GacktBlog 2012 márc. 30.
Szeretettel a Tokyo Dome-ból
Minden DEARS-nek
Mindenki jól van?
Régóta ez az első frissítésem.
Végre én énekelem a nemzeti himnusz szólóját a Tokyo Dome-ban ma este.
Hogy évente elénekelhetem a nemzeti himnuszt így,
egy megújúló érzést ad, hogy Japánban élek
és japán ember lehetek.
Nos...
Mivel még mindig kötelező a nemzeti himnusz éneklése az iskolákban,
hát hallok dolgokat, azt hiszem
azoknak az embereknek elénekelni a himnuszt így
rossz dolog, vagy olyasmi amit meg kell tagadniuk.
Ezt gondolom.
Erre úgy jöttem rá, hogy sok külföldi országot bejártam.
Mi, akik itt születtünk és ebben az országban nevelkedtünk
többet kell az országunkra figyelnünk
és szeretnünk azt.
Tanulmányoznunk kell a kultúránkat és a történelmünket
és megpróbálni a jó dolgokat továbbvinni a jövő felé
és megelőzni a hibákat, melyeket a múltban követtünk el, nehogy újra megismétlődjenek.
Ez az oka, amiért sokkal mélyebben kell a saját hazánkat ismernünk.
És minden másnál jobban:
ha már képesek leszünk szeretni saját hazánkat
akkor először képesek leszünk arra is, hogy más országokat is szeressünk.
Ha nem tudod szeretni a saját családod,
tudod majd szeretni másét?
Ha szereted a saját országod,
az egy teljesen más dolog, támadni más emberek hazáját.
Nem igaz -e,
hogy ezen a világon
túl sok ember van, aki megtagadja mások családját anélkül, hogy a sajátját szeretné?
Azért, mert szereted a családodat,
meg tudod érteni a fájdalmat, ami
a más emberek családjait érinti.
Együtt tudsz érezni velük a fájdalomban.
Hogy megadatott az esély, hogy így énekelhetek ez is ilyen dolog,
és ez egy pillanat, amikor büszkeséget érzek, ahogy ilyen sokáig eljutottam a munkámban.
A dalok jók.
Bátorságot adnak oly sok embernek,
néha egy kezdő lökést adhat valakinek,
és gyógyhatással vannak az emberek szívére.
A ballagási ceremónia a Tohoku középiskolában a minap ugyanilyen volt.
Reménykedek, hogy adtam egy kezdő lökést legalább még egy fiatalnak,
aki a jövőnket alakítja.
Dalok...
Attól függően, hogy ki énekli
a jelentés, vagy a mód, ahogy kifejezi, változhat,
de ami mindig fontos, hogy
ha az énekes valamit ki akar fejezni,
és ha a hallgatók befogadják azt a szívükkel
Úgy érzem az egy kétírányú kommunikáció a szívek között.
Büszkén gondolok a Kimi Ga Yo-ra, mint egy csodálatos himnuszra.
Eredetileg a szöveg egy versgyűjteményből származik a régi korokból.
És az eredeti jelentésük ez:
"Teljes szívemből kívánom, hogy
ez a világ, amelyben élsz, örökké békés legyen..."
Egy szerelmes dal, egy különleges személyről.
Vajon van e más ország a világon, ahol egy szerelmes dal
lett a nemzeti himnusz?
Azt gondolom sokan énekelik
nem tudván a szöveg eredeti jelentését, vagy idejét
de úgy érzem ez egy csodálatos dolog, hogy
a nemzeti himnusz egy szerelmes dal tele érzelmekkel egy különleges személy számára.
És remélem, hogy énekelve ezt a dalt,
hordozva japán identitásom
bátorítást adok a tengeren túlon versenyző atlétáknak.
Versenyezni a tengerentúlon
sokkal több jelentést hordoz, mit versenyezni a nemzeten belül.
Te leszel Japán arca,
és a híd a kultúrák között.
Ha a saját aktivitásaimra gondolok,
Európában, Amerikában és Ázsiában,
ezt is azért, mert egy híd akarok lenni a szívek között,
az emberek szívei között, akik más országokban élnek.
Hogy megmutassam a kultúránkat.
Hogy átadjam a szívem.
Ez egy kapcsolat, hogy másokat a mi országunkba engedünk.
Összekapcsolódunk úgy, hogy elismerjük egymás létezését.
Megcsinálni a fő előadást az idei Hong Kong-i Nemzetközi Filmfesztiválon március 20-án,
ez volt az első előadás, amit egy japán ember adott elő ott.
Azért jöttem, hogy részt vegyek az előző napokban tartott FILM AID-on
de olyan sok producer, híresség és üzletember gyűlt össze...
Sok barátnak mutattak be, és minél többet beszéltem velük,
annál jobban azt éreztem, hogy elértem azt a kort, amikor már nem élhetek tovább úgy, hogy csak magamra gondolok.
Régen, amikor még egy neveletlen kölyök voltam
sokaknak okoztam fejfájást.
Most, hogy már felnőtt vagyok
és megvan az esélyem, hogy mások elé állhassak,
olyan pozicióm van, amikor támogatást nyújthatok
hogy segíthessek szíveket gyógyítani,
"Amit felnőttként megtehetek,
amit japánként és
ázsiaiként megtehetek."
Most ilyen dolgokon dolgozok magamban folyamatosan
Természetessé vált az ilyen dolgokról beszélni,
amikor találkozunk az ázsiai barátaimmal
Remélem egy csodálatos híd lehetek.
Szívtől szívig.,
személytől személyig,
országtól országig,
remélem, hogy egy összekötő híd lehetek.
Most megyek.
GACKT
Minden DEARS-nek
Mindenki jól van?
Régóta ez az első frissítésem.
Végre én énekelem a nemzeti himnusz szólóját a Tokyo Dome-ban ma este.
Hogy évente elénekelhetem a nemzeti himnuszt így,
egy megújúló érzést ad, hogy Japánban élek
és japán ember lehetek.
Nos...
Mivel még mindig kötelező a nemzeti himnusz éneklése az iskolákban,
hát hallok dolgokat, azt hiszem
azoknak az embereknek elénekelni a himnuszt így
rossz dolog, vagy olyasmi amit meg kell tagadniuk.
Ezt gondolom.
Erre úgy jöttem rá, hogy sok külföldi országot bejártam.
Mi, akik itt születtünk és ebben az országban nevelkedtünk
többet kell az országunkra figyelnünk
és szeretnünk azt.
Tanulmányoznunk kell a kultúránkat és a történelmünket
és megpróbálni a jó dolgokat továbbvinni a jövő felé
és megelőzni a hibákat, melyeket a múltban követtünk el, nehogy újra megismétlődjenek.
Ez az oka, amiért sokkal mélyebben kell a saját hazánkat ismernünk.
És minden másnál jobban:
ha már képesek leszünk szeretni saját hazánkat
akkor először képesek leszünk arra is, hogy más országokat is szeressünk.
Ha nem tudod szeretni a saját családod,
tudod majd szeretni másét?
Ha szereted a saját országod,
az egy teljesen más dolog, támadni más emberek hazáját.
Nem igaz -e,
hogy ezen a világon
túl sok ember van, aki megtagadja mások családját anélkül, hogy a sajátját szeretné?
Azért, mert szereted a családodat,
meg tudod érteni a fájdalmat, ami
a más emberek családjait érinti.
Együtt tudsz érezni velük a fájdalomban.
Hogy megadatott az esély, hogy így énekelhetek ez is ilyen dolog,
és ez egy pillanat, amikor büszkeséget érzek, ahogy ilyen sokáig eljutottam a munkámban.
A dalok jók.
Bátorságot adnak oly sok embernek,
néha egy kezdő lökést adhat valakinek,
és gyógyhatással vannak az emberek szívére.
A ballagási ceremónia a Tohoku középiskolában a minap ugyanilyen volt.
Reménykedek, hogy adtam egy kezdő lökést legalább még egy fiatalnak,
aki a jövőnket alakítja.
Dalok...
Attól függően, hogy ki énekli
a jelentés, vagy a mód, ahogy kifejezi, változhat,
de ami mindig fontos, hogy
ha az énekes valamit ki akar fejezni,
és ha a hallgatók befogadják azt a szívükkel
Úgy érzem az egy kétírányú kommunikáció a szívek között.
Büszkén gondolok a Kimi Ga Yo-ra, mint egy csodálatos himnuszra.
Eredetileg a szöveg egy versgyűjteményből származik a régi korokból.
És az eredeti jelentésük ez:
"Teljes szívemből kívánom, hogy
ez a világ, amelyben élsz, örökké békés legyen..."
Egy szerelmes dal, egy különleges személyről.
Vajon van e más ország a világon, ahol egy szerelmes dal
lett a nemzeti himnusz?
Azt gondolom sokan énekelik
nem tudván a szöveg eredeti jelentését, vagy idejét
de úgy érzem ez egy csodálatos dolog, hogy
a nemzeti himnusz egy szerelmes dal tele érzelmekkel egy különleges személy számára.
És remélem, hogy énekelve ezt a dalt,
hordozva japán identitásom
bátorítást adok a tengeren túlon versenyző atlétáknak.
Versenyezni a tengerentúlon
sokkal több jelentést hordoz, mit versenyezni a nemzeten belül.
Te leszel Japán arca,
és a híd a kultúrák között.
Ha a saját aktivitásaimra gondolok,
Európában, Amerikában és Ázsiában,
ezt is azért, mert egy híd akarok lenni a szívek között,
az emberek szívei között, akik más országokban élnek.
Hogy megmutassam a kultúránkat.
Hogy átadjam a szívem.
Ez egy kapcsolat, hogy másokat a mi országunkba engedünk.
Összekapcsolódunk úgy, hogy elismerjük egymás létezését.
Megcsinálni a fő előadást az idei Hong Kong-i Nemzetközi Filmfesztiválon március 20-án,
ez volt az első előadás, amit egy japán ember adott elő ott.
Azért jöttem, hogy részt vegyek az előző napokban tartott FILM AID-on
de olyan sok producer, híresség és üzletember gyűlt össze...
Sok barátnak mutattak be, és minél többet beszéltem velük,
annál jobban azt éreztem, hogy elértem azt a kort, amikor már nem élhetek tovább úgy, hogy csak magamra gondolok.
Régen, amikor még egy neveletlen kölyök voltam
sokaknak okoztam fejfájást.
Most, hogy már felnőtt vagyok
és megvan az esélyem, hogy mások elé állhassak,
olyan pozicióm van, amikor támogatást nyújthatok
hogy segíthessek szíveket gyógyítani,
"Amit felnőttként megtehetek,
amit japánként és
ázsiaiként megtehetek."
Most ilyen dolgokon dolgozok magamban folyamatosan
Természetessé vált az ilyen dolgokról beszélni,
amikor találkozunk az ázsiai barátaimmal
Remélem egy csodálatos híd lehetek.
Szívtől szívig.,
személytől személyig,
országtól országig,
remélem, hogy egy összekötő híd lehetek.
Most megyek.
GACKT