Kisf@szom kamatostól kivan, alias tököm tele tetőfokon...
Mondtam már, hogy imádom az egyetemista-lét gyönyörűségeit?! Hát, ha nem, akkor most mondom: Imádom az egyetemista-lét gyönyörűségeit, például azt, amikor elmész vizsgázni, előtte nap az agyad széttanulod, a tesztlap szimpatikus, egyetlen feladat okoz nehézséget (igaz, az maga a pontszám egyharmada- szívás, bár végül ahhoz is írsz, és amit leírsz az jó is, csak éppen kevés picit), biztos vagy magadban és a válaszaidban (és a jegyedben, mert a pontszám persze rajta van a lapon, határostól), majd a tanár lehúzza a cuccost, és a végén bizony alig lesz meg a vizsga, a remélt hármas helyett?!
Éljen az ELTE-germanisztika...
Éljen az ELTE-germanisztika...