Röviden: megnéztem a filmet, amikor kijött, tetszett a főhős páros és nekiálltam ficeket olvasni a dologhoz. De mivel a film egy könyvből készült, sok dolgot néha nem értettem a ficekeben. Így megvettem a könyvet angolul. Totál más, de nekem tetszett.
A film még az átlag közönség számára is gay és ugyebár a két főhős csiszolódó barátságáról, hűségről és a bizalomról szól. Tehát a jó cselekmény mellett az érzelmi szál is nagyon erős.
A könyv egy történelmi, ifjúsági kalandregény. Olyasmi, mint egy Koppányi aga testamentuma, vagy az Egri Csillagok, csak fele olyan szépen sincs persze fogalmazva. Izgalmas, érdekes, de a fő vonal egyáltalán nem a két csávó és az érzelmek, hanem a kulturális különbségek és Marcus. Esca ott van, de eléggé másodhegedűs. Az egész Marcus szemszöge és az ő gondolatai. Ettől függetlenül egész jó regény, de nekem a film jobban tetszik. Nem is értem miért.XD
És persze míg a film reálisabb, emberibb, addig a könyv régimódibb, heroikusabb, ami egy történelmi regényhez illik is.
A The Eagle of the Ninth egy hatvan éve íródott angol regény, a The Eagle pedig az ebből készült film. A filmet valószínűleg látták egy páran egy tavaly. Történet röviden: modern kalandfilm egy Marcus nevű római csávóról, aki lábsérülése miatt nem lehet tovább katona, aztán nekiáll nyomozni Anglia vad tájain az apja eltűnt légiója és az általuk hordozott arany sasszobor után, hogy visszaállítsa a családja becsületét, meg a saját önbecsülését. És persze nem menne semmire a briton rabszolgája, Esca nélkül, akit a végére felszabadít, mert annyira jóban lesznek. Köhöm.
Ez volt az a film, amin még a férfinézők is felvihogtak egyes jeleneteknél, hogy ez mennyire gay már. És télleg az. A készítők szerint is.
A film maga tényleg jó, nem az a „hú, ez lesz a kedvencem”, de izgi és szórakoztató. És a hatására arra ragadtattam magam, hogy tonnányi fanficet olvassak. Mert nem is igazán a film jó, hanem a két főhős csávó és az ő kapcsolatuk és annak alakulása. Viszont zavart, hogy nem értettem a könyves utalásokat a különböző ficekben, ezért megvettem az eredeti regényt, angolul. És ugyan az elején úgy kezdenek alakulni a dolgok, mint a filmben, de később egyáltalán nem annyira gay és semmi nem úgy történik. De azért meg tudom érteni a mai rendezőt, hogy belelátta a BL-t.:D
Egyszeri olvasó nem venne észre benne semmit, de én belelátom, mert szétslasherkedtem az agyam. Ezt a könyvet 60 éve írta egy kedves angol néni, aki az egészet ifjúsági regénynek szánta. És akkor még eléggé más volt a szóhasználat is. De akkor sem tudok nem lefordulni a székről a röhögéstől, amikor olyan sorokkal találkozom a könyvben, hogy „Marcus is very gay” meg, hogy „He was as hard as a legionare”. XD Ehem.
Na, de legyen ez tényleg egy kicsit műelemzés, még ha fanolok is közben. Szóval a film egyértelműen rámegy az érzelmekre. Marcus angstol azon, hogy a családja megszégyenült és mindenki őt piszkálja, utána pedig azon, hogy egy sánta szerencsétlenség lett és nincs értelme az életének. Esca meg azon szenved ugyebár, hogy ő egy törzsfő fia, nem egy rabszolga és még meghalni sem hagyják rendesen, hanem egy becsületbeli ügy miatt kénytelen egy nyamvadt rómait szolgálni. A film igazából a köztük (nehezen) kialakuló barátságra és bizalomra épül. Az, hogy közben visszaszerezzük a sast, az másodkörülmény.
Na, a könyv a fentieket vastagon hanyagolja. Először is Marcus nem él szégyenben. Igaz, hogy az apja eltűnt a légiójával meg a sassal együtt, de ezért a főhőst nem éri annyi inzultus, csak magát a légiót nyilvánították becsületvesztettnek. Amikor lesérül, akkor ténylegesen szenved rajta, de nem angstol annyit. Alapból Marcus nem annyira szenvelgős, mint a filmben, ami mondjuk szerintem reálisabb. A fanfictionök érzékenylelkű, visszahúzódó maciját pedig gyorsan felejtsük el.
A könyvbeli Marcus egy határozott, büszke (nagyon), cseppet nagyképű, katonás csávó, aki szerintem kb. 20 éves, ha lehet. A könyv nem írja, hogy hány éves, de körülbelül ki lehet következtetni. És Esca még nála is fiatalabb 1-2 évvel. O.o
Na, szóval Marcus egy erős és a büszkesége ellenére szerethető főhős, aki tudja, mit akar, és hogyan akarja elérni. Már a könyv elejétől az a fő vonal, hogy Marcus gondolkozása a „barbár” britonokról hogyan változik meg lassacskán és hogyan kezdi megérteni a kultúrájukat és megszeretni az egész helyet. Erről szól a könyv érzelmi része.
A könyv egy harmadánál befut Esca. Aki kedves és aranyos és alázatos. Na, most ez a film és főleg a ficek után elég nagy váltás. Utóbbiakban Esca egy lázadó, visszabeszélő, büszke és vad rabszolga/miegymás. Na, most a könyvben alapból Marcus veszi meg, nem a nagybácsi. Köhöm. És ugyan össze kell csiszolódjanak, de nagyon gyorsan tök jó barátok lesznek és Esca a küldetés ELŐTT fel lesz szabadítva, hogy eldönthesse, akar-e Marcussal menni. És persze, hogy akar, mert hűséges és a többi. Tehát sajnos ki kell jelentenem, hogy a könyv egyáltalán nem szól a két úriember kapcsolatának alakulásáról. Ők kb. végig jóban vannak, szinte sosem kérdés Esca hűsége és nincs semmi feszültség. Hát nagy kár érte.^^”
Ennek ellenére a könyv jó. Izgalmas a nyomozás és a sas ellopása, ami teljesen máshogy zajlik, mint a filmben. Pl. Marcusnak nem kell rabszolgát játszania. Csak jelzem. A filmnek ez az egyik legfontosabb momentuma, ami a könyvben nincs is benne.
A könyv ténylegesen a kulturális különbségekre és az ebből adódó bonyodalmakra megy rá, ami egyébként tök érdekes. A cselekmény a rabszolgás dolog nélkül is izgalmas és csavaros és kicsit bonyolultabb is, mint a filmben.
Persze benne van Guern, a volt légiós, sokkal többet is szerepel és túl is éli. A kék emberek is ott vannak, csak nem olyan brutálak, mint a filmben. Jó, üldözik őket a sas miatt hazafelé, de amúgy tök normálisak.
És a legnagyobb különbség a két mű között: Cottia. A női főhős. Igen, van női főhős. Marcus leendő párja. Az elején még gyerek, de a könyvben több idő telik el, mint a filmben és Marcus is fiatalabb, szóval a végére pont jó korban lesz a csaj. Cottiában testesül meg igazából a filmbeli Esca. Szóval valószínű azért maradt ki a filmből, mert nem akarták túlbonyolítani és egybegyúrták a két szereplőt. Cottia briton, de egy római fogadott lánya. Lázadó, vad, durcás, de kedves és nagyon ragaszkodó. Mármint Marcusszal. Itt kezdtem el érteni, hogy miért van annyi threesome fic. Mivel Esca is velük marad a végén, ezek hárman együtt fognak élni. Hát…hajrá.^^”
Egyéb szereplők: a nagybácsi az, aki kicsit öregurasabb, de kb. ugyanazt tolja, mint a filmben. Aztán ott van az ifi, szenyó szenátorcsávó, Placidus, aki a könyvben többet van és még köcsögebb.XD
És ott van még Cub. A filmből a farkaskölyök kimaradt. Őt Esca adja Marcusnak. És az írónő párhuzamot von az ő nevelése és szelídítése, valamint Esca és Marcus barátsága között. Erről szerencsére több jó fic is van.:D
Ezen kívül vannak még jó karakterek, akik kimaradtak a filmből, többnyire Marcus barátai (mert vannak neki), vagy ott van a nagybácsi volt egyiptomi katonatársa, aki nagyon nagy arc. Na, róluk is megnéztem volna egy filmet.:D Meg a nagybácsiról, aki állítólag vértestvérséget kötött egy britonnal északon. Köhöm.XD
Na, szóval a filmkészítők az alapstoryn kívül nem sok mindent vettek át, és igazán nem az írónő „hibája”, hogy a film „ilyen” lett.:D Én pedig örülök, hogy ilyen a film, de örülök, hogy megvettem a könyvet is, mert az is nagyon érdekes volt.