanolyan. Szexi kölyök voltál, most meg… a legjobb pasi vagy, akit csak ismerek.
- De mégsem akarsz állandóan megdugni.
Derek megsimogatta az arcát.
- Állandóan akarlak az életembe. Mindenhogy. Nemcsak azért vagyok veled, mert le sem tudom venni rólad a kezem, hanem mert mindenedet imádom. Egy csendes estét is imádok együtt.
- Azért… azért néha rám másznál? Hogy ne érezzem unalmasnak magam és kiszámítottnak a szexuális életünket.
Derek a nyakába fúrta az arcát.
- Lehet róla szó - mormolta. Stiles megborzongott, mert Derek végignyalta az ütőerét, aztán csókolgatni kezdte a nyakát és a vállát. Végigsimította az oldalát. A csiklandós részen is. És masszírozni kezdte a farkát lassan, ráérősen.
És Stiles megint nem számolta a perceket. De hosszú volt, az biztos.