Drabblék: Terminator 1-2
Nemrég néztük újra a filmeket, mielőtt megnéztük volna a moziban az új részt és ahogy néztem, ezeket a kis röpkéket muszáj volt leírni. Ráadásul kapóra jött, hogy megint kihívást rendeztünk a barátnőimmel és drabble írás volt a téma :)
A sors
A háta mögé ülök, halkan kérdezem a jövőről. Remegve hallgatom szavait a jövőről, a fiamról. Hogy volt egy fényképe rólam, amit tőle kapott. Hogy mindig magánál tartotta, és olyan szomorúnak tűntem rajta. Hogy azóta szeretett, mióta meglátott akkor. Hogy miattam jött vissza. Lágyan megcsókolom, remegve válaszol, félve simítom végig hátát, rajta a lövések hegeit, majd lassan elveszek tekintetében, ahogy szeret, mintha az utolsó együttlétünk lenne. Kezem az övébe kulcsolódik és halkan felkiáltok, ahogy a gyönyör átcikázik rajtunk, mint az elektromosság és én rájövök, szeretem ezt a férfit, akit nem is ismerek, de az életem és szívem rábíztam már az örökkévalóságig.
Inspired by Terminator, Sarah és Kyle
Kitartás
Csak még egyet… bíztatom magam, ahogy a felborított ágy lábán lógok, hajam kuszán arcomba lóg. Muszáj erősnek maradnom, mert érzem, a fiamnak hamarosan szüksége lesz rám, ki kell innen jutnom. Ők sose adják fel, mint a gépek. Mert azok. A fiam a legfontosabb a világon. Ha ő meghal, vele hal a túlélés reménye. Ezt abban az acélműben nagyon jól megtanultam. Mégse hisz nekem senki. Azt mondják, skizofrén vagyok, téveszmékkel. De ők nem látták azt, amit én, nem tudják, nélkülem nincs remény. Fel kell készülnöm a szökésre, erősnek kell maradnom. Csak még egyet… még egyet és még egyet… biztatom felhúzva magam…
Inspired by Terminator 2 - The Judgment Day, Sarah Connor
Ösztönök
Azt hittem, hogy anyám bolond. Az orvosok, a rendőrök, mindenki. De nem volt az, és erre abban a pillanatban jöttem rá, amikor a két ember a fejem felett lövöldözni nem kezdett; a nagyobbik darab testével fogva fel a nekem szánt golyókat, majd a beleeresztett tárnyi lövedékkel mit sem törődve shotgunnal visszalőtt, és én a félelemtől meg a döbbenettől lefagytam. Végül a belém nevelt ösztönök segítségével sikerült elszöknöm. Nem hiszem el! Egyszerűen nem hiszem el, amit láttam. Egy egész tárat belelőtt az a rendőr és meg se kottyant neki. A Terminátor eljött értem, és nekem menekülnöm kell. Most már hiszek anyámnak...
Inspired by Terminator 2 - Judgment day, John Connor
A sors
A háta mögé ülök, halkan kérdezem a jövőről. Remegve hallgatom szavait a jövőről, a fiamról. Hogy volt egy fényképe rólam, amit tőle kapott. Hogy mindig magánál tartotta, és olyan szomorúnak tűntem rajta. Hogy azóta szeretett, mióta meglátott akkor. Hogy miattam jött vissza. Lágyan megcsókolom, remegve válaszol, félve simítom végig hátát, rajta a lövések hegeit, majd lassan elveszek tekintetében, ahogy szeret, mintha az utolsó együttlétünk lenne. Kezem az övébe kulcsolódik és halkan felkiáltok, ahogy a gyönyör átcikázik rajtunk, mint az elektromosság és én rájövök, szeretem ezt a férfit, akit nem is ismerek, de az életem és szívem rábíztam már az örökkévalóságig.
Inspired by Terminator, Sarah és Kyle
Kitartás
Csak még egyet… bíztatom magam, ahogy a felborított ágy lábán lógok, hajam kuszán arcomba lóg. Muszáj erősnek maradnom, mert érzem, a fiamnak hamarosan szüksége lesz rám, ki kell innen jutnom. Ők sose adják fel, mint a gépek. Mert azok. A fiam a legfontosabb a világon. Ha ő meghal, vele hal a túlélés reménye. Ezt abban az acélműben nagyon jól megtanultam. Mégse hisz nekem senki. Azt mondják, skizofrén vagyok, téveszmékkel. De ők nem látták azt, amit én, nem tudják, nélkülem nincs remény. Fel kell készülnöm a szökésre, erősnek kell maradnom. Csak még egyet… még egyet és még egyet… biztatom felhúzva magam…
Inspired by Terminator 2 - The Judgment Day, Sarah Connor
Ösztönök
Azt hittem, hogy anyám bolond. Az orvosok, a rendőrök, mindenki. De nem volt az, és erre abban a pillanatban jöttem rá, amikor a két ember a fejem felett lövöldözni nem kezdett; a nagyobbik darab testével fogva fel a nekem szánt golyókat, majd a beleeresztett tárnyi lövedékkel mit sem törődve shotgunnal visszalőtt, és én a félelemtől meg a döbbenettől lefagytam. Végül a belém nevelt ösztönök segítségével sikerült elszöknöm. Nem hiszem el! Egyszerűen nem hiszem el, amit láttam. Egy egész tárat belelőtt az a rendőr és meg se kottyant neki. A Terminátor eljött értem, és nekem menekülnöm kell. Most már hiszek anyámnak...
Inspired by Terminator 2 - Judgment day, John Connor